Kedves Barátaim, Barantások, és egyéb Jó Emberek!

Ezúton tudatom veletek, hogy november 15-16-án Imre bácsi tanyáján Cserhátszentivánon töltjük a hétvégét. 
Edzünk, kirándulunk, bográcsolunk /pásztortarhonya/, palacsinta, meg amit viszünk. Összerakjuk. 
Jól élünk, vígan leszünk. 
Énekelünk, táncolunk, mesélünk, beszélgetünk.

Szombat reggel 8-kor indulunk, kb. másfél óra az út. A házban fűtés van, de ágy nem biztos, hogy mindenkinek jut. Derékaljat, hálózsákot, étkészletet aki tud hozzon!

Vissza vasárnap délután indulunk. Ha csak egy fél napra tudsz jönni, akkor is gyere! 
Hozzátok a családot is!

Kérlek jelezzetek vissza, hogy a kocsikat, az utasokat, az úti költségeket el tudjuk osztani

Koska György 06 20 97 13 499, vagy emilen.

CSERHÁTSZENTIVÁN

Az erdővel borított hegyek tüzelőt, vadat, búvóhelyet, a dombok és völgyek legelőt és termőföldet, a sűrűn fakadó források vizet biztositottak a Cserhát vidékén már Krisztus születése előtt a második évezeredben lakóknak. Kr.e. VI. századtól a szkiták - e kor lelete a szentiváni vas-zablalelet -, a Kr.u. VI-VII. századtól a szlávok majd a Honfoglalás során a Zách, Kacsin és Szolnok család tagjai telepedtek le.

A falvak korai települése és emlitése érthetőbb ha tudjuk, hogy évszázadokon keresztül ( már a honfoglalás előtt is) itt vezetett a Szuha patak mentén a Hatvan - Ecseg - Szentivány - Told - Lóc - Szécsény "országút", s olyan  várak között feküdt mint Buják, Ecseg, Hollókő.

Nagymezőn pattintott kőeszközt, Ecseg határában jelentős bronzkori leletet, Bujákon mamutmaradványokat találtak, Kozárdon kora vaskori (Kr.e 900-300) földvár nyomaira bukkantak, Told közelében X-XI. századi temető került elő,  Garábon 1171-ben premontrei prépostság épült).

Szentivány, mondjuk népiesen, mert évszázadokon át ez volt a hivatalos neve ennek a Nógrád (Novigrád = Neograd = Nógrád = Újvár) megyei, a Cserhát hegység völgyében Kutasó, Bokor, Alsótold, Felsőtold, Garáb társaságában egyre jobban összehúzódó községnek, melynek lakói palócosan beszélnek, de egyéb hagyományokat nem igen őriznek (a "palóc" szó is szláv eredetű, jelentése síkon/mezőn lakó, földmunkás - sokan a kunokkal azonosítják).

1265 Scentiwán Berche (Berecha) áll az irásban. S lehet találgatni, hogy a Keresztelő Szent János (Iván) tiszteletére szentelt ősi templomról nevezett falu állt e már, vagy csak "Szentiván bérce", azaz a Bé(s)zma határjellegét rögzitették. 1327-ben azonban már biztos, hogy temploma volt a falunak.

1337  Szentivány földje újra említtetik

1471 Szent-Iványi Kothon család Kutasón is birtokos, majd Lócon is

(1514 Dózsa György fellázadt paraszt-seregét leverik Pásztónál)

1524 a falu és környéke Katona György, majd vejei Aranyi és Pécsi birtoka

1542 nemesi birtok 12  portával kerül összeírásra

1526 Mohács, 1541 Buda, 1544 Drégely, majd "... a Budai Török Basa Salgót, Hollókőt, Bujákot, Ecseget, Szécsényt és Gyarmatot, az egész környékkel csak kevés idő alatt elfoglalta és azokat egész dühösséggel hamu dombokká változtatta." A falu és kő temploma elpusztul.

1553-54 a váci náhi összeírása szerint Szentivány "elhagyott", Csálin Diváne török tiszt hűbérbirtoka

1559 "Szentiván-puszta", bevétele 390 akcse (töredéke a többi falu, például az akkor max. 24 lakosú Bokor által beszolgáltatottnak!), ura Bali bin Ibrahim, majd 1572-től Ferhát bin Abdullah zsoldos lovaskatona.

1683 Sobieski Lengyelországba hazatartó csapatával felmenti Hollókőt és környékét. Később néhány ősi család (Balás, Aranyi, …) visszatér birtokaira. Szentiványt "Felvidéki lutheránus tótokkal népesitették be, akik azóta katolikussá lettek és megmagyarosodtak"

1705 II. Rákóczi Ferenc fejedelem a Szécsényben tartott országgyűlésre utazva a hagyomány szerint a ma is Rákóczinak nevezett völgy forrásánál pihen meg (sipeki Balás Kristóf tanár úr szerint Rákóczi Örzsébet volt a terület birtokosa, ezért nevezik így. Nem baj.)

1729 a birtokösszeírás lakókról nem tesz említést

1734 "nemesi község"

1752-59 a régi, török által elpusztitott templom köveiből új templom épül (maradványa a temetői torony), a váci püspök harangot ajándékoz a falunak, majd plébánia, önálló anyakönyvezés

1787 II. (kalapos) József féle összeírás: 87 ház, 119 család, hivatalosan 612 (ténylegesen 593) lakos, 298 nő, 230 férfi, sarjadék 1-12 éves korig 50, 13-17 éves 20 fő. A templom szilárd (kő) épület, a többi ház nem.

1791 évi törvény 16.art.: " .. a közhivatalokban, sőt az itélet-tételekben is a magyar nyelv parancsoltatik, ennek felette a magyar nyelv taníttatni is rendeltetik"

(1831 kolerajárvány a megyében)

1848-49 Balás, Siraky … család tagjai - mint nemesek önkéntesen, saját költségen kellett csatába vonulni – ha szegény volt: gyalog

1872 körjegyzőség, zsinagóga épül a faluban

1873 kolera pusztít a községben

1905 új iskola (ma vendégház a templomfeljáróval szemben), Cserhátszentiván név

1914-18 I. Világháború - 112 fő résztvevő, 26 hősi halott, 1 vitéz

Békebeli idők: (1937) a faluban pósta, telefon, 10 db I., 18 db II. osztályú vendégszoba, , 70x18 méteres 24 ^oC hőmérsékletű, kissé kénes és naponta kétszer kicserélődő vizű, 2m vízmélységű strand, napozó, homokstrand, büfé, vendéglő, fagylalt, lőtér, tekepálya, a Völgyben cserkésztábor – igaz orvos csak Ecsegen.

1939-1945 harcolók, elhunytak, fogságban maradtak, elhurcoltak (pl. Klein, Leopold, Haupt család)

1944 dec. 11-17 között Szoboljev marsal támadó seregét a német katonák a falu határában először feltartják (orosz hősi halottak gondozott sírja a temető jobb sarkában).

Az erőszakoskodók zöme megúszta kéztöréssel, fejsérüléssel, amikor lerészegedtek, s Maros Juliska néni és karós nőtársai megtámadták őket.

ÉS már startra készek a volt náci köpönyegváltók, a legjobb gazdálkodókat kulákká kiáltók és üldözők, a hitet és erkölcsöt pusztítók, a padlássöprők, kazalban kutakodók, másokat 5 napi napszámért feljelentők… (Az ötvenes évek beadásos idejében egy ilyen ellenőrizte a garábi gazdákat. Bebújt a disznóólba, hogy megszámolja a malacokat. Rácsukták az ajtót. Csak hosszas könyörgés után, a röhögő falubeliek előtt engedték ki. – Hogy mi lett a paraszt bácsival nem tudom. De ő a falu tanácstitkára lett.)

1956 Talpra magyar, - élelmet gyűjt a falu a forradalmi Pestnek- harcolóink „disszidálnak” - sír a magyar.

Kommunizálták az erdőt? –vállon loptuk a fát, de szigorúan csak az egykor saját erdőnkből.

1958-61 TSZ-szervezés erőszakkal, fenyegetéssel, ígérgetéssel, hangosbemondós őrületbe kergetéssel (Csokko, csokko …, pancsoló kislány, Marína, ….) …

1972 a tanács Alsótoldra kerül

1982 bezár az iskola

2006.09.16.: zászló és címer avatása. A címer elemei: a korona a királytól kapott nemességre utal - a három hegy: Bészma, Középhegy, Pelecke - a két patak: Zsúnyi/Szuha és Jóska patak – a szerszámok a kiváló földműveseknek és iparosoknak állítanak emléket – a két (katolikus és evangélikus) templomtorony a hitből fakadó alkotóerőt, élniakarást hirdeti, a felfelé vezető utat mutatja.

Cserhatszentivan.com © 2008 Minden jog fenntartva. Fejlesztés & design: pesz

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés