III. Történet A

Milyenek voltak a magyarok?

Milyenek is voltak? Melyek voltak azok a tulajdonságaik, amelyeket a környező népek

elismertek és becsültek? Mi volt erejük titka? Milyenné kell válnunk, hogy hasonlítsunk

rájuk?

Gardézi írta 920 táján, hogy. a magyarok török fajúak. A magyarok bátrak, szép

külsejűek, és jó megjelenésűek. a magyarok ruhája színes selyem szövetből készült,

vagy brokát, fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngyökkel berakottak, fényt

kedvelők."

 A jólöltözöttség őseinknél annál is inkább volt feltűnő, mert a jólöltözöttség nemcsak az

előkelőkre, hanem a szabad harcosokra és a köznépre is érvényes volt. Nem véletlen, hogy a

"Dzsajháni-hagyomány" több szövege írja, hogy "a magyarok nagyon gazdag emberek",

illetve "vagyonosak és szembetűnően gazdagok". Bölcs Leó császár kiemeli, hogy a magyarok

a "perzsa-arab divatot utánozzák"; ezt erősíti meg Ibn Ruszta, aki szerint a "türkök" "ruházata

hasonló a mohamedán ruházathoz". II. Szilveszter pápa (+1003) jegyezte meg, hogy "egy nép

van Európában, amely nem európai: a magyar". Az ősmagyarok viseletére jellemző volt,

hogy a férfi- és a női viselet között alig volt különbség; legfeljebb a nők ruhái finomabb

anyagból készültek

A XI. században élt perzsa történetíró, Gardézi írta le a honfoglaló magyarok

házasságkötéséről, hogy a leánykéréskor a mennyasszony atyja gazdagságával arányban a

vőlegénytől eladó lányáért lovakból, pénzből, ingóságból álló vételárat kapott, míg ő a

vőlegény atyjának menyét-, hód-, coboly-, nyest és rókaprémet ad ajándékul. Ez volt az ara

szintén előre megállapított hozománya. Nem véletlen, hogy a hölgy egyszerre jelentett nőt és

hermelint és mindezek alapján nem nehéz felfedezni az összefüggést a meny és a menyét

között sem.

Abul-Hasszán Maszúdi a 934-es hadjárat alakalmával említi meg a magyarokat. .. A

magyarok a turkok közé tartoznak.a négy nép közös ősre viszi vissza családfáját.részben

nomádok, részben letelepültek..A turkok nyílzápora után rendezett sorokban végrehajtott

támadásukkal megszerzik a győzelmet.

Abu Marwan Hayyan /Kordova XI.sz./ írja: .A magyar félelmetes nép.Hét vezér alá

tartoznak, egyikőjüket, a legtekintélyesebbet gyulának nevezik.

Hudud al-Alam /X.sz./ . A madzsarik nagyon gazdag emberek. szemrevalók és

félelmetesek. Az összes körülöttük lakó pogány népekkel háborúskodnak és a magyarok

szoktak győzni..

Marvazi / XII.sz./ ..A magyarok a türkök egyik törzse.szemrevaló és szép külsejű

emberek és nagy testűek. Vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek

köszönhetnek...

- 44 -

Jakut /Abu Abdallah/ XII.sz. .. a turkok országába érkeztünk, amelyet Badzsirtnak

neveznek. Tőlük a lehető legjobban óvakodtunk, mert ők a türkök közül a

leggonoszabbak.és legvakmerőbbek..

Tahrihi Üngürüsz /Cengiz Orhonlu/ .A madzsar nép történelmi könyveiben meg van írva,

hogy a magyar nép török eredetű. Nagyszámú sátorlakó nép volt, amely ősidők óta megállás

nélkül vándorolt Kelet országaiban a Nagy Sztyep néven ismert széles pusztaságokon.Attól

az időtől fogva, hogy Hogy a magyarok elfoglalták a Sztyepet, 370 év telt el.. A 200 000

főnyi magyar nép másodszor felkerekedett a nagy pusztaságról és a régebbi hazájába

Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott megtelepedtek.

Bölcs Leó bizánci császár írja: . Csupán a bolgárok és kivülük a türkök népe ( a magyar)

fordít gondot az egyöntetű hadirendre. a türkök törzsei fürkészők és szándékaikat

rejtegetők.ügyesen kilesik a kedvező alkalmat és ellenségeiket nem annyira kardjukkal és

haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés és a szükségesekben való

megszorítás útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban legtöbbjük

kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség

megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják.

Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal vannak fölényben. sok gondot fordítanak rá,

hogy gyakorolják magukat a lóháton való nyilazásban.(49. és 51. fejezet.). Férfiakban

gazdag és szabad ez a nép s egyéb pompát és bőséget mellőzvén csupán arra van gondja, hogy

vitézül viselkedjék a maga ellenségeivel szemben (45.fejezet).Ez a nép egy fő alatt áll,

feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetetéseket szenved elkövetett vétkeiért. a fáradalmakat

és nehézségeket derekasan tűri, dacol a hőséggel és faggyal és a szükségesekben való egyéb

nélkülözéssel, lévén nomád nép (46. fejezet).Ha az első ütközetben legyőzték is őket, nem

hagyják abba harcot, mint a többi nép, hanem míg csak teljesen tönkre nem silányítják őket,

mindenképpen iparkodnak ellenfeleik ellen támadni..

Fia Bíborbanszületett Konsztantinosz császár A birodalom kormányzásáról írt művében

mondja: .. Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból

szabartoi aszphaloinak /rendíthetetlen szavárd/szabíroknak/ nevezték. A türkök hét törzsből

állanak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. A türköknek ez a nyolc

törzse nem hunyászkodik meg a maga fejedelmei előtt..

Georgiosz szerzetes /X.sz./ :.Gyermekem. tudd meg, hogy a magyarokat bűneink miatt

küldte az Úr..

Regino apát: ..a magyarok féktelen és minden fenevadnál féktelenebb népe. nem

törekszenek arany és ezüst után, mint a többi halandó.idegen hatalomtól örökké bántatlanul

vagy legyőzetlenül maradtak.természetük dölyfös, lázadó.. Mindig hajlamosak idegen

elleni vagy otthoni felkelésre, természetüknél fogva hallgatagok , készebbek a cselekvésre,

mint a beszédre.fáradalmakban és harcokban kemények, testi erejük roppant

nagy.haditaktikájuk annál veszélyesebb, minél szokatlanabb más népek számára..

Liuprandt : A magyarok népe vadságát minden nemzet tapasztalhatta.ördögi huj-huj

kiáltással vetik bele magukat a csatába..

Ekkehardt szerzetes /Heribald beszámolója/: A felderítők hirtelen kürtjelekkel üzentek.A

foglyok szokatlan dalára összegyültek.vezéreik előtt birkóztak és táncoltak, egyesek pedig

fegyvereiket összecsapva megmutatták, hogy mily járatosak a hadimesterségben.bizony

- 45 -

igen tetszettek nekem, nem emlékszem, hogy valaha vidámabb embereket láttam volna

kolostorunkban.ételt és italt bőven adtak nekem.életemben ilyen jót nem ettem..

Abu Hamid al-Garnáti: A magyar királynak megszámlálhatatlanul sok katonája

van.valamennyi nép fél a a támadástól, mert nagy a magyarok vitézsége...

Freisingi Ottó: ..amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan

ellentmondás nélkül egy hadban egyesülnek,..s akik a katonai rendből vannak,..csak a

legsúlyosabb okból mernek otthon maradni.

Ismeretlen /arab/: ..a magyarok mindannyian kötelesek követni a királyt, bárhová

kívánja.mindenféle zsold nélkül, és ameddig a királynak tetszik, akár tíz esztendőn keresztül

is.a magyarok a fegyverek bármelyik nemében nagyon jó harcosok, leginkább mégis kiváló

íjászok..

III. Történet B

A régi .betyáros. időkben a ló és marhalopás volt a betyárok leggyakoribb

tolvajlása, amit a lehető legravaszabb cselekkel vittek véghez. Az egyik kiskunfélegyházi

vásáron történt meg, hogy a vásározók nagy riadalmára hat legény esett egymásnak.

Keményen álltak neki a verekedésnek. A vásározók pihenését és étkeztetését ellátó

lacikonyhákból ugráltak elő. Olyan veszettül ütötték egymást, hogy mindenki biztos voltabban, hogy temetés lesz a vége. Csattogott a fokos, a balta, az ostor meg az ólmos bot. Óriási

nagy zajt csaptak és rettentő nagy port kavartak. Mindenki a látásukra gyűlt, de beavatkozni

már senki sem mert miután az egyik legény az okvetlenkedő felügyelő hajdút kobakon vágta.

Az asszonyok sírtak, a gyermekeiket gyűjtögették maguk köré, hogy ne essen bajuk.

Egyszerre abbamaradt a csata , a legények felpattantak lovaikra, s akkor derült ki, hogy

verekedés közben egyikük sem sérült meg. A szájtátó vásározók hamarosan rájöttek az okára.

Míg ezek parázsul csépelték egymást, társaik a vigyázatlan vásári jószágból egy csapatnyit

elkötöttek, de még vásárfiát is vittek magukkal a mátkáikban a felügyelet nélkül hagyott

sátrakból.

A történet jól példázza, hogy az akkori betyárok a hagyományos fegyverek széles

választékához értettek mesteri módon. Sokat gyakorolták az egymás közötti küzdelmet, amit

ilyen .bemutató. jellegű produkciókban is jól fel tudtak használni.

- 46 -

IIII. Koordinációs képességet fejlesztő bemelegítő gyakorlatok

hagyományos pásztor bemelegítési-, nyújtási- és szalagerősítő

gyakorlatokkal

- Ellentartó izmok feszítése mellett- -öklös karcsavarás

- alsó sasolás -felső sasolás

-rönközés -tolás lábbal.

- sárkány taposás - holdharapás

-egyensúly gyakorlatok - vakfutás

-távérzékelő lépés - oldalérzékelés

-vakjáték, vakharc - sarkolás

-daruzás - szélmalom

-lábterpeszek - térdizület reakció (hátra fekvéssel)

-csípőizület reakció térdfordítással - g.oszlop erősítés

-hátsó kézfogás -préselések

- 47 -

V. Állóképességet és koordinációs készséget fejlesztő gyakorlatok

-ingafutás -kar

körgyakorlatok

-test, kar, láb

ütemgyakorlatok

-forgó-ugró

gyakorlatok

-futóiskola

- kézjárás

gyakorlatok

- karhajlítás

kézenállva

- bakfitty -páros

erőgyakorlatok

-erősorok

3/3/3/3

-ütések és rúgások

támadott felületeinek

előkészítése

- ugrások -esésvariációk -esések eszközzel -esések

ellenféllel

- 48 -

VI. Birkózási fogásokat előkészítő speciális izületvédő és rávezető gyakorlatok

- nyakkörzések - terheléses

nyakgyakorlatok

- váll- és

könyökgyakorlatok

- csípő és

törzsgyakorlatok

- izülettorna

- előkészítő

nyújtások

befejező

gyakorlatai

- alaphelyzet

felvétele, az

egyensúly helyes

értelmezése

- alaphelyzetben

tolások és húzások

gyakorlása

irányváltoztatásokkal

- alaphelyzet

bontása

- alaphelyzetből

végtagok fogása

és húzása

- nyakfogás

gyakorlása

-végtagfogás

bontása

-nyakfogás bontása -ráterhelés

helyzete

- menekülés

ráterhelésből