Ma koszorút helyeztünk el Rákoscsabán,
a Kormányzó úr emléktáblájánál.
70 éve1940 szeptember 13.-án fejeződött be a II. Bécsi döntés alapján Erdély egy részének és Székelyföldnek a visszafoglalása
Bán Imre Nagyváradi tanár verse:
Horthy Miklós Nagyváradon
Anyám sokszor mesélte az akkor történteket,
S mindannyiszor csak úgy nyelte a könnyeket.
Trianon után Erdélyben halotti csend honolt,
Még a templomokban is csak siratódal szólt. De, egy délután Várad utcáin kiáltozni kezdtek:
-Emberek! Vége van a sok-sok gyötrelemnek!
Visszaadták Erdélyt, érdemes volt tűrni, Mindennap a jó Istenhez sírva könyörögni!
20 év szenvedés után az ég áldást küldött reánk,
Imánk meghallgattatott, s visszakaptuk hazánk! Nagyváradnál már honvédok állottak a vártán,
Elöl,haladt Horthy Miklós hófehér paripán.
Virágszőnyeg volt az utca, merre elhaladtak,
Lányok, s fiúk, velük együtt vígan masíroztak.
Áldáshullt a Kormányzóra és aseregére,
Vízhangzott a sok-sok vivát, fel a magas égre.
Virágos kert lett a város, a szívek mosolyogtak,
Aggastyánok, fiatalok táncoltak, daloltak.
Ezt a csodás napot, feledni nem lehet!
,
Így fejezte be anyám az igaz történetet.
De csak pár évig tartott a boldog életünk,
Aháborút és Erdélyt, újra elvesztettük.
Hontalannak lenni, mily szörnyű gondolat,
Azóta is szenved népünk a balsorsa miatt!
Végleg eltűnt a mosoly jó anyám arcáról,