| 		
		 
 EDZÉSVEZETÉSI SEGÉDLET 
  2010.02.16. 14:02 
 
I. rész  
Baranta oktatása a kezdetektől  
2006. Szentendre 
- 1 - 
 
 
- 2 - 
 
 
A Baranta választott közös népdala 
 
/Szurdokpüspöki változat/ 
Isten áldja meg a magyart, tartson neve míg a  
Föld tart,  
Paradicsom hazájában, éljen örök boldogságban,  
Éljen örök boldogságban. 
 
Töltse békével napjait, egyezve lássa fiait  
Tatár, török más ellenség, minket meg ne  
Rendíthessék /rendítessék/  
Minket meg ne rendíthessék. 
 
Isten áldja meg a magyart, tartson neve, míg a  
Föld tart,  
Isten áldjon meg bennünket, minden igaz magyar  
embert,  
Minden igaz magyar embert. 
 
Köszöntő 
 
Sok születésnapokat, vígan megélhess  
Napjaidat számlálni ne légyen terhes  
Az ég harmatja szívedet újítsa  
Áldások árja házad beborítsa. 
 
Tenéked minden öröm holtig adassék  
S amellett a búbánat ne barátkozzék  
Légyen éltednek virága mind kinyílt  
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt. 
 
Míglen az egek várát nyilván szemlélhesd,  
S a te földi éltedet jobbra cserélhesd  
Az úr a boldog életből részt adjon  
S a szentek serege közé béfogadjon 
 
- 3 - 
 
 
Bevezető 
 
"...az, hogy "magyar", nem faj, nem vér, hanem lélek dolga.  
Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a  
magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre  
s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek 
 
 áthatott. 
 Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben  
magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..." 
 
 "...Semmi sem könnyebb, mint azonnal felismerhetni, ki a  
magyar és kicsoda nem az. De nem fontos megállapítani, ki az és  
ki nem az, mert a dolog természete szerint nem érdemes itt nem  
magyarnak lenni. Annak, ami nem-magyar, nálunk mindig  
csak jelenje lehetséges, jövője nincs..." 
Karácsony Sándor 
 
Az elmúlt években a Baranta egy nagyon népszerű és  
dinamikusan fejlődő harcművészeti irányzattá vált. Az 1997ben  
/hat éves gyűjtő és előkészítő munka után/ 12 fővel indított  
kezdeményezés az önálló stílusként való elismertség után  
/2001-ben három egyesületben mintegy 80 fővel/ majd minden  
évben képes volt megduplázni létszámát. Ma a fejlődésnek  
köszönhetően a barantázók /barantálók/ rövidesen átlépik a  
kétezer fős határt. Az egyik legnagyobb problémává éppen a  
sikeresség vált. Az egyesületek, szakosztályok, csoportok  
egyre bővülő létszáma folyamatosan több és több felkészült 
foglalkozásvezetőt és edzőt igényel. Erre nem készültünk fel  
igazán. Az egyik pillanatról a másikra 150-200 szakembert mindenféle anyagi támogatás  
nélkül felkészíteni nem egyszerű /embert próbáló/ feladat. Ráadásul most már nem csak a már  
meglévő közösségekkel, hanem a közeljövőben megalakuló kezdeményezésekkel is számolni  
kell a szakembergárda felkészítése során. Sokkal hatékonyabb működést kell felmutatni. Még  
mindig túl sok kezdeményezés .fullad. be. A jelenlegi alacsony létszámú oktatói körrel már 
elértük a személyes teljesítőképesség határát. 
Ezzel az egyszerűen összeállított anyaggal az a célunk,  
hogy támpontként szolgáljon azon edzésvezetők, felkészítők,  
foglalkozásvezetők számára, akik a Baranta oktatását vállat  
kötelességként az eddigi tapasztalatok feldolgozása mellett  
szeretnék művelni. A magyar ember sólyom, nehezen bírja a  
ketrecet. Iránymutatást elfogad. Mindez szárnyalását nem  
akadályozza, de az élettelen tájakat kikerülteti vele. A segédlet  
anyaga ajánlott és nem kötelező menetrendet tartalmaz. Az adott táj, a foglalkozásokra,  
közösségi együttlétekre járó személyek életkora, képességei, együttműködési kultúrájuk, 
.barantás vállalásuk. nagy mértékben befolyásolhatja a tudás és tapasztalatátadás sebességét,  
- 4 - 
 
 
lehetőségeit. A sólyom fegyelmezettségét nem kívülről ráerőltetett keretek, hanem saját  
képességeinek valós ismerete adja csak meg. 
A Baranta életmódot követel. Tudásanyaga nem különíthető el a szerves magyar  
kultúra más területeitől. Mindazokat a képességeket, készségeket és jártasságokat, amelyet  
összefoglalva a történelmi magyar harci testkultúra fejlődésének termékeként .Baranta  
tudásnak. neveznek, nem választhatjuk szét élesen a kultúra egyéb elemeitől. Hatékonyságát,  
alkalmazhatóságát, életszerűségét ezen kapcsolatok sokrétűsége és együttes hatása adja. Ezek  
nélkül életképtelenné válik. A mindenkoron magyarul élő, cselekvő és gondolkodó ember  
sajátos .mélykultúrát. hagyott az utókorra, amelyben az együttes közösségi és kulturális  
határon kívül eső .magyar tudás. megsemmisül, elvész vagy mag állapotba kerül. Ez azt  
jelenti, hogy magyar módon összeállított és működtetett tudásanyagot csak röviddel a 
kikerülés után lehet egy ideig eredményesen használni, mivel  
alapvető lényege sérül a .magyar hatásrendszer.-től való  
eltávolodással és a valamikori élő, szerves, valóságos értékeket  
képviselő tudás egyre élettelenebbé és rövid úton halottá válik. 
A mag állapotba való kényszerítés után pedig csak azokban  
tud megtermékenyülni, akik képesek magyarul gondolkodni, élni  
és cselekedni. Minél inkább magyarabb módon működtetünk egy  
közösséget, s az minél nyitottabb a tudás felé, annál sikeresebbé és  
összetartóbbá válik. Az emberi lélek sokszor megreked. A mai 
magyar világot ebben a megrekedt formájában tudják jól kihasználni az ellentétes érdekek  
mentén tevékenykedő erők. Ha valami nem tudásra és teremtő erőre épül, akkor az ember  
lényegi sorsát sem érinti. Az ilyen élet nem tekinthető a sorsát beteljesítő emberi életnek. A  
tudás lehet egy emberé, de a bölcselethez csak közösségi úton, a valóságos és szabad tudás  
mindennapi fejlesztése során lehet eljutni. 
.Ez a harc éppen ellenkezője a militarizmusnak: nem öl, teremt. Ez a harc azt  
jelenti, hogy a magyarság nem engedi magát elsodortatni magasabb álláspontjáról. Ez a  
harc azt ígéri, hogy a magyar faj nem engedi magát belesodortatni a gyűlölködésbe, az  
alávalóságba, a sötétségbe.. Móricz Zsigmond  
Ez a sajátos önvédelmi képességet jelentő tudás  
esetében hatványozottan így jelenik meg. A tapasztalat ezt már  
be is bizonyította. A korábban a Baranta közösségekben  
valamilyen szintű tudást szerzett személyek a magyar módon  
együtt élő, egymás mellé rendelt szellemiséget megfogalmazó,  
együttműködő közegből kikerülve az ott meglévő tudást csak  
visszafejleszteni, vagy megtagadni tudták, élővé, fejlődővé  
tenni nem. A közösség szellemi és lelki .magyarabbá válása.  
pedig újabb lökést adott a testi jellegű képességek  
fejlődésének, amely során az egyre nagyobb tudást összegyűjtő 
 
csoportok, már jóval eredményesebben tudtak foglalkozni az  
újonnan érkezőkkel, mint a korábbiakkal. Ha a korábban érkezettek valamilyen oknál fogva  
/tanulás, munka stb./ időlegesen kívül rekedtek ezen a fejlődési folyamaton, akkor az is  
előfordulhatott, hogy az .újak. mélyebb és megalapozottabb tudásra tehettek szert ezen idő  
/akár 1 év/ alatt, mint a .régi. 4-5 év során. 
Csapatvezetők, edzőjelöltek! Az elzárkózó, egymással szembe forduló, alapelveiben  
egymást nem értő, a másikat nem harcostársnak tartó közösségek építésének nincs .magyar 
- 5 - 
 
 
értelme. és nincs .magyar jövője sem.. Ma sok szövetséget úgy kötnek meg, hogy a 
.létszám. érdekében egymásnak szögesen ellentmondó elvű emberek próbálnak  
látszatközösségeket alkotni. A magyar ember a tettből ért és ez alapján vizsgálja kapcsolatait.  
Az alapelveiben nem egységes közösség valóságosan nem működtethető, nem mozgósítható.  
Az ilyen közösség soha nem látja meg a fontos pillanatokat, amikor cselekednie kell és ez  
ilyen közösség soha nem vállalja magára a mindennapi magyar cselekvés nehéz keresztjét.  
Ha valóságosan a magyar tudásanyag  
köré rendezitek a közösség életét, ha  
rítusaitokban, szokásaitokban, működésetekben  
magyar folytonosságot mutattok, akkor képesek  
lesztek saját /vezetői/ hibáitokat kijavítani egy  
közösség támogatásával és képessé váltok  
társaitokkal arra, hogy .útkereső. honfitársaink  
számára hiteles és egyértelmű képviselői  
legyetek a magyar értékrendnek. Bátran  
határozzátok meg magatokban, hogy mit tudtok  
és mi az ismeretlen a számotokra. Ez az igazi 
kezdőpont ahhoz, hogy tovább tudjatok lépni. A beismerés és a felismerés elsődleges  
fontosságú. A harcos és az ember számára mindenfajta túléléshez saját határainak ismeretére  
van szüksége. Ez az igazi nagy lépés, amit meg kell tenni a jó Barantához. Ekkor tudom  
meghatározni azt az ütemet, amivel .elmaradásaimat. pótolni tudom. A .fél-érzések., az  
értelmetlen .kivagyiságok., a fejlődést folyton megakasztó, a közösségeket szétverő  
mindennapi jelenségek kora lejárt. A magyar kultúra valóságos műveltség. Művelt magyar  
emberekké kell válni. A jó működés a tudás, a műveltség és az önismeret fokmérője is. 
Egy vagyok a sorban. A legfontosabb feladatom, hogy az utánam következőknek  
emberibb, élhetőbb és magyarabb életet teremtsek. Úgy tekintsetek minden gyermekre, mint a  
jövő letéteményesére. Minél ifjabbal kezdtek el foglalkozni, annál messzebb hatsz majd az  
elkövetkező időkre. Úgy kell velük foglalkozni, hogy a mindenkori magyar közösség által  
birtokolt legmagasabb szintű tudás irányába kell őket elindítani. Úgy kell velük foglalkozni,  
mintha mindegyiket királyunknak szánnánk, és arra akarnánk érdemessé tenni, hogy a fejére  
akarjuk rakjuk azt a bizonyos Koronát. Egy jó barantásnak nem az a dolga, hogy az .időből  
kifutó., évtizedeken át megtévesztett, elzárkózó embertársát győzködje hiába, hanem, hogy  
otthont és értéket adó közösséget biztosítson minél több visszataláló embernek és  
gyermekeiknek. 
"Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és a legfőbb személy, s lelkében  
változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást." 
Tamási Áron 
 
A közösségek tagjai jönnek, mennek. Van, aki  
megtalálja a helyét, van aki más útra lép. Nem mindenki fogja  
bevállalni ezt a munkát. Az emberek szeretnek a könnyebb  
ellenállás irányába mozdulni. Egyetlen vezetőt se zavarjon ez  
az .áramlás.. Lesztek hol többen, hol kevesebben. Az a  
lényeg, hogy ti mindannyian a valóságos magyar értékrendet  
és ezen belül a Barantát képviseljétek. Cselekedeteitekből és  
mondanivalótokból derüljön ki minden közösségi tag számára,  
hogy mi a mi szellemi alapvetésünk. Ha ő azért lép ki, mert 
- 6 - 
 
 
ezzel nem tud azonosulni, akkor ugyanolyan jól végezted a munkádat, mint amikor  
megtalálod azokat, akik ugyanerre hajlandóak. Rosszul akkor végzed a dolgod, amikor nem  
derül ki, hogy mi is a cél és a működés alapelve és hogy mi is az a Baranta. 
A korai időszakokban a közösség tapasztalatszerzése elsősorban a vezetőt támogatja  
majd. Ahogy múlnak az évek egyre jobban fogod a Barantát és a magyar életet művelni. A  
tapasztalat a kitartókban gyűlik össze. Ők tudják majd helyesen működtetni ezt a rendszert.  
Senki sem tévedhetetlen. Hibáink egyre növekvő és kiteljesedő magyar életünk során is el  
fognak bennünket kísérni. Az a kérdés, hogy a nemzedékek sora által biztosított módszereket  
felismerve tudunk-e tanulni ezekből a hibákból! Tudunk-e testvéri magyar közösséget építeni  
és működtetni! Meglátjuk-e a magyar emberben a természetes szövetségest! 
.Amelyik nép nem engedi feltárni bajait és betegségeit, az nem fog meggyógyulni, az  
el fog veszni. De amelyik nép elfordul a lelkében és életében felderülő jelenségektől és  
örömöktől, az soha nem fog nagyra lelkesülni, mert megszűnik önbizalma.. Móricz  
Zsigmond  
Baranta a magyar módon élő  
közösségben marad csak életképes, ráadásul  
ezen közösségeknek nemcsak egymás mellet,  
hanem egymással is .élni. kell.  
Kapcsolattartásuk, tudás és tapasztalatcseréjük a  
legfontosabb jellemzőjük. A barantás  
legfontosabb feladata a másik .emelése.,  
tanítása. Így mindenki tanít mindenkit. Itt az  
tanít, aki tud. Tanítani is tud. Mi néha azt  
halljuk, hogy erre a nem könnyű feladatra nem  
alkalmas mindenki. Ez az állítás azért élettelen, 
mert akkor a természet csak azoknak adott volna utódokat, szánt volna szülői feladatot, akik  
alkalmasak erre. 
.Magyar énelőttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a  
gondolatban. Magyar az, aki az értelmet szereti, aki szenvedélyét csak akkor engedi  
szabadon, midőn a szó már nem használ az igazság elfogadtatására. Minden nép közösség.  
Jó magyar az, aki emberi, jó tagja a magyar közösségnek.. Illyés Gyula  
A mai modern társadalom olyan közegeket működtet, amely nem az életet, az élet  
védelmét tekinti szellemi alapvetésének. Ezekben a közegekben a tanítás, oktatás egyre  
inkább ellehetetlenül, elszakad hiteles tartalmaitól. Még ott is, ahol magát a közeget ezért  
hozták létre /iskola/. A hagyományos magyar kultúrában a tudásátadásra alkalmas közeget a  
szervesen élő közösség biztosította. Az emberek egymás közötti kapcsolatai, a közösség  
működési alapelvei olyan közeget adtak, ahol az élet miden időpillanatában lehetett tanulni. A  
Baranta közösségek legfontosabb feladata ennek a közegnek az újrateremtése, a szervesen  
működő tudásátadás szervezeti formáinak megalkotása. 
.Kétségtelen, hogy népünknél, még maig majd minden a régi kerékvágásban  
maradt; ha a századok vájtak is ebbe, vagy abba egy új vonást, szokásai, öltözete, eledele,  
gondolkozása, természeti világnézete még nagyobbára legalább a régi, ha bár vallását itt-ott  
kétszer is, urát, lakát, stb. Külső körülményeit számtalanszor változtatá; de ismétlem:  
- 7 - 
 
 
sajátos ősi fogalmaiban alapuló világnézete maig a régi, az mint volt századok előtt.. Ipolyi  
Arnold 
A Baranta elsősorban nem a harcról, önvédelemről, hanem a világ megismeréséről  
szól. A valamikori magyar ember jól tudta, hogy a világot egészében kell értelmezni ahhoz,  
hogy ismeretünk legyen róla. Társadalmi formáiban a közösségek együttesen láttak el  
szakrális, gazdasági és önvédelmi feladatokat. A  
szerves kultúrában élő ember számára a családi  
és közösségi élet, a munka, a kikapcsolódás, a  
harc, az önvédelem ugyanazon alapelveket  
hordozta magában, élesen nem különült el  
egymástól. Míg korábban magam is azon az úton  
indulva kezdtem el az anyagokat összegyűjteni,  
hogy a valamikori harci rendek megmaradt  
tudásanyagát összegezzem, rá kellett jönnöm,  
hogy sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint  
néhány perifériális társadalmi csoport lefosztott  
tudásáról. A magyar ember természetszerűleg 
alkotó, teremtő és harcos lény egyszerre. Amint csupán egy . egy területével kezd foglalkozni  
az életnek /lehet ez a harc is/ elveszti mindazt az integráló képességet, ami a harc-, élet-,  
teremtés átláthatóságát, megérthetőségét adná. Emberi otthon és emberi közösség nélkül nem  
lehet jó és példamutató harcost kinevelni. 
A szervesen élő és gondolkodó ember számára nincs külön néptánc, népzene, Baranta,  
népi játék, gyógyítás, oktatás, gazdálkodás stb., hanem .élhető élet. van. Minden ismeretnek  
ezt kell támogatnia és minden tudás erről szó. Ezért vagyunk itt, ezen a helyen. 
.Ezer év alatt minden században átmentünk olyan válságon, amely nagyobb fajtákat  
kiírthatott volna, s mégis itt vagyunk.Ez a magyar kultúra keleti, ezeréves ősi népkultúra,  
ősibb és erősebb, mint a vér.. Móricz Zsigmond  
A Baranta a magyar hagyomány elidegeníthetetlen része. A hagyomány a szervesen  
gondolkodó ember számára az emberiség azon tudása /tudománya/, amely kiállta az idő  
próbáját, amelynek rendszere képes önálló fejlődésre, értékteremtésre, a világ új kihívásainak  
való válaszadásra. A hagyomány az az emberi tudás, amelyet a társadalom minden tagjának el  
kell sajátítania ahhoz, hogy értékrendje, életvezetése, párválasztása, gyermekvállalása,  
munkája valódi értékek mentén haladjon. A hagyomány az a tudás, amit a jelen generációinak  
gazdagítani kell, hogy a sorban utánunk következők többet kaphassanak. A hagyomány  
megtagadása egyben az emberi tudás fejlődésének tagadása is. 
..nálunk ellenben a gondtalanság mellett a gőgös tudatlanság, s a tetszelgő álműveltség  
fanyar mosolyával nézik le az emlékeket.melyekhez hasonlót a mai czifraságaink ál- és  
pótdíszítményeivel nem vagyunk képesek alkotni.valahányszor azonban ez a népek  
történelmében beáll, mindenkor a nemzetek hanyatlását jelzi, melyek a mint nem képesek  
többé az ősök nagy alkotmányait fenntartani, tisztelni, és megérteni, azonnal megszűnnek  
képesek lenni azok folytatására, újak alkotására.. Ipolyi Arnold  
Tisztelt barátaim! Barantát oktatni nem lesz könnyű. Nap, mint nap rengeteg  
problémával találjátok majd magatokat szemben. Bármilyen akadály gördül is elétek arra  
gondoljatok, hogy nem az a kérdés , hogy ki /esetleg melyik nép/ mit mikor és hogyan csinál, 
- 8 - 
 
 
milyen értékrendet érvényesít a világban, hanem az, hogy a magyar emberek miért nem  
csinálják a maguk dolgát, miért nem képviselik a saját értékeiket. Ezeknek az értékeknek  
azonban nem csak .elméletben. kell létezniük, hanem a gyakorlatban is. Nap mint nap meg  
kell őket mutatni, ezen értékeken keresztül tapasztalásokat kell gyűjteni. A magyar ember  
tudáshordozó. Ez a vállalása, a .vallása.. A Baranta abban nyújt nagy segítséget, hogy a  
szerves élet felé forduló ember láthassa az .elméletnek. gyakorlati megvalósulását is. Őseink  
tudásának teremtő erővé kell fordulni mindannyiunkban. Csak így futhatjuk be a teremtett  
világ által részünkre kiszabott időt eredményesen. Éljen és ébredjen ez a teremtő erő,  
bennetek és minden tanítványotokban! 
Budapest, 2006 Vukics Ferenc 
 |