| | FŐOLDAL : "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje" | 
 
 "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje"  2010.05.20. 21:43 
 Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa,Rózsa volnék, piros volnék,
 mégis kifordulnék...
   ĺgy szól a gyermekdal, amelyet mindannyian ismerünk. De mi is valójában  ez az ispiláng, amelynek emlékét mára csak ez a kis gyermekdal őrzi?
   A tudós táltosok hite és hagyománya szerint ispiláng a szellem ünnepe,  pünkösd régi megnevezése. „Ekkor ünnepeljük az ÉG PEREMÉ-t, amikor az  Istenek lelkünk mellé a SZUSZ-hoz (ösztön, a kettőslélek-hitben  testlélek, testhez kötött lélek) ISZ-t (eszme, szellem, a  kettőslélek-hitben árnyéklélek, szabad lélek) adtak. A tiszta lánggal  égő SZELLEM nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA.”Az ünnep valamikor réges-régen egy egész héten át tartott, s a bácsák,  táltosok hete is volt. Ezek a szellemi tanítók és gyógyítók a szabad ég  alatt tanították a fiatalságot, beszéltek nekik törvényekről, a  régiekről, ellátták őket jó tanácsokkal.
 Ispiláng a nagy tűzgyújtások hete, valamint a „nagy lófuttatás” ideje is  volt. A versenyen dől el, melyik lovat áldozzák a MÁ-nak, a magyarok  istenének. A leggyorsabb lovat felnyergelték, a táltosok megáldották.  Táltoslónak mondták. Körmenetekre ezt a lovat használták. Az a legény,  aki felnyergelte a táltoslovat, a közösség által egy évig el volt látva  étellel-itallal, szállással. Őt nevezték „ispiláng kagánjának” –  pünkösdi királynak.
 Ispiláng ünnepén leányok, ifjak, gyerekek jártak házról házra  köszönteni. A gyerekek ajándékot kaptak, a koldusok alamizsnát. Az  ifjak, leányok fehérbe öltözve jártak. Lepel alatt vezették  királynéjukat meg királyukat. Bácsák, táltosok, harsányok és regősök is  jártak házról házra. Megáldották a házat és a ház népét. Vízzel és  tűzzel áldottak. A háziak cserébe megvendégelték őket.
 Pünkösd  ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint  Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok  összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek  lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. A templomokban is évről  évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa  szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot  repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek,  befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a  férfiak felöltötték ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság.  Piros Pünkösd napját ezer éve virággal  köszöntik. Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta  nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a  levelek, zsong és zsibong az élet.
 Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy  nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a  bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni  ötvenedik nap.
 
 Pünkösdi népszokások
 
 Pünkösd ünneplésében keverednek keresztény, ősi pogány és ókori elemek  egyaránt. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és  ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében fontos  szerepet játszanak a virágok, például a pünkösdi rózsa, a rózsa, a  jázmin és a bodza.
 
 Pünkösdikirály-választás
 A pünkösdi király kiválasztása kezdetben vitézi szokás volt, a katonák  maguk közül választottak egy évre ,,uralkodót". A pünkösdi király, akit a  falu népe versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választott  ki, egy évig a legények vezetője, bírája volt. Emellett hivatalos volt  minden lakodalomba és összejövetelre, valamint évekig ingyen ihatott a  kocsmában a falu kontójára. A legények engedelmességgel tartoztak neki. A  pünkösdi király uralma mindig a következő pünkösdig tartott.
 
 Pünkösdi királynéjárás
 A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is,  amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség  volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel,  énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék  végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: ,,Hadd látom a  királynétokat, édes-e vagy savanyú?" Ezután fellebbentve a díszes  kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné  mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak
 megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.
 
 Pünkösdi rózsa
 A pünkösdi rózsát az antik világ gyógynövényként ismerte, és babonás  erőt tulajdonított neki. A virágot régi nevén bazsarózsaként is ismerik.  Mint keresztény jelkép, a tövis nélküli pünkösdi rózsa Venus  örökösének, a szeplőtelen Szűzanyának lett a virága. Délen néhol a  pünkösdöt ma is a ,,rózsák húsvétjának" nevezik, hiszen a tavasz végének  jelképeként a pünkösdi rózsát kötik csokorba az ünnep napján.
     
	            |