FŐOLDAL : Számoljunk hun nyelven - vagy elég csak magyarul |
Számoljunk hun nyelven - vagy elég csak magyarul
2008.01.26. 18:36
Az utóbbi százötven évben a magyar őstörténet-kutatás elsőrendű kérdésévé vált, hogy milyen nyelven is beszéltek a hunok: magyarul-e, vagy valamilyen más nyelven?
Számoljunk hun nyelven - vagy elég csak magyarul
2008.01.25. 06:42
Az utóbbi százötven évben a magyar őstörténet-kutatás elsőrendű kérdésévé vált, hogy milyen nyelven is beszéltek a hunok: magyarul-e, vagy valamilyen más nyelven? Hunfalvy pálfordulása előtt a kérdés ilyen súllyal azért nem volt napirenden, mert középkori krónikásaink a magyarokat a hunok leszármazottainak tekintették és a korábbi nemzedékek még természetesnek gondolták, hogy ugyanazt a nyelvet beszéltük, mint hun őseink. Néhány kutató szerint ma már bátorság és egzisztenciális függetlenség szükséges a hagyományos álláspontot alátámasztó adatok felmutatásához.
A Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, Ucsiraltu, a hun nyelv emlékeit kutatja. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia meghívta Magyarországra, ahol budapesti előadásán (2007. június 23-24.) tájékoztatást nyújtott kutatási eredményeiről. Ennek és a korábbi ismeretanyag tükrében elmondható, hogy nem elég csak a nyugati forrásokban keresni a hun nyelv emlékeit, hanem a kínai történeti forrásokat is meg kell vizsgálni, amelyekben szerinte közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század – Kr. u. 5. század) kb. 600 hun szó vagy kifejezés került lejegyzésre, s így sok információt nyújtanak a hun nyelvről.
Szám
|
Hun
|
Magyar
|
Vogul
|
Finn
|
Török(Ott.)
|
1
|
idzsi
|
egy
|
akv(a)
|
ükszi
|
bir
|
2
|
keltü
|
két/kettô
|
kit(igh)
|
kakszi
|
iki
|
3
|
khormu
|
három
|
húrum
|
kolme
|
ücs
|
4
|
nijdzsi
|
négy
|
nyila
|
neljä
|
dört
|
5
|
hütü
|
öt
|
at
|
víszi
|
bes
|
6
|
hotu
|
hat
|
hót
|
kúszi
|
altď
|
7
|
jeti
|
hét
|
szát
|
szeitszemän
|
jedi
|
8
|
loncsoj
|
nyolc
|
nyollov
|
kahdekszan
|
sekiz
|
9
|
klüntiz
|
kilenc
|
óntöllov
|
ühdekszän
|
doguz
|
10
|
tíz
|
tíz
|
lov
|
kümmenen
|
on
|
11
|
tiz hen idzsi
|
tizenegy
|
akwhujplov
|
ükszitoiszta
|
on bir
|
Bővebben:
http://www.rmki.kfki.hu/~lukacs/DETREHUN.htm
Varga Géza:
Történetírók a hun nyelvről
Két történeti feljegyzéssel is rendelkezünk, amely segít a hun nyelv jellegének tisztázásakor: az egyik Menandrosz művében, a másik a Tarih-i Üngürüszben található. Ezeket az adatokat a hunokkal foglalkozó tanulmányok szerzői rendszerint meg sem említik.
Üdítő kivétel Sebestyén László (1975/41-43), aki emlékeztet Menandrosznak Czeglédy Károly által 1954-ben közölt adatára: „e dologban Czeglédy a mérvadó szakember, de vele pendül egyet a világtörténelem is. ... Menander ugyanis elmondja (az avarokról), hogy öltözetük az, ami a hunoké, nyelvük is egy a hunokéval, mivel tolmácsuk e nép rendes tolmácsa volt”. Azaz a hunok maradékaival és az újonnan érkező avarokkal 558 táján folytatott tárgyalásokon a bizánci udvar ugyanazt a tolmácsot tudta alkalmazni, mert a hunok és az avarok egy nyelven beszéltek.
Menandrosz az avarok és a hunok nyelvének azonosságáról beszé1. E népekről tudjuk, hogy előzőleg a heftalita Hun Birodalomban éltek együtt évszázadokig. Ők lehetnek a csodaszarvas mondában említett két testvérnép, a testvérnépek pedig azonos, vagy hasonló nyelven beszélhettek. Menandrosz híradása egyedül is elegendő a hun-magyar nyelvi azonosság megállapításához. Ma már ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy az avarok olyan nagy tömegben élték meg Árpád népének honfoglalását, hogy az avar alapnépesség egyedül is meghatározta a létrejövő új Magyarország nyelvét. Ha az avarok nem magyarul beszéltek volna, akkor most mi sem beszélnénk magyaru1.
A másik történeti forrás a Tarih-i Üngürüsz híradása (1982/39), miszerint "amikor abba a tartományba (a Kárpát-medencébe) érkeztek, látták, hogy (ott) az ő nyelvükön (azaz Hunor népének nyelvén) beszélnek (az ottani népek)". Sajnos a TÜ sem nevezi meg magát a nyelvet, pusztán annyit állít, hogy a népek nyelve azonos. További nehézséget jelent, hogy a TÜ népneveivel sem állunk sokkal jobban. Amíg Menandrosz világosan hunokról és avarokról beszél, a TÜ esetében csak az nyilvánvaló, hogy a bevonulók esetében hun-utód népről van szó. A Tarih-i Üngürüsz Hunor népének történetérő1 szól, amely nép neve „egyszer üngürüszre változott”. Ezért e honfoglaló (pontosabban visszatérő) népet gondolhatnánk hunnak, onogurnak (szabírnak), vagy magyarnak is. A helyben talált őslakosság népnevét a TÜ nem hagyta ránk, de a Csaba-monda alapján a székelyekkel azonosíthatjuk őket.
Mégis, a szűkszavúságuk ellenére is, ezek az adatok felhasználhatók a hun-magyar nyelvi azonosság ellenőrzésére. Könnyen belátható ugyanis, hogy ha a fenti idézetekben szereplő népek bármelyike magyar, akkor a történetírók a hun nyelv magyarságát bizonyítják. Ehhez azt kell tisztázni, hogy mely népek szerepelnek a híradásokban, s hogy ezek valamelyike azonos-e a magyarsággal.
A visszatérés körülményeinek tisztázására lehetőséget ad a TÜ ama tájékoztatása, amelyet közvetlenül az idézett hely előtt ad: „egy nap Adzsem (Perzsia) országának padisahja Kosztantinije (Bizánc) fejedelme ellen hadjáratot indított, és emiatt Dzsiddija (Szkítia) országának uralkodójától segítséget kért. Dzsiddija fejedelme segítségül Hunor népéből. ... húszezer katonát gyűjtött össze, és Adzsem padisahjához küldte (ezt a sereget). Amikor Adzsem padisahja is Kosztantinije ellen ment, az említett Hunor népét támadás érte, mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija tartományába költözött.”
Azt a történelmi helyzetet kell tehát azonosítanunk, amikor egy hun-utód nép Perzsia szövetségeseként Bizáncot támadta, miközben egy nagy erejű támadás miatt végül a Kárpát-medencébe vonul.
Az időpontot Perzsia és Bizánc ellenségeskedései határozzák meg: ilyen harcokra 527 és 532, valamint 540 és 545 között került sor (Bréhier/1999). Perzsiát ekkor Kavád (488-531) és fia, Kürosz (Khoszrau Anosirván, vagy Nusirván, 531-579) uralta. Az ő nevük szerepel Keve és Keár alakban a magyar krónikák királylistáiban is. Kavádot a hunok ültették vissza a perzsa trónra, Kürosz pedig avar anyától született. Mindketten a heftalita Hun Birodalomnak (azaz Szkítiának) adóztak. Tabari és a Derbend Náhme szerint Kürosz alapította a kaukázusi Madzsar várost, a török források pedig azt állítják: Küroszról maradt reánk a Szent Korona (Varga/1999/169). Ezek a kapcsolódási pontok arra utalnak, hogy jó nyomon járunk.
506 és 557 között a Kaukázus északi előterében, de részben a Kaukázuson túl is, a szabírok az urak (Vásáry/1993/132). E helyzetnek a türkök 557 körüli támadása vet véget, de ugyanezen türk támadás pusztítja el a heftalita Hun Birodalmat is. A heftalita Hun Birodalomból menekülő avarok a kelet-európai sztyeppén egyesülnek a szabírokkal s vélük vonulnak a Kárpát-medencébe.
Látható, hogy a hunoktól az avarokon át Árpád honfoglalásáig ívelő szabír történet adja meg a választ arra a fenti kérdés, hogy milyen (azonos nyelvű) népek Kárpát-medencei találkozását említheti a TÜ.
A forrásokból az is kiderül, hogy a szabírok és az avarok egyaránt a heftalita Hun Birodalom népei voltak eredetileg. A szabírok azonban az avaroknál korábban indultak el nyugatra: Atilla idejében megjárták a Kárpát-medencét, Kürosz (Nusirván) idejében pedig a Kaukázus vidékén tanyáztak.
|