Pilisi Pálosaink 2. rész

2008 január 28 - hétfő, 7:28

EGÉSZEN VÁRATLAN ÉS RENDKÍVÜLI PILLANATBAN AZ EGÉSZ MAGYAR NEMZET FELTÁMADÁSÁT IS JELENTI...


Régészek, geológusok vették észre, hogy a Pálos kolostorok közelében mindig lehet barlangot találni.
Igen ám, de miért volt szükség arra, hogy barlang is legyen a közelben?
A barlangszentély mélyén - minden jel szerint - hatalmas, egy, az átlagosnál jóval nagyobb méretű, kőből készült koporsó volt. Azon, hogy kőből vagy más egyéb anyagból készült-e, külön érdemes elgondolkozni. Például a budaszentlőrinci tébai remete Szent Pál testét a régészek várakozásával ellentétben nem márványkoporsóba, hanem
kristálykoporsóba helyezték.


Aki tisztában van azzal, hogyan működik a márvány, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik a kristály, az tudja, hogy akár a legkisebb kristálykő a természetben működő valamennyi energiát egy helyre képes
koncentrálni, és pontosan tudja, hogy esetleg egy kristálykoporsóba történt beavatás milyen átalakulást idézhetett elő akár a szűk értelemben vett fizikai testre vonatkoztatva.
A Pálos atyáknak a beavatás pillanatában a koporsóba való belefekvés egyáltalán nem egy jelképes helyzetfelvételt jelentett. Itt élte át a beavatott azt az érzést, amit csak a halál pillanatában élhetett át.


Ezek a pálos atyák, miután befejezték a valódi földi életüket, nem hagytak hátra bomló holttestet.
Dehát éppen erről nevezetes a magyar alapítású Pálos-rend, hogy ennek a rendnek a templomaiban, kolostoraiban gyakorlatilag nem
volt szükséges temetőket létesíteni, mert a halál nem úgy végződik, mint
általában egy életút vége.
A test megőrződik, szép marad, egészségesnek tűnik, és olyan, mintha valaki csak évszázados álmát aludná egy kőágy mélyén.


G y ö n g y ö s i Gergely (1520-1522-ig a Pálos-rend kormányzója) azt írja, hogy a híres Pálos-templomokban, Márianosztrán, Pilisszentkereszten, Pilisszentléleken, Pilisszentlászlón, Budaszentlőricen és a Máriavölgy-i kolostorokban az atyák "romlatlan testtel" várják a boldog feltámadást.
Ez egészen váratlan és rendkívüli pillanatban az egész magyar nemzet feltámadását is jelenti, vagyis ha az atyák romlatlan testtel várják a boldog feltámadást, ez azt jelenti, hogy a maguk testi valójában várakoznak a testi visszajövetelre. Ez már szinte misztikus
tartományokat érint.


Viszont ne felejtsük el, a középkor embere egészen másképpen gondolkozott, mint a mai, késői leszármazottak. Az akkori ember
kevésbé volt annyira misztikus, mint azt mi ma róla feltételezzük.
A Nagy Lajos király által alapított Márianosztra-i kolostort egyszer felkeresi a ferencesrendi Kapisztrán Szent János. Ő Hunyadi Jánosnak volt a barátja. Kapisztrán János külföldről jött, tehát a véleménye objektív, megbízható. A legnagyobb hitelességgel kell kezelnünk, és ami a legnagyobb érdem ebben, hogy ő ezt egy másik rend, a Ferences-rend tagjaként említi. Amikor a kolostort felkeresi, így kiált fel:

"...Ha élő szenteket akartok látni, Nosztrára menjetek!..."

Na igen - mondhatná valaki, de akkor hogyan lehetséges, hogy a török időkben a pálosok imái valahogy mégsem úgy működtek, ahogyan lehetett volna, hogy működjenek? Ezek az imák éppen úgy működtek, de azt is tudni kell, hogy itt olyan küldetés valósul meg, amely számol azzal, hogy a világnak egy bizonyos korszakában azok az erők kerekednek
felül - legalábbis látszólag - amelyek a világosságnak és a fénynek az ellenségei.


"A Pálos-atyák előre tekintve az évszázadok viharára azt hangsúlyozzák, hogy ők éppen azt az utat találták meg, amely a sűrű, sötét erdőn átvezet...az átvezető utat a Pálos-atyák megtalálták...azt az utat, amely a világ madárfogó-hálójából a világot kivezeti.
Számolnak azzal, hogy a világ a kárhozatos útvesztőbe téved..."
- állítja Szántai Lajos egyik előadásában.
Hunyadi Mátyás Nagykirályunk halála után néhány évtizedig észrevehetően drámai fordulat következik be a Pálos-rend működésében.
Az atyák úgy távoznak el ebből a világból, hogy fizikai testüket is magukkal viszik. 1526-ban a budaszentlőrinci Pálos-kolostort Szulejmán szultán hadai napokig pusztítják. Többezer török csupán ezt az egyetlen Pálos-kolostort dúlja föl. Tíz napig mindent lepusztítanak. Éppen Gyöngyösi Gergely munkájában olvasható, hogy azért pusztítanak ilyen intenzitással, mert amit keresnek, nem találják meg. Ők célzottan a romlatlan, a boldog feltámadásara váró testeket keresik, mert pontosan tudják, ha ezt megtalálják, akkor a Nemzet nem tud majd feltámadni.


Örömmel jelenthetem, ezt sem a török, sem az utána következő elnyomó akarnok, zsarnok hatalmi apparátusa sem találta meg.
Ezek nagyon jó helyen vannak mind a mai napig.

MA A NEMZET AZT AZ IDEJÉT ÉLI, AMELY EGYFAJTA FELTÁMADÁS KÉPÉT VETÍTI ELÉNK.

a Pálos-kolostorokat a mohácsi vész idején az atyák bezárják. A krónikás leírja azokat a tartomány-főnököket, akik végigjárják ezeket a kolostorokat. Egyetlen példázat Szántai Lajostól:

" Egy István nevezetű rendfőnök végiglátogatja a mohácsi tragédia előtt a kolostorokat. Itt azt látja, hogy minden atya várakozik a végső átlényegülésre. Például amikor a c s a t k a i kolostort keresi fel, bemegy a cínterembe. Ott találkozik egy ifjú emberrel. Megkérdi tőle, hogy hát, te fiam, ennyire fiatal vagy, és vállalod ezt a küldetést? Az ifjú erre azt mondja: Ó, Atya, én nagyon boldog ember vagyok, hallgassa meg azt, ami velem történt most az előbb!

Mielőtt Te, Atya, beléptél ide, egy magas termetű, gyönyörű, rendkívüli, fényes öltözetű ifjú végiglátogatta az itt fekvő atyákat, mindenkinek adott egy-egy arany talentumot. Már kiment volna, de én utána szóltam: Uram, hát én nem kapom meg a fizetségemet? Erre visszafordult az ifjú és ezt mondta: miért kapnád te meg, hiszen te nem dolgoztál az én szőlőmben...Innen tudjuk, hogy Jézus Krisztus járja sorban az atyákat. Ekkor - és ez a lényeg - ezeket mondja a magyar ifjú: igaz ugyan, Uram, hogy fiatal vagyok, de azért jöttem, hogy itt a küldetésemet elvégezzem. De az idő sietős, erre nem maradt időm, de - én - itt vagyok!...és tudom, hogy te vagy a Magyar Isten!...ekkor az ifjú odalépett hozzám, és a kezembe nyomott egy arany talentumot...nézd meg, atyám, itt van a kezemben!"


Ez az aranytalentum most a nemzet, elsősorban magyar fiatalok kezében van.
1526-ban végigsöpört Európában egy hullám, és az ősi kultúrák eltűntek a Föld színéről. Nemcsak a Kárpát-medencében, de a maják,
inkák, aztékok, Indiában a Fehér-Hun Rádzsák dinasztiája. Nálunk pedig itt volt M o h á c s ! De szerencsére a magyar Pálosok biztosították a Nemzet és a Kárpát-medence megmaradását. Azért léptek színre,
hogy mi a feltámadásunkhoz szükséges energiát, fényt fel tudjuk
szabadítani.

AZ A NEMZET, AKI NEM TUD ÁLDOZNI, AZ NEM TUDJA A
JÖVŐT BIZTOSÍTANI UTÓDAI SZÁMÁRA. MI MEGHOZTUK EZT AZ ÁLDOZATOT. LEGYÜNK AZON, HOGY EGYSÉGET ALKOTVA, ÖSSZEFOGVA EGY SZÍVKÉNT DOBBANJUNK ÉS EGY TISZTA, ÚJ VILÁGOT HAGYJUNK A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉKEKNEK, HOGY MAJDAN ŐK MÁR EGY VIRÁGBA
BORULT MAGYARORSZÁGOT HAGYHASSANAK ÖRÖKÜL!


A HAZA fogalma csupán frázisként működik bennünk, ha nem ismerjük önmagunkat. Ha csak kapni vágyó gyermekként használjuk ki
földjét, flóráját és faunáját, ha nem tudunk önmérsékletet tanulni, kevésbé birtokolni mindent, nem ismerhetjük meg a világot sem teljességében, ha csak másoktól várunk el nekünk járó elképzelt tisztességet és toleranciát, nem élhetünk békében a természettel - és így egymással sem. Ha félünk a csendtől, ha veszni hagyjuk életünkből a szél zúgását, a vizek hangját, akkor egyre szorongóbbakká, feszültebbekké alakulunk, s a haza, az otthon is elveszíti eredeti funkcióját, közösségét, védelmi jellegét.

A Pálos szerzetesek otthon voltak az erdőkben, hegyekben. Tudásuk, szemlélődésük, csendjük bárhol a világban ezért is adhatott nekik házat - és hazát.

Tehát Fiatalok!

A ti kezetekben van most a nemzet továbbélésének, a nemzetnek a sorsa!

Győzzetek!

Sok sikert, minél békésebb alkotómunkát kívánok valamennyi Magyar Testvéremnek a Magyar Szent Korona országaiban....és azon túl
is.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés