megkeressük, megtaláljuk az utat a változtatáshoz, a Magyar Út megvalósításához. 
Voltak vezetők, akikre felnézhettünk. Láttuk, hogy kellő szervezéssel, a sok kicsit összerakva eredményt érhetünk el.
Van remény, összefogva cselekvőképesek vagyunk. 
Települések, megyék rendezvényeket szerveztek. Ebbe is bele kellett tanulni! Piacot adtak kézműves termékeknek, kihalófélben levő szakmák éledtek újjá, elkezdtek gondolkodni, kísérletezni emberek, hogy hogyan élhetnének másként. 
Persze nem mindenkinek sikerült. Sokan családjukat, megélhetésüket mellőzték a nagy célért. Aztán egyszer csak ott találták magukat családi, anyagi háttér nélkül egyedül, megkeseredve, megfáradva. Tetőzött a válság, az elbocsátások, a hitelek megsokszorozódtak. 

A vezetőknek tekintett emberek is széthúztak. Mást tartottak fontosnak, követendőnek /hitben, orientációban, cselekvésben/. Aztán előbújt a zsákból az egoizmus, a haszonlesés, a potyázás.
Ehhez rakódott a politika, a 2010-es választás. Párt, vagy mozgalom? 
Részt vegyünk-e a politikában, hogyan?
Itt szerintem rossz stratégiát választottunk. Akkoriban a Magyarok Szövetsége, az egyik legbefolyásosabb szervezet volt kis hazánkban, és azon túl is. Az önkormányzati választásokon gőzerővel kellett volna indulni, és sokaknak lett volna esélye bekerülni a helyi döntéshozatalba, aminek az összessége hozhatott volna változást! Hibás volt az ultimátum, ami már a kihirdetésekor is komolytalan volt! Győzött a FIDESZ, a közös ellenségkép eljelentéktelenedett. Azt hittük, hogy megindul a változás, /voltak, vannak előremutató jelek/ de a hatalomnak nem volt szüksége nemzetben gondolkodó embercsoportokra. Az anyagi háttér is megbomlott, már többen vettek ki, mint ahányan beleraktak. 
Bizalomvesztés, kisajátítások, visszaélések, szétesés. 
Nem a mi időnk volt!
Most megint újra érezzük, hogy, valamit kellene cselekedni, tanulva a hibákból.
De, tudomásul kell venni, hogy az emberek többségét nem érdeklik az elvek, a magasztos eszmék, csak a kenyér és a cirkusz. Ez van!

Amiben tovább léphetünk, és hatással lehetünk a jövőnkre:

1 Fát kell ültetni sokat egyéni,települési, országos, határon túli szinten! 
Erdélyben, a kopár dombokon, és Kárpátalján is. Utak mellé, mezsgyékre, belvízes, árvízes területekre is. / értelmes munka, sokszínű élettér, levegő, hőmérséklet, tüzifa/
2 A magyar közmédia, az oktatás, a magyar kultúrát közvetítse!
A gyerekeink, unokáink a MAGYAR kultúrán nőjenek fel, ne az idegenen!
/népi játékok, mesék, énekek, táncok, mesterség eltanulás, természetismertetés, közösségépítés/
3 Az önvédelem képessége szellemi, fizikai síkon.
4 Mezőgazdasági termékek kis és középszintű feldolgozóiparának kiépítése, piaca.
5 A közlekedésünk ellátása saját eszközökkel. /Busz, villamos, vonat, kerékpár, stb. /
6 Környezettudatos, alternatív energiafelhasználás családi, közösségi, település szinten. /nap, szél, víz, stb./
Eddig jutottam, a többit rakjátok hozzá!
Koska György 2016 november 26.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés