A rovással foglalkozó közélet hamar felkapta a hírt, s a film 2 változatát 10 nap leforgása alatt több mint 60 ezren töltötték le, mely így a YouTube-on megtalálható rovással, rovásírással foglalkozó anyagok között a legnézettebbé vált. Az eredmény kapcsán a film egyik készítőjét, Sípos Lászlót kérdezte a Rovás.info.

RI: Hogyan került a rovás téma a japán állami TV-hez?

SL: Tavaly novemberben az NHK külpolitikai szerkesztőségével dolgoztam egy, a berlini fal leomlása utáni 20 év változásait feldolgozó filmen. A rendezővel és a stábbal nagyon jó munkakapcsolat alakult ki, ezért egy baráti beszélgetés alkalmával megmutattam nekik az Élő rovás című könyvünket, melyben japán előszó is szerepel a másik 45 idegen nyelvű mellett. A nagy csodálkozás után szó szót követett, s megismertettem őket a rováskultúra jelenlegi fejlődésével. Még aznap megszületett a döntés, hogy a csapat 1 nappal tovább marad Magyarországon és készítünk egy rovásról szóló kisfilmet is.

RI: Egy nap alatt miként lehetett megszervezni a forgatást?

SL: A rovással foglalkozó és azt szerető emberek hálózata nagyon kiterjedt, ezért néhány telefon után nem több mint 1 óra alatt összeállt forgatási lista és a menetrend. Ezután jöhetett a megvalósítás a helyszíneken, ahol rengeteg segítséget és ötletet kaptunk további filmezéssel kapcsolatban. Ezért külön köszönet illeti a szereplőket és a forgatás segítőit.

RI: Igaz az, hogy a japánok nagyon sokat tudnak a magyarokról, rokonaiknak tekintenek minket?

SL: Azok, akik ismerik Magyarországot, többnyire már hallottak a rokonsági elméletekről, a nyelv, a zene hasonlatosságairól és genetikai kapcsolatokról. Ők sokat tudnak a magyarokról és szeretnek is minket. Azonban a japánok döntő többsége nem ismeri Magyarországot, ami a nagyon jellegtelen országkép-építéssel, a természetes egymásra találás és a közös gyökerek hangsúlyozásának teljes hiányával magyarázható. Éppen ezért egy átlag japán nincs tudatában mindezeknek, viszont annál nagyobb élmény számára a valóság megismerése, hiszen a hagyományos ázsiai kultúrákban még mindig nagy szerepe van a kulturális és vérségi kapcsolatoknak. Nagyon sok ázsiai népnek büszkeség az, hogy rokonaik Európa szívében élnek.

Mindent összevetve, a japán és más kelet-, közép-ázsiai kapcsolatrendszerekben hatalmas lehetőségek vannak, de ezekért keményen meg kell dolgozni.

RI: Mi volt japán szemmel a rovás legnagyobb értéke?

SL: Nem sok népnek van manapság saját fejlesztésű és használatú írásrendszere a világon. Ráadásul több ezer éves, szerves fejlődéstörténettel. Egy ilyen "terméket" minden civilizált közösség az emberiség közös szellemi kincsének tekint. Mindemellett lenyűgözte a forgatócsoportot rovás formavilága mellett a jobbról balra tartó írásmód, hiszen 80 évvel ezelőttig a japánok is így használták ezredéves írásrendszerüket.

RI: Mi lesz a következő lépés?

SL: A kisfilm hatására egyre több japán munkakapcsolatomban sikerül a rováskultúrát megismertetnem, így újabbnál újabb közös megjelenési lehetőségek merülnek fel a székely-magyar rovással kapcsolatosan. Például további filmeket, japán nyelvű könyvkiadást és egyetemi szintű nyelvészeti tanácskozást tervezünk az elkövetkezendő egy évben.

(Rovás.info)

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.