EDZÉSVEZETÉSI ELMÉLET 5
2010.02.16. 14:46
2. Önálló Gyakorlások
Az önálló gyakorlásoknak elsősorban az időkorlátok és az életmódbeli hiányosságok
miatt van szerepük. A közösségi gyakorlásokra mindig kevesebb az idő, mint amennyire
valójában szükségünk lenne. A Baranta legtöbb tartalma csoportos felkészülésről szól, de a
munkahely, az iskola, a magánélet egyéb irányú elfoglaltságai miatt sor kerülhet önálló
gyakorlásokra. A kezdeti stádiumban olyan feladatokat adjunk a barantázóknak, amelyek
sérülésveszélye alacsony. Az elrendelt önálló gyakorlásoknak legyen nyoma! A közösség
honlapján működtessük az edzésnapló rovatot /vagy kerüljön nyomtatott formában a kezébe/,
ahol az adott napokra a kirendelt edzésmennyiséget feltüntetjük. Gyakorlati tapasztalat, hogy
az önálló gyakorlások kultúrája szinte teljes egészében kiveszett. Számonkérésünk
fogalmazzon meg konkrét és visszaellenőrizhető teljesítményeket. Ha erre lehetőség van,
akkor az önálló gyakorlások is inkább egy társ jelenlétében zajlódjanak. Az önálló, vagy pár
gyakorlások előrevetíthetik egy új közösség helyszínét is. Egy- egy nyaralás, távollét során
mások is megismerkedhetnek a Barantával, új csoportok indulhatnak el. A Baranta mindenki
számára nyitott. Kisgyermekeknek és kezdőknek kisebb veszélyességű alapelemeket
tanítsunk. Mindenkinek mindent nem! Komolyabb tartalmak átadásához komolyabb vállalásra
van szükség..
Javasolt önálló gyakorlási formák:
-botforgatások
-íjászat /gyorstöltés/
-futó-állóképesség
-erősítő gyakorlatok
-nyújtó gyakorlatok
-hajító-,dobó gyakorlatok
-ostorgyakorlatok
A későbbiek során, iskolagyakorlatok, íjász párbaj és páros vívó gyakorlások is
bekerülhetnek ebbe a rendszerbe. A sérülésveszéllyel járó küzdelmi gyakorlások
mindenképpen edzéseken, ellenőrzött formában zajlódjanak.
3. Előadások
Az elméleti ismeretszerzés a Baranta esetében elkerülhetetlen. A csoportok tagjainak a
lehetőségek szerint ajánljunk, vagy rendezzünk előadásokat, ahol a történelem, a néprajz, a
szerves magyar kultúra értékeivel és filozófiájával megismerkedhetnek. A szellemileg
megrekedt ember előbb-utóbb testi képességeiben is megreked. Ismerkedjenek meg a
legfontosabb kérdésekkel, környezetük hasonlóan gondolkodó tagjaival. Ha lehetőség van rá,
akkor indítsunk előadássorozatot, ahol rajtunk kívül meghívott előadók a szerves magyar
kultúra értékeiről és működési sajátosságairól beszélnek.
4. Önálló ismeretszerzés
Ajánlott könyvekkel, filmekkel támogassuk érdeklődésüket. Készítsünk listát a
közelben lévő előadásokról, bemutatókról, kiállításokról. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a
magyar kultúrában élő emberek életében mindenkor jelentős szerepet játszott az önművelés,
az autodidakta ismeretszerzés. Legtöbb igazi nagyságunk iskola nélkül, a saját erejéből
- 32 -
sajátított el ismereteket. Az autodidakta rendszerint hatalmas önmotivációs és önképző
(akarat)erővel bír. A tudásszerzés hagyományos magyar viszonyaiban ennek a motivációs
bázisnak a megteremtése és fenntartása a legfontosabb feladat.
5. Edzőtáborok
Az edzőtábor a leghatékonyabb ismeretszerző tudásközlő rendszerek közé tartozik.
Egy hét komoly programmal rendelkező edzőtábor olykor 2 hónap munkáját is pótolhatja. A
másik fontos előny, hogy ellenőrizhető az edzéshatás, hiszen míg a heti 2-3 alkalommal
edzésre járó barantázók egy-egy vizsgaidőszak, családi program, munkahelyi elfoglaltság és
utazás következtében valójában rendszertelenül vesznek részt az edzéseken és így nem jöhet
szóba a képességek egymásra épülése és az alkalmazott módszer hatékonysága ellenére
nagyon lassú lesz a fejlődés. Egy edzőtábor ellenőrzött napirenddel, napi 5-9 óra
edzőmunkával, a 2-3 óra elméleti képzéssel, a 2-3 óra közös kikapcsolódásra fordított idővel,
a folyamatos terheléses együttléttel, a változatos programszerkezettel tökéletes edzéshatást és
közösségi összekovácsolódást jelenthet. Az edzőtáborok szervezése során törekedjünk arra,
hogy a tizedek, egyesületek tagjai közös szálláshelyen tartózkodjanak (jurta, nagyobb sátor,
közösségi helység), kerüljük a 2-3 fős sátrakban, szobákban való elhelyezést, az
elszeparálódás lehetőségét. Legalább naponta egy alkalommal biztosítsuk annak lehetőségét,
hogy minden résztvevő .közös asztalhoz. ülhessen le. A tábor résztvevőiből szervezzünk
szolgálatokat /őrség, kapu, ellátás, stb./. Ha a tábor rövidebb időtartalmú /pl. 1 hét/, akkor
merjünk keményebben terhelni a résztvevőket /teljes foglalkoztatás/. Két- három hét esetén a
napi edzésmennyiséget 2-3 órával csökkenteni kell /lehet/, a felszabaduló időt pedig helyben
szervezett, nem irányított programokra fordítani. Az edzőtáborokat olyan helyszíneken
rendezzük meg, ahol a természet közelsége, a nagy térfelhasználás és az .alacsony árfekvés.
biztosított.
6. Összevont szemináriumok
A jelenlegi szűkös anyagi lehetőségeink mellett az egyik leggyakrabban alkalmazott
távoktatási forma. Ma a legtöbb esetben az oktató megy az oktatandóhoz. Az 1-3 nap
időtartamban zajló szemináriumok célja többrétű lehet. Adhat iránymutatást és tájékozódást a
meghatározott Baranta képességekről, oktatási módszerekről és technikai elemekről illetve
egyes képességek, technikai elemek elmélyítését, vagy oktatási módszertani ismeretek
begyakorlását célozhatja meg. A szemináriumok során legfeljebb 3-4 témakör kerül
feldolgozásra. Törekedni kell arra, hogy ezen szemináriumok többsége elsősorban a teljes
begyakorlás élményét adja a hallgatóknak. A felkészüléssel eltöltött idő legnagyobb részét az
adott technikai elemek és módszerek tökéletes elsajátítására kell fordítani. Az oktatottak ne
csak emlékezzenek, hogy láttak már hasonlót, hanem nagy biztonsággal végre is tudják
hajtani és oktatni is a szemináriumokon elsajátított ismereteket. Az összevont foglalkozások
során minden esetben tartsunk elméleti Baranta továbbképzést is. Az egyes szemináriumok
anyagáról érdemes video- összegzést készíteni. Az ember felejt. Ez később nagy hasznunkra
válhat. Azt a felkészítést lehet hamar megunni, ahol nincs új tanulnivaló. A többnapos
összevonások során törekedni kell az éjszakai órák minél jobb kihasználására, a hagyományos
közösségi működés gyakorlására, a barátságok elmélyítésére. A rendszeresen .régebbi.,
tapasztaltabb edzővel, felkészítővel rendelkező csapatok tagjainak is előnyére válik az ilyen
foglalkozásokon való részvétel, akár segítőként, akár résztvevőként. Az ismeretek folyamatos
ismétlése, új összegzése, a változó módszerek, új technikai elemek megismerése nemcsak az
oktatói- és edzőmunka színvonalát emeli, de így biztosított az érdeklődés és az érdekeltség
folyamatos fenntartása is. Az összevont foglalkozásokon adjunk lehetőségek a kisebb
versengéseknek, hogy küzdelmi tapasztalatok is felhalmozódjanak a szemináriumok során.
- 33 -
7. Versenyek
A versenyek a megmérkőzés tapasztalatát adják. Folyamatosan visszaigazolják a
tanultak helyességét és eredményességét. A magyar ember természeténél fogva objektív.
Bizonyítást kíván a szavak mellé. Sőt! Elsődlegesen bizonyítást vár és inkább utána hallgatná
meg azokat a bizonyos szavakat. A Baranta versenyek folyamatosan változó, az anyagi
lehetőségek függvényében /védőeszközök/ egyre inkább harcszerűbbé váló rendezvények.
Objektív tudás felé vezetnek bennünket. A küzdelmek során nem a győzelem az elsődleges,
hanem a teljes odaadással küzdés megvalósítása során a velem küzdő fél és önmagam
magasabb szintre emelése. A továbblépéshez, a magasabb értékek eléréséhez egyedül
terméketlen vagyok. Szükségem van egy másik .felemre.: Egy küzdő .félre.. Ha a
felkészülésem tisztességes és kemény, ha a küzdelem során a legtöbb tudásomat nyújtom,
akkor a magyar gondolatiság értelmezése szerint nem lehetek vesztes. Mindenképpen több,
jobb, emberibb és magyarabb leszek a megmérettetés által. A versenyek valójában az élet
megkülönböztetett rítusai, szertartásai. Legfőbb céljuk a teljesítmények mérése és
visszaigazolása. A versenyek nem önmagukért vannak. Ma azt látjuk, hogy maga a versengés
diktál. A versengés csupán eszköz bizonyos célok elérése érdekében. A Barantában nem lehet
cél a valóság korlátozása csak azért, hogy könnyebben megrendezhetővé váljon egy
megmérettetés. Lehet, hogy ez nem közönségbarát magatartás, de a verseny ne a közönségről,
közvetítésről szóljon, hanem arról, ami miatt a Barantázók összegyűltek: a másik és
önmagunk emeléséről, az igazságról és a valóságba való belepillantásról. A szabályoknak
egyértelműeknek, egyre inkább a harcszerűség irányába mutatónak kell lenniük. A szabályok
halmozása a valóság eltakarására szolgál. A sportszerűséget a közösségi élet mindennapos
szabályai, a morál és az erkölcs, ne pedig azoktól elszakadt rendszerek határozzák meg. A
versenyek arra is alkalmasak, hogy a közösségek belelássanak az egyes személyek valódi
.mély . lelkületébe.. Aki a tisztes keménységen, az ésszel élő csibészségen kívül
erőszakoskodó, kegyetlenkedő, azt a közösség tagja itt láthatják meg igazán és dönthetnek
további sorsa felől. A Baranta megmérettetések alkalmasak arra, hogy egy-egy
.fegyvernemben., képességben kiemelkedőt ugyanúgy elismerjünk, mint a jó összetett
képességekkel rendelkező harcost. Itt sokkal több lehetőség van az önmegvalósításra, az
egyéni és a közösségi sikerre. A versenyek arra is rámutatnak, hogy hol, milyen színvonalú
munka folyik. Ez nemcsak a versenyeken elért eredményekre, hanem a közösségek tagjainak
viselkedésére, magyarságismeretük mélységére, csoportos szervezettségük, rendezettségük és
vezetésük milyenségére is vonatkozik. A magyar ember versengő jellem. Szereti a .sokat
próbált. embereket. Nevelési rendjét is úgy alakította ki, hogy az élet különböző időszakai
mellé odarendelte azokat a megmérettetéseket, amelyek biztosították az önmaga és a
környezete értékeivel tisztában lévő, magabiztos, elkötelezett, önállóan gondolkodó és
cselekvő személyiségek és az általuk létrehozott közösségek létrejöttét. A versengésekben
egyaránt lehetőséget kell adni az egyéni, a páros /ikres/, a csoportos-, csapat mérkőzéseknek.
Az edzések, összejövetelek során kisebb megmérettetésekkel készüljünk elő a nagyobbakra.
Küzdelmi versenyszámok esetén a lehető legtöbben gyakorolják be a vezetőbíró szerepét.
Miután a sérüléseknek itt a legnagyobb veszélye és a legtöbb problémának egy kemény,
egyöntetű és következetes vezetés tudja kivenni a .méregfogát., ezt a lehető legtöbb
embernek kell magas szinten művelni. Gyermekeknél rendezett versenyek során vegyük
figyelembe az adott korosztály életkorát. Minél korábban kezdi a versengést egy ember, annál
összerakottabb felnőtt lesz belőle. Egyetlen kérdésre kell figyelni csupán: a megmérettetésnek
a lehető legtöbb értéket kell közvetítenie. Ez a rendezők, felkészítők és elbírálók felelőssége.
- 34 -
8. Vizsgák
A fokozatvizsgák az összeszedettség és a céltudatosság próbái. Segítségükkel
versenyeken kívül lemérhetők az egyes fejlődési időszakokban elért eredmények. Tovább
segítik az önismeretet és visszaigazolják egyes felkészülési időszakok eredményességét. A
vizsgák a versenyeknél jóval összetettebb megmérettetési lehetőséget biztosít. Míg a
versenyeken a külső világgal való kapcsolattartás kerül előtérbe, a vizsgák a belső
összeszedettséget erősítik. A vizsga ünnep. A próbát tevő ember és az ezen alkalmat
megtisztelő és elismerő közösségek ünnepe.
9. Közösségi rendezvények, ünnepek
A japán harcművészettel foglalkozónak a teaszertartás tisztessége, a magyarnak a
magyar népszokások és ünnepek ismerete jutott. A barantázók regöljenek, balázsjárást,
tűzugrást .műveljenek.. Évköri hagyományos rendezvényeink, szokásaink, ünnepi
alkalmaink cselekvései szerves módon tartoznak a harci kultúrához is. Ott ahol ezen szokások
már kiveszőben vannak, ott a Baranta közösségek tanulják meg ezek tartalmait és újítsák fel
környezetükben ezen történéseket. A legtöbb népszokásunk évezredes háttérrel rendelkezik.
Legtávolabbi múltunk értékei elevenedhetnek meg a segítségünkkel.
10. Közös munkavégzések
A magyar szokásrend szerint az a legény aki a szerszám, vagy a farönk végét is meg
tudja fogni. Aki dolgozni nem tud, az harcolni, szeretni és élni sem. A közös munka
lehetőséget ad a jobb megismerésre és egymás jobb feltérképezésére, élmények átadására, a
közösségi forma megszilárdítására. A munka a világ szerves kultúráiban a teremtett világ előtt
való tisztelgés is egyben. A munka, a teremtő emberi magatartás tisztelete önmagunk és
gyermekeink lelki és szellemi egészségének is egyik alapköve. Aki csak a harcot látja a szeme
előtt ne felejtse, hogy ebben a kultúrában minden erősít minden tartalmat. A harci edzettség
több erőt ad munkához, szeretethez, tánchoz, a munkavégzés több kitartást. Az elvégzett
mozdulatoknak a harcban is nagy jelentősége lesz. A magyar ember teremtő, termelő
tevékenysége teljes analógiában van sorsával. A közös munka közösen elvégzett önvédelem
is.
11. Csoportos erőpróbák
Ha kell /és lehet/ másszunk hegyet együtt, fussunk, lovagoljunk .valami nagyot.. Az
élet változatos. A teremtett világ ennek megfelelően ugyanilyen. Ismerjük meg ezt a világot.
Kelljünk át egyik végétől a másikig. Nézzük meg azon határainkat, amelyek csak az otthonitól
jóval eltérő közegekben rajzolódnak ki igazán. Küzdjünk meg némely félelmünkkel. Legyen
ez közös élmény.
12. Hadijátékok, seregszemlék
Minden előttünk lévő testvérnép és őseink is megtartották éves seregszemléjüket. Itt
derül ki, hogy valójában hányan vagytok, itt ismerhetik meg egymást a különböző vidékek
barantázói. Itt találkozhatnak egymással a fiatalok. Itt választhatnak maguknak olyan párt, aki
nem egy .másik világban. akar élni. Itt mutatkozik meg, a mozdíthatóság a vezetettség és az
egyöntetűség, a közös akarat. Ilyenkor ölt testet egy közös cél. Ennek a .látványát.,
tapasztalását kihagyni nagy hiba. Ha nem teszünk így, akkor könnyebben elhitetik velünk nap,
mint nap, hogy csak .ennyit. érünk. A seregszemlék kiváló alkalmat jelentenek arra, hogy
- 35 -
több száz, ezer ember irányítását és vezetését el lehessen gyakorolni, az elsajátított csoportos
képességeket egy hadijáték keretében próbára tenni. Megtapasztalni a csatazaj és az együttes
cselekvés hangját.
13. Bemutatók
Sokan dicsőítik, sokan ostorozzák a bemutatókat. Van aki az egyik legfontosabb
dolognak tartja, van aki a .másik világ. által odatolt csapdának, amibe a Baranta bele fog
esni. Jómagam nem látom túlértékeltnek sem pedig veszélyforrásnak a bemutatókat. /Az értük
adott ellenszolgáltatást már igen./ A bemutatók hatására végre lássanak az emberek, érezzék a
szépségeit a magyar világnak, had kezdjen el mocorogni bennük a valódi énjük. A
bemutatókra való felkészülés, azok előkészítése végrehajtása szintén .embertpróbáló.
tapasztalás. A legfontosabb mégis az, hogy rájön az ember, hogy hogyan lehet a többi
emberre hatni. Hogyan lehet visszarángatni őket a füstös gyárudvarokból, az elsötétített
irodákból a magyar kultúra virágzó mezejére. A bemutatók során legyünk magunk. Ne
játszunk szerepeket. A magyar kultúrát akarjuk megmutatni. Teljességében, ahogy tőlünk
telik. Egy Baranta bemutató szóljon magyar testről, magyar szellemről és magyar lélekről.
Sokszor problémát is okoz, hogy egy Baranta közösség mit is vállaljon el. Ehhez adnék némi
útmutatást. A harcművészeti bemutatókkal, fesztiválokkal nincs gond. Ott .magunkért.
hívnak bennünket, ismerik és elismerik az általunk végzett munkát. Hagyományőrző
rendezvényeken lehet egyes történelmi korokat megjeleníteni egy történelmi élőkép
bemutatásával, de ne feledjük soha elmondani /a bemutatóba beleszőve, vagy a felvezetésben
jelezve, hogy maga a belső tartalom honnan származik és mi az elérendő cél/. A
legegyszerűbb, ha egy rendezvény teljesen Baranta közösségek irányítása alatt áll és a
családoknak szóló teljes magyarságismereti programot nyújt. A történelmi élőképek,
várostromok, lovas tornák mellett a népi gyermekjátékok, a hagyományos virtuskodás, a
néptánc, a népzene, a gyermekfoglalkoztatás, népi orvoslás, kiállítások, színdarabok,
népszokások felelevenítése, táncház, istentisztelet, a föld terményei egy keretbe és
értékrendbe foglalva tükrözze a Baranta céljait. A történelmi korok nem akadályok. A
Barantázó minden korban otthonra lel, mivel ő mindig ugyanazt az értéket kívánja
megjeleníteni: a magyar embert. Ha kell néptáncos, ha kell solymász, csikós, betyár,
játszóház-vezető, harcos, csontkovács, zenész, kuruc, végvári vitéz, hazatalálás kori harcos,
szkíta ős, egyszerű pásztor a barantás. Nem a megfelelő gúnyát a legfontosabb beszerezni,
hanem a mögötte lévő magyar értéket megtanulni és megfelelően bemutatni.
|