Nyirő József a híresztelésekkel szemben NEM lépett vissza a katolikus rendbe, nem lett újra pap! 1953. október 16-án - a híresztelésekkel szemben nem kolostorban - egy madridi ispotályban, élete utolsó napján a kezét fogta hűséges felesége, Bedő Ilona, akivel 1919-ben kötöttek házasságot miután kilépett a rendből, letett a papi hivatásáról! Utolsó irodalmi értékű jegyzetében is nagyrészt imádott feleségével foglalkozik, hogy mi lesz vele, ha ő már nem lesz, hiszen Ilona csak magyarul tud?! Ez volt az utolsó gondolata amellett, hogy a magyar emigráció sorsa is kínozta utolsó perceiben.

Téves az irodalmi lexikonokban, hogy 1889. július 18-án születetett, július 28-án született Székelyzsomborban! Több évszázadra visszamenő ősi székely lőfő (nemes) család leszármazottaként látta meg a csíki székely eget, és jegyezte el magát a sírig és azon túl a székely emberek örömével és kínjaival, bajaival egy életre! Édesapja, Nyírő Mihály igazgató tanító, aki fia 10 éves korában elhal. Édesanyja egyedül marad három gyermekével, és legnagyobb gyermekét mély vallásossága miatt, és mert ettől családja felemelkedését várja, papnak szánja! Nyírő József a Székelyudvarhelyi katolikus gimnázium kiváló tanulója, majd Gyulafehérvárra, és Bécsbe megy papneveldébe, és végül Bécsben szentelik fel pappá. Nem különösebben vonzza a papi hivatás, de tiszteli Édesanyja akaratát, és látva családjuk elképesztő szegénységét, nem lát más utat ő sem kiemelkedésükre egy emberibb életre! Erős férfitermészete visszatartja a cölibátustól, és a mindenekfölötti természetimádása, a székely föld szinte panteizmusig fokozódó szeretete egy életen át elkíséri! Feleségével az első háború pusztításának közepette, amikor a székelység menekülni kényszerül Erdély román megszállása miatt szülőföldjükről, egyik átszellemült, prófétai erejű miséje alkalmával ismerkedik meg rendkívül romantikus körülmények között, de még három évet várniuk kell az egybekelésig. Ahogy említettem, szerelmük-házasságuk halálig tartott. Érdekesség, hogy házasságkötése után visszatér első székhelyére, Kidére, ahol segíti a katolikus plébánost, hiszen ő minden hívét ismeri! Maga malmot vesz, és kétkezi munkával tartja fenn családját, és ír. Szereti őt egykori gyülekezete, és ő dolgozik, hogy a "mindennapi kenyeret" megtermelje szeretett népének, növekvő kis családjának.! Boldog! 

Első miséjét Édesanyja szülőfalujában Csíkménaságban tartja, nagy sikerrel. Iskolája egyik legtehetségesebb reménysége! Magát szegény kis faluba, Kidére kéri, nem zsíros városi parókiára, mellyel különösen elnyeri feljebbvalói rokonszenvét! Vágyik haza! Már iskolai évei alatt felfedezi magában az írás képességét, és prédikációi elbűvölik hallgatóságukat! Novellákat ír, és beküldi 1920 után pl. a Keleti Újság, a Zord Szó pályázataira, és MINDENÜTT ELNYERI AZ ELSŐ DÍJAT! A Kopjafák történetei a halálba menőknek állít emléket. Műveiben jelen van egyszerre az ősvallás, az atavisztikus szemlélet és a modern 20. századi író egyénisége, pl. a Kopjafák egyik hőse családja szegénysége miatt, és mivel már nem tud dolgozni, csak "kenyérpusztító" lenne öregségére, annak rendje-módja szerint elbúcsúzik családjától, és bevonul - saját döntésére! - meghalni a "büdös barlangba"! - Jó 20 évvel később Sántha Ferenc Sokan voltunk c. művében is megismétlődik ez a történet. Majd 1956-ban egy japán író, Hicsiró tollából is hasonló témájú mű születik. 

Első regénye, a Jézusfaragó ember 1924-ben jelenik meg a Minerva kiadó gondozásában. A következő évben részt vesz az erdélyi Szépmíves Céh alapításában. Regénye akár laza novellafüzérnek is tekinthető, hiszen abban az időben írásból nehezen lehetett megélni, és a külön megálló novellákat egyenként is el lehetett adni. 1942-ben jelenik meg az Emberek a havason című regénye. Szívhez szóló és egyben horrorisztikus, ahogy a székely ember teljesíti felesége utolsó kívánságát! Feleségét a kis falujuk orvosa nem tudja meggyógyítani, javasolja, hogy menjenek el Kolozsvárra, ahol egy neves doktor talán tud segíteni. A szegény pár eladja tehénkéjét, és felmegy Kolozsvárra, ahol az orvos "leszúrja" a szegény székely embert, miért hozta fel haldokló feleségét a városba, hiszen ő sem tud segíteni, legfeljebb egy élénkítő injekciót tud adni, hogy legalább elbúcsúzzanak egymástól! Az asszony utolsó kívánsága, hogy kis falujukban nyugodhasson! Igen ám, de a tehénke eladásából származó pénz a gazdag orvos zsebébe vándorolt, a halottszállítást nem tudja megfizetni, mit tegyen? Győzött a székely furfang: vett két jegyet az ember, és halott feleségét maga mellé ültette a vonaton, és így vitte haza, hogy eltemesse! A fülkében hasonló szegény emberek utaztak, akik megértették őt! 

A Havasok könyve is hozza az atavisztikus elemeket: pl. jövővizsgálat napfordulókor a 9 fokú létrán felhágva a nyírfa törzsén. A Farkasok könyvében két farkas vív meg egymással, egy igazi farkas és egy farkas ember. Rab Péter jószága, egy üszőborjú eltűnt egy éjjel, és farkasok is jártak a környéken. Kis vagyonkája eltűnése feletti elkeseredésében bosszúra szánja magát Péter, és keresi a farkast, akit tettesnek vélt! Útközben az erdőben farkasfészket lel, és széttapossa! Majd vakon vág neki az erdőnek, ahol találkozik Üdő Márton látóemberrel, aki átadja neki elkóborolt üszőborjúját! Nagyon elszégyelli magát Rab Péter, és a látóember azt mondja, hogy meg kell vívjon a farkassal, hogy igazság legyen, de mindenféle fegyver nélkül, a farkassal egyenlő eszközökkel! A viadal megtörténik, és a farkasember és a vadon farkasa is meghal, a számla kiegyenlítődik! A természet igazsága helyreállt! 

1928-ban a Zsibói bölény című történelmi regényével jelentkezik! Ez egy vonulat része! Erdély román megszállása után az iskolákban a fiatal nemzedéknek NEM TANÍTANAK MAGYAR TÖRTÉNELMET, EZ A MAGYAR ÍRÓKRA HÁRUL, AKIK ELKEZDENEK TÖRTÉNELMI REGÉNYEKET ÍRNI, PL. MAKAI SÁNDOR A SÁRGA VIHAR C. REGÉNYE, Kós Károly Varjúnemzedék, stb. Könyve középpontjában II. József és Wesselényi Miklós áll. Az egyik legszebb jelenete, amikor II. József halálos ágyán,amikor visszavonja élete során hozott rendeleteit, a Szent Koronát visszaadja Magyarországnak, amit Bécsbe vitetett korábban! 
1939-ben megírja a Mádéfalvi veszedelem c. regényét, amely a jól ismert székelyirtással, a Siculicidiummal foglalkozik, amikor Mária Terézia parancsára tábornokai egy egész falut kiirtanak, fegyvertelen, ALVÓ emberekre támadva, mivel a székelyek nem voltak hajlandóak a Császárnő parancsait maradéktalanul végrehajtani! 
1932-ben megírja az Uz Bence című regényét, melynek főhőse a furfangos székely ember, aki a jég hátán is megél! 
Politikai nézeteit tekintve a transzilvanizmustól indult és eljutott az egyetemleges magyarság gondolatáig - a Kárpát medencei magyarság egy és oszthatatlan! Az Erdélyi Helikon írótagja volt. 1942-1944-ig a Magyar Országgyűlés tagja volt az Erdélyi Párt színeiben! Horthy Miklós hívott meg 50 prominens erdélyi képviselőt az Alsőházba, és 10 személyiséget a Felsőházba! Nyírő József nagyon szépen méltatta cikkében a Kormányzó urat a II. Bécsi döntés után és Teleki Pál Miniszterelnök urat a Magyar Erő című lapban! Gyönyörű nekrológot írt a Keleti fronton hősi halált halt Horthy István Kormányzóhelyettes úrról! 
1942-ben a Velencei biennálé filmszemléjén fődíjat nyert az Emberek a havason c. film, melyet Szócs Istvánnal készített. 
1944-ben írja meg a Néma Küzdelem c. regényét, mely a könyvhét legnagyobb sikere lesz. Témája a kiegyezés utáni mezőségi helyzet, amikor 150 román bank FELVÁSÁROLJA ERDÉLYT A PÓPASÁG SEGÍTSÉGÉVEL! 
1945-ben márciusban részt vesz a Soproni Parlament munkájában, majd onnan Bajorországba utazik feleségével és az emigráns magyarokkal együtt. Az emigráns magyar kormányBAN kineveziK őt kulturális miniszterré, de a nyugati hatalmak nem veszik őket komolyan, és így lemond tisztségéről 1949-ben! 
Megírja az emigrációban az Íme az emberek c. regényt, mely a menekülttábor lakóinak hontalanság érzését mutatja be! 
Zöld csillag című regényében Látó ember szerepel, Kele János, akit valóságos emberről formált. Horthy Miklós csendőrsége foglalkoztatta, mivel ő a gyilkosok búvóhelyét képes volt megmondani, pl. a kés felmutatása után, illetve szökött fiatal emberek hollétét is "meglátta", helyesen, és akkor velük volt az emigrációban, sokat beszélgettek, érdekelte az írót Kele János különös képessége! Ebben a regényben szerelem szövődik Tarján Éva és Szeli Pál között, de Kele János a fiú szemében meglátja a halál zöld csillagát, és próbálja lebeszélni a lányt arról, hogy beleszeressen! Mégis a jó győz, és nem lesz halál a vége, hanem a fiatalok egymásra találnak ,és boldogok lesznek! 
Színműveket is írt: A Jézusfaragó embert, amelyet 1937-ben mutattak be a Nemzeti Színházban. Drámái: A Megfeszített, filmdráma! 
A Próféta, melyet Keresztelő Szent Jánosról írt, s amelyet az Evangéliumi Színház színre vitt kb. 10-15 évvel ezelőtt Budapesten, nagy sikerrel! 
Horthy Miklós kormányzó úr Korvin koszorúval jutalmazta írói munkásságát! 

Apagyiné Gáspár Jolán

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.