Mit mondhatunk .nem magyar nyelven. a Barantáról

Külső szemlélők számára nagyon fontosak a megfogalmazások. A szakértők egy része

.elmagyartalanított. nyelven fogalmaz a világ dolgairól. Nekik és a velük való társalgásnak
egyfajta segítséget adhat az elkövetkező néhány sor. A külső .ál-tudományos.
megnyilatkozások során szükség lehet ilyen irányú tapasztalásra és nyelvezetiségre is.
Teljesen kivetkőznöm nem sikerült, de próbálkoztam.
A Baranta fogalma

A történelmi /hagyományos/ magyar harci testkultúra, a népi testkultúra, a
hagyományos magyar gondolkodásmód, életszemlélet és nevelés, filozófiai struktúra valamint
a magyar kultúra egyéb területeire épülő, fejlődő, a fellelt kutatási anyagokat folyamatosan
magába építő, azokat sajátos, hagyományos alapelvek szerint értelmező, egyedi technikai és
módszertani eljárásokat magába foglaló, a harc törvényszerűségeire és alapelveire épülő,
valós harci képességeket kifejező, a magyarság jellemző jegyeit magán viselő önálló
harcművészeti stílus.

elsajátíttatásán keresztül valósul meg.
A magyar kultúrába
kívülről betekintő ember számára
a Baranta ismereteivel, értékeivel
és funkciójával sajátosan
összetett műveltségi terület,
egyenrangú, együttműködő más
műveltségi és
kultúraterületekkel. A
testkultúrára vonatkozó
képességek és készségek
fejlesztése a hagyományokon
alapuló, közösségi alapon
értelmezett általános és speciális
mozgáskultúra megismerésén és

Értékei, szellemi-, lelki-, erkölcsi háttere, a magyar gondolkodásmód kialakításában
és a szellemi-, testi nevelésben betöltött funkciója indokolja, hogy kiemelten foglalkozzunk
vele. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség s
egyben az érték- és életmódszemlélet alakítását is jelenti.

A tudásanyag kiválasztása és átadásának pedagógiailag javasolt módja a tanulói
személyiség egészének fejlesztését célozza - a teljes pszicho-motoros egységet -, és nem csak
a motorium képzésének, illetve az egyoldalú terhelés oldásának eszköze. A tananyagelrendez
és más szerves műveltségen alapuló képzési területekkel, tantárgyakkal egymást
erősítő, tudományközi /interdiszciplináris/ alapon működő kapcsolatokra, a közös közösségi
szerkezeten tanítás lehetőségének biztosítására törekszik. Célja egy sajátos - egész életen át

- 10 -

tartó, a hagyományos magyar gondolatiság által elfogadott, a nemiségnek megfelelő -,
életmódba beépülő testkulturális tevékenységi rend kialakítása és a kreativitásnak teret
biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása.

A Baranta felkészít . összegző és fejlesztő hatásaival - az élet- és
munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére,
a szolidaritás, a tolerancia és a .másik emelésének. hagyományos magyar
szellemi alapfelfogásunk megismertetésére is.

Az ember bio-, pszichikai természetéről ismereteket,
meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képessé tesz a környezetben
végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben
összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Életmódbeli

szokások alakításával a hagyományos népi egészségfejlesztési eljárások, módszerek
megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A
Baranta, mint a történelmi magyar testkultúra /harci testkultúra/ a köznapi viselkedés
társadalmilag szerves módon kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető
viselkedési formák alkalmazását segíti elő.

 Igényt kelt a természetes testarányok felépítésére, a biomechanikailag helyes testtartás
kialakítása és fenntartása. Célja a játék-, sport- és harci testkultúrában, életvezetésben,
egészségmegőrzésben való tájékozódás, önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos

önkifejezésre való készség alakítása.

A Baranta aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein
keresztül önmegvalósításra ad lehetőséget. Speciális kognitív,
affektív-emocionális és motoros tudást biztosít. Mindezek
következtében a Baranta hatásai jelentősen meghaladják a tananyag
elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A közösségek és a
résztvevők teljesítményének megítélésekor saját korábbi
teljesítményükhöz mérhető fejlődésüket ajánlatos figyelembe venni.

A hagyományos magyar harci tudásanyag oktatásának
eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását,
hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti.
Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet fizikai,

szellemi edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik.

A Baranta műveltségi területen a fejlesztési feladatok végrehajtásának minősége
erősen kötődik a magyar gondolatiságra és értékszemléletre épülő oktatás szervezési és
nevelési kérdéseihez, a helyi hagyományokhoz. A fenntartható és hosszú távú pszichomotoros
fejlesztés megvalósítása, az egyéni- és csoportos önvédelmi készség elsajátítása, a szerves
műveltség ismeretelméleti és módszertani törvényszerűségeinek érvényesülése, alkalmazása
nem korlátozódik csupán a hagyományos edzési keretidőben végrehajtott tevékenységekre.
A Baranta céljaiban elsődleges

•
az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilitási tartományát növelő, a biológiai
érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató,
•
az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő,
•
a mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, számonkérő,
•
szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció.
- 11 -

A műveltségterület képesség- és készségfejlesztő hatásainak megvalósulásához
további tantervileg kezelendő célok megvalósítására van szükség.

•
Az edzéstartalom kiválasztásában és elhelyezésében az életkori fogékonyság, a
tanulási hatékonyság törvényszerűségeinek megfelelés.
•
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló
gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos
végrehajtással, a pontos végrehajtás megőrzése mellett a korosztálynak és a tanórán
alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelően kiegészítve, változatossá téve.
Légzőtorna.
•
A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelés tananyag egészében.
•
Az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozása, a munkaerő
képesség-összetevőinek megfelelő szintű kialakítása az oktatási-nevelési folyamatban,
az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a műveltségi területen jellemző
sajátos kompetenciák mozgásos formákon keresztül történő fejlesztése.
•
Az oktatási környezetben jelentkező egyenlőtlenségek mérséklése a
harcművészetekben jelen lévő szocializációs folyamatok és tényezők alkalmazásával,
felhasználásával.
•
Életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító,
pszicho-motoros cselekvőképes tudás megalapozása.
•
Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása a harcművészetek eszközrendszerével.
•
A z egyén felelősségének kialakítása saját testi fejlődése érdekében.
•
Verbális és nem verbális kommunikációs képzés biztosítása a testkultúra sajátos
színterén.
•
Az egész életen át tartó tanítási-tanulási és nevelési folyamathoz motivációs bázis
biztosítása a területhez kötődő oktatás és nevelés révén.
•
A megtanult testkulturális tevékenységek kontrollált és részben kontrollált, változó
közegű versenyhelyzetekben való alkalmazása, a helyi, más területi vagy országos
bajnoki rendszerekben való részvétel.
A Baranta ma

A Baranta hazánk leggyorsabban fejlődő harcművészeti irányzata. Jelenleg 50
helyszínen kb. 2000 fő gyakorolja a régi magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó
technikákat.

Egyre több településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság
mellett az ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak. A Baranta egyik fontos ismérve,
hogy gyakorlása nem képzelhető el Baranta közössége nélkül.

A majd 1500 év magyar történelméből is táplálkozó önálló tradicionális magyar
harcművészeti irányzatnak a legfontosabb belső tartalma a közösségek magyar modell szerinti
megalkotása. Csak ilyen környezet alkalmas arra, hogy a hagyományok megélése,
továbbfejlesztése, a magyar kultúra egyéb elemeinek megtanulása, az oktatás hagyományos
módszereinek alkalmazása mellett szervesen működő tartalmakat birtokló személyiségek
alakulhassanak ki. Míg a legtöbb harcművészeti irányzat legfontosabb tartalmai egyénileg is
gyakorolhatók, barantázni /barantálni/ csak közösségben lehet. A Baranta esetében valóságos
kulturális társulásként működnek a magyar hagyománykészlet egyes elemei.

- 12 -

Az alkalmazott felkészítési rendszer, az állandó megmérettetés elve az ún. egymásért
küzdés filozófiájának érvényre juttatását célozza meg. Nem a másik legyőzése a legfőbb cél.
Az ellenfelek a lehető legnagyobb tudásukkal küzdve az ellenfelet és önmagukat minden
küzdelem után egy magasabb tudásszintre emelik. A legfontosabb, hogy az aktuális
képességeink legjavát adjuk, s a velünk együtt küzdő embert emeljük.

Az önálló magyar harcművészeti irányzat a magyar harci
testkultúra megmaradt és megőrzött elemeinek rendszerbe
foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az anyag gyűjtése,
rendszerezése, a kiképzésbe való beillesztése jelenleg is folyik.
Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a
Baranta alapvázát.

A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más
harcművészetekben nem fordul elő, vagy feledésbe merült. A
Barantát ezen elemek léte, sokrétűsége, a történeti magyar
gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája teszi igazán
izgalmas, egyedülálló szellemi és fizikai alkotássá. A Baranta
nem egy, vagy több .mester. alkotása, hanem a magyar nép,
mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód,

közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/
tükröződése egy sajátos harci testkultúrában. Az ország különböző területén működő csapatok
egyik fontos feladata a helytörténet és a néprajz pontos megismerése, ezen belül pedig a
magyar testkultúra még rejtett elemeinek összegyűjtése. Az elsajátított ismeretekkel a
barantázók újból megismertetik a tágabb környezetüket. A harc, a tánc, a zene, a népszokások
/regölés, balázsolás, kiszehordás stb./, a népi játékok, az alapvető népi gyógyászat, a magyar
nép mindenkori természetismerete újra mozgásba kerül ezeken a vidékeken.

A Baranta fontos jellemvonása, hogy a stílus teljes harci tudás összegzésére törekszik.
A küzdelmi oktatásnak részét képezi a lovak és a kutyák felkészítésének alapelvei. A lovával
együttműködő lovas harcos, az állatai az emberi és állati dúvadaktól védő pásztor és
segítőtársának harci együttműködése éppúgy harci örökségünk, mint az övbirkózás vagy a
böllön.

Azon stílusok közé tartozik, ahol nemcsak az egyéni felkészítéssel, de csoportos,
vezetett harccal, harci vezetői technikák oktatásával, csoportos taktikával, stratégiával,
harcalakzatokkal, családi-és közösségi vezetői feladatokra történő felkészítéssel is
foglalkoznak.

Egy barantázó magyarul él, gondolkodik,
harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a
lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye
azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket
kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem
valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése
biztosítja az értékek mentén történő haladást és a
megfelelő önvizsgálatot. A Baranta csak a magyar
kultúra együttes hatásainak érvényre juttatásával
együtt működik teljes egészként. A Baranta egy
kulturális együttélés része. A testkultúrális elemeken
kívül álló részek nélkül nem alkot egy egységes

- 13 -

tartalmat, nem képes hatékonyan működni. Működése hasonló a /teremtett világ rendjéből
fakadóan/ gyógynövényekhez, amelyek sajátságos növénytársulásaikból kiragadva, művi
módon .termesztve. elvesztik gyógyító hatásuk jelentős részét vagy egészét.

A Baranta hozzásegíti a tájban élő embert ahhoz, hogy közvetlen környezetével, annak
teremtett értékeivel kölcsönösen kielégítő kapcsolatot létesítsen, felismerje és teremtő módon
hasznosítsa annak minden lehetőségét, s ezáltal .otthonában. otthonra lelhessen, s ne kelljen
kényszerűségből elhagynia azt. A hagyományos magyar harcművészet elsajátításához térre
van szükség. A Baranta gyakorlása által az emberek számára újrafogalmazódik az a
természetes térigény, amelyben emberi, cselekvő és teremtő életet lehet élni, ahol az életet

.érezni. és tapasztalni lehet.
A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki
életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít cselekvő módon
életmódszerűen magyarul élni. Egyik legfontosabb feladata a hagyományos magyar értékek
közvetítése az országon kívül és belül egyaránt.

Középtávú tervei között szerepel, hogy az elkövetkező 10 évben legalább 3-400
magyar településen elérhető legyen és kialakításra kerüljenek azok a regionális oktatási
centrumok, ahol az edzők, felkészítők képzése, az egyes csapatok edzőtáborai szervezett
keretek között folyhatnak, illetve, hogy az arra alkalmas személyek számára biztosítsák a napi
6-8 óra elméleti és gyakorlati felkészülés lehetőségét. A gyakorlások elkezdéséhez nincs
szükség különösebb anyagi ráfordításra /elegendő három különböző hosszúságú bot/, így
minden magyar gyermek és fiatal számára elérhető. A jelenleg mutatkozó igény szerint
mintegy 120-150 szakemberre volna szükség a Baranta eredményeinek minél dinamikusabb
továbbadására.

Későbbiekben a Baranta terjedése kapcsán a magyar nyelv és életszemlélet
terjesztésével a világ .magyarabbá. tétele a cél. A szerves magyar kultúra megalkotott
értékek magas szintre emelésével, megmutatásával jelentős részt kíván vállalni a magyar
nemzet megerősítésében, elismertségében, szellemi eredményeinek nemzetközi
felhasználásában.

. A magyar kultúra él, s amikor a magyar kultúra védi életét, ezzel előharcosa az
emberiség új kultúrkorának.. Móricz Zsigmond
Magyarország mellett a Székelyföldön, Kalotaszegen és a Felvidéken találkozhatunk
Baranta csapatokkal. A magyar stílus képviselői jó kapcsolatokat ápolnak a bokh barildah
/bökö-Mongólia/ képviselőivel, a magyarországi ZBK kempo és Shaolin egyesületekkel,
amely egymás versenyein és rendezvényein való közös részvételben jelenik meg.

Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci
kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat. Jelentős szerep
jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott
harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkítáknak, hunoknak,
avaroknak nevezett elődeink, türkök, jászok, kunok, ujgurok, onogurok, kazakok) harci és
kiképzési kultúrájának is.

- 14 -

A Baranta történeti tartalma

A hagyományos magyar harcművészet tartalmai évszázadokon keresztül sikerrel
biztosították a magyarság és a velük életközösségben élő népek önvédelmét. A nép, szakrális
vezető, magyar gondolkodás egységének szétválasztása komoly változásokat okozott ezen
képesség minőségében.

A Baranta (Böllön) mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az
idegen (elsősorban Habsburg) uralkodók (birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást)
tiltó vagy korlátozó törvényei, a hagyományos közösségi működéseket, hagyományos
értékviszonyokat, nevelési modelleket megszüntető magatartása. A mozgáskultúra egy része
így csupán harci táncokban, felkészítő jellegű küzdelmi gyermekjátékokban, a pásztor
életmódban, katonai szabályzatokban, vívókönyvekben és művészeti ábrázolásokon maradt
meg.

A Baranta a magyar
történelem kezdeti időszakaiban élő
azon szabad jogállású tagjaitól
származik (fejérek- az akkori
magyar társadalom több mint 90%a),
akiknek kiváltsága és egyben
kötelezettsége volt a hadakozás. A
hadi hivatást a mindennapi élet
szerves részeként megélő, mesteri
módon elsajátító, sajátos kiképzési
rendszert és taktikai elveket
alkalmazó .harcos-ember. az
előzménye a magyar történelemben
évszázadokig fennmaradó harcoló
/nemesi/ rendeknek, csoportoknak.

A hadi csoportosulások felkészítői és vezetői rendeletekben szabályozták az egyének
és a csoportok hadi felkészítésének rendjét. A kölpények, kaplonyok, talmácsok, tíznagyok,
száznagyok,a civilis-ek, várjobbágyok (iobagio castri), a keltjobbágyfiúk (iobagiones exemti),
a hivatásos viadorok (pugilok), a gyepüvédők, őrök (speculator), a nemesek (nobilis),a
Magyarországra telepedett hadi kötelezettségük folytán kiváltságokat birtokló népek,
besenyők, böszörmények (muszlimok), kunok, jászok, a hagyományosan fegyverforgatással
foglalkozó magyar nyelvű népcsoportok (székelyek, őrségiek, hajdúk) a speciális feladatokra
létrehozott vegyes összetételű harci csoportok (nyőgérek, lövők, királyi vadászok, oroszok)
/testőrzők-ajtonállók/, végvári vitézlő rend, huszárok) azt mutatják, hogy a magyar
történelemben a valamikori szerves működés teljességéből való fokozatos kiesés után is
jelentős nagyságú közegekben működött ezen képességek tudás-átadása. Így legalább
másfélezer évet ölel fel a mindenkori magyar ember harci professzionalizmusának jelenléte,
befolyása a politikai életre és a kultúrára. Ez a hadi professzionalitás a nyugati kultúrától
eltérően nem partikuláris, hanem egyetemes jellegű, a mindennapi egyéni és közösségi élettel
és a .nemzet-nép. életével szoros párhuzamban működő tartalom. Ez azt is jelenti, hogy a
hadi cselekmények során nem a nyugati hagyománykészlet által megszokott katonai
szempontok, hanem a nemzetfejlődés és megmaradás egyetemes elve határozta meg a
döntések keretét.

- 15 -

Hadi kultúra a magyarság társadalomszervező formáira is rányomta a bélyegét. A had
szó nem csak .sereget. alkotó katonákat jelenti a magyar nyelvben, hanem az együtt élő és
dolgozó önvédelmi és gazdasági egységet is. A valamikori magyar ember számára
nyilvánvaló volt, hogy minden tagja a harcos .magyar. útján jár. A földművelővé, ártéri
gazdálkodóvá váló, a pásztorkodásban megmaradó, vadászó életmóddal foglalkozó nép
minden tagja évszázadokon át tisztában volt ezen értékek jelentőségével, személyiségformáló,
közösségépítő tartalmaival és az egészségre, értelmi képességekre gyakorolt általános
hatásával.

 Mindez azt jelenti, hogy a japán,
a lengyel, a török és az orosz állami
berendezkedéshez hasonlóan a
magyaroknak is jelentős nagyságú
csoportjai vállalták évszázadokon
keresztül az életmódszerűen a harci
szolgálatot, a kiképzést, a harci
tudásanyag szellemi és fizikai
fejlesztését, továbbadását. Magyar
sajátosság, hogy hazánkban ezen
személyiségfejlesztő programban szinte
a lakosság teljes egésze részt vett / a
leányok és a nők is- csupán más tartalmi
jellegekkel/ és a mindennapi életnek a harc, az arra való felkészülés legalább annyira a részét
képezték, mint a gazdasági tevékenységek. A magyar társadalmi szerkezetben a gazdasági, a
hadi és a szakrális vonatkozású szervezetek teljes tevékenységi egységet képeztek.
Ugyanannak a társadalmi egységnek mindhárom vonatkozásban, ugyanazon elvek és
törvényszerűségek mentén voltak megszabva mindennapi feladatai.

- 16 -

A Baranta elsősorban ezen
struktúrában élő elődeinek tudásanyagára
és az évszázadok alatt kialakult
életfilozófiájára épül. Ők a Baranta
jogelődei. A szervezetten működő magyar
harci kultúra a XVII. századot megelőzően
élte virágkorát. A Barantában négy
kiemelkedő időszakot különböztetünk
meg: 1. A vándorló állam és azt megelőző
időszak, 2. Az Árpádok időszaka, 3. A
végváriak időszaka, 4 A folytonos népi
kultúra időszaka.

A XVI. század elejétől megindul a
magyar kultúra kettéválása. Ettől az
időszaktól fogva a népi kultúra őrzi csak
tovább a magyar sajátosságokat. A nemesi
kultúra (a harci kultúrát, mozgásos kultúrát
is beleértve) mindjobban nyugati jelleget
ölt. Az ezt követő időszakokban már egyre
inkább a társadalom perifériájára sodródik
a harci jellegű tudásanyag.


A magyar harcművészet újjáélesztésére több kísérlet is történt.

A két világháború alatt magyar katonatisztek állították össze az első komoly anyagot,
amellyel a legénység harci képzettségét és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodását
akarták előmozdítani. A kutatások eredményeinek néhány eleme a korabeli harci
szabályzatokban is megjelent.

Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és
harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok előretörésével és népszerűségével ez
a törekvés nem tudta felvenni a harcot. A 80-as években egyes műhelyekben komoly
kutatómunka alakult ki a szerves magyar kultúra kutatását illetően. Ennek hatására kezdte el
1991-ben az első anyagokat összegyűjteni Vukics Ferenc, akit gyermekkori élményei
motiváltak /kisgyermekként Somogyi József /Pat-Fazekasdencs/ csordástól botforgató,
botvívó gyakorlatokat és néhány pásztor pusztakezes eljárást sajátított el/. 1993-1997 között
az akkori Kossuth Lajos Katonai Főiskolán lefektették a harcművészeti stílus gyalogos
alkalmazásainak alapjait. Kelemen Zsolt hasonló módon kezdte meg a lovas harci
alkalmazások, a lovasharc elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatását. A két kutatási oldal
Szentendrén találkozott és kezdte meg közös működését.

1997-ben létrejött a Baranta Szövetség (jelképe a rakamazi Turulmadár), 1998-ban

rendezték az első nyílt magyar bajnokságot, amelyen akkor jóval több induló képviselt más
harcművészeti irányzatot, mint a Barantát. A
sportág fejlődésében fontos szerepet játszottak
azok a mongol, kazak tanulmányutak, amelyet a
sportág kutatói és segítői tettek meg az elmúlt
évtizedben, valamint azok a mongol és török
oktatók, aki a Közép-ázsiai fogáskészletekkel
bővítették a Baranta tárházát. A régi pusztai
tízes rendszerek mintájára 1999-ben alkották
meg az első Fokozat- és vizsgaszabályzatot.

A barantázók ősi magyar állatneveket
(az állat ereje szerint) kapnak a teljesített
vizsgák alkalmával (Borsuk/borz, Burk/farkas,

Bars/párduc, Kaplony/tigris). A Baranta az összetett képességű harcos lehetőségeit vizsgálja,
ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható-, a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a
pusztakezes megoldások alkalmazására. Egy oktatói vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat)
megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelemből kell teljesíteni a megszabott minimum szinteket a
vizsgázónak.

- 17 -

A Baranta szó jelentése

A Baranta szó elsősorban az
ország olyan nyugati és déli
peremvidékein maradt fenn, ahol a
lakosság összetétele a kezdetektől
fogva magyar volt (Somogy,
Ormánság, Göcsej, Őrség). A
szépirodalomban a legtöbb alkalommal
Kodolányi János műveiben
találkozhatunk vele.

A szó jelentése: fegyveres
vetélkedés, szövetséget kötött férfiak
közössége, megmérettetés, harcra,
hadjáratra való felkészülés,
törvényesen alkalmazható erőszak, ill.
az erőszak alkalmazása.

A kunoknál zsákmányszerző utat jelent. A Baranta egyes népeknél véráldozat nélküli
jogos zsákmányszerzést is takarhat (törvénysértés, személy megsértése). A környező szláv
nyelvű országokban pejoratív értelemben állatok elhajtását, zsákmányolást jelenthet. A
kirgizeknél gyorsan közlekedő lovas csapatot, a kazakoknál az erőszak jogos alkalmazását,
egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források
szerint pedig a Nap harcosait, illetve a Nappal, Mennyei Fénnyel szövetséget kötött férfiak
közösségét jelenti.

A Somogyvár környékén fennmaradt monda
szerint a barantázók a régi törzsszövetség valamikori
bírájának, a régi törvények oltalmazójának /Horka/
voltak a felesküdött, különlegesen kiképzett segítői.
Olyan harcosokat takart, akik a fegyverforgatásban
való kiválóságuk mellett a legmagasabb erkölcsi,
morális követelményeknek is megfeleltek. Ahol a
hagyományokat és a törvényeket sérelem érte, ott
kötelesek voltak fellépni az évszázados értékek
védelmében. A Baranta had tagjai, nem egyetlen
törzs harcosaiból kerültek ki. A törzsszövetség

minden társadalmi csoportja képviseltette magát. A Baranta had így közös fellépése esetén
biztosította, hogy a nemzeten belüli konfliktusok a lehető legtöbb esetben .vér nélkül.
kerüljenek rendezésre. Nagy részt vállaltak a következő generáció nevelésében, harci
felkészítésében.

A Baranta, bahranta, barymta, barmta, barana szokásjog szerteágazó ázsiai jelenléte
azt mutatja, hogy az idők folyamán kialakult kisebb értelmezési különbségek ellenére egy
olyan hagyománnyal van dolgunk, amely a szóban forgó népek történetének nagyon korai
időszakából származik és nagyon ősi tartalommal bír.

A hagyományos /tradicionális/ magyar harcművészetet Barantának hívjuk, amíg
csupán versengésről, felkészülésről, békeidőszakon belüli gyakorlatozásról szól.

- 18 -

Az ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek nevezzük. A felkészítés
során a Böllön jellegű elemeket elsősorban hivatásos katonák, rendőrök és oktató szintet elért
barantázók sajátíthatják el.

A Baranta hagyományos magyar harcművészeti stílus az alábbi versenyszak
ágakra és hagyományőrző formákra oszlik

I. Thug-Baranta .Gyalogos Harc (gyalogos szakág)
II. Ráró-Baranta .Lovas Harc (lovas szakág)
III.
Oslu Baranta ( a lovas vagy a gyalogos szakág versenyeztetési rendszerének egyegy
versenyszámának önállóan való megrendezése)
-Oslu egyéni
-Oslu Tömén / Szállás (csapat)
IV.
Baranta harci játékok (a barantához kapcsolható .a harci képességeket fejlesztő-
olyan csoportos és egyéni játékok, amelyek a magyar kultúrkincsben fellelhetőek)
Mivel a Baranta az összetett képességű és
képzettségű harcos fensőbbségét vallja a fegyver-és
eljárás-specialistákkal szemben ezért a Ráró és Thug
szakágak bajnokai lehetnek magyar bajnokok, az
Oslu versenyeken nem. Az Oslu versenyeken
általában csak olyan versenyzők indulhatnak, akik az
összetett versenyeken is indulnak.

Csak olyan személyek jelenthetnek kivételt,
akik egy adott sportágban képviselt kiemelkedő
tudásukkal hozzájárulnak az adott versenyszám
gyorsabb fejlődéséhez (pl. övbirkózó versengés
esetén meghívott birkózó, cselgáncs, szambó
világbajnokok).

Az Oslu Tömén versenyeken 3-6-10 fős
csapatok küzdenek meg egymással (pl. egy
övbirkózó versenyen 6- 6 fő. Az első párosok
küzdelme után a győztes bent maradhat vagy cserére
kerülhet, illetve a verseny közben lecserélhető. A

legfontosabb szabály, hogy a csapat minden tagja csak egy alkalommal kerülhet be a
küzdelembe. Ez azt is jelentheti, hogy az egyik csapatban lévő jól felkészült versenyző a
másik csapat mind a hat tagját legyőzheti egyhuzamban.)

Ezek a versenyek az együttműködés és a szervezési képességek fejlesztését segítik elő.
Az Oslu versenyek elsősorban az egyes versenyszámok minél jobb elsajátítását, a harci
tapasztalatok gyűjtését segítik elő a felkészülési időszakokban.

A Baranta harci játékok közül a Köbbörő (Buszkasi) pályajátékban rendezhetnek
magyar bajnokságot 3-6 fős csapatokkal. A többi harci játék elsősorban a fiatalabb
korosztályok játékos felkészülését szolgálja.

- 19 -