Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors, akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Meg bűnhődte már e nép A multat s jövendőt! * Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen! Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! * Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban reménységem, Ínségemben légy kenyerem. Vándor fecske sebes szárnyát, Vándorlegény vándorbotját, Vándor székely reménységét, Jézus, áldd meg Erdély földjét. Vándor fecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária. * A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló. Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet? Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied. Amott látok az ég alatt egy madarat repülni, De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni, Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet, Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet. Amoda le van egy erdő, jajj de nagyon messze van, közepében, közepében két rozmaring bokor van, egyik hajlik vállamra, másik a babáméra így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha   *  Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok. A szegénylegénynek útat mutassatok. Mutassatok utat a szegénylegénynek. Nem találja házát a szeretőjének. Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom, nem söpör már téged az én gyönge karom. söpörtem eleget, söpörjön már más is Szerettelek babám, szeressen már más is! * Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon. Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom. Ott lakik a városban, a harmadik utcában, piros rózsa, kék nefelejcs, ibolya nyílik az ablakában. Által mennék én a Tiszán nem merek, nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek. Lovam hátán seje-haj, félre fordult a nyereg, a Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek. * Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele. Két szegénylegény szántani menne, de nincsen kenyere. Van vereshagyma a tarisznyába', keserű magába', Szolgalegénynek, hej, a szegénynek de kevés vacsora. Zörög a kocsi, pattog a Jancsi, talán értem jönnek, Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, de hamar elvisznek. Kocsira ládám, hegyibe párnám, magam is felülök, Jaj, apám, anyám, kedves szülődajkám de hamar elvisznek. Huncut a gazda, nem néz a napra, csak a szép asszonyra, Huncut a vendég, mert mindig innék, ha vóna', ha vóna'. * Béreslegény, jól megrakd a szekered, Sarjótüske böködi a tenyered, Mennél jobban böködi a tenyered Annál jobban rakd meg a szekeredet. Béreslegény mezítláb ment szántani, Otthon hagyta a csizmáját patkolni, Kilenc kovács nem merte elvállalni, Egy se tudott rózsáspatkót csinálni * Erdõ, erdõ, kerek erdõ,  De szép madár lakja kettõ,  Kék a lába, zöld a szárnya,  Piros a rózsám orcája.  Olyan piros, mint a vér,  Tõlem gyakran csókot kér,  De én bizony nem adok,  Inkább jól megátkozom.  Kilenc fia néma legyen,  A tizedik leány legyen,  Az is olyan csalfa legyen,  Ország-világ híre legyen.  Kinek nincsen szeretõje,  Menjen ki a zöld erdõbe,  Írja fel egy falevélre,  Néki nincsen szeretõje.  Kinek nincs kedve itt lakni,  Menjen mennybe lakni,  Építsen az égre házat,  Ott nem éri semmi bánat.  Építsen az ég színére,  Ott nem éri semmi féle,  Építsen az égre házat,  Ott nem éri semmi bánat. * Kis kece lányom fehérben vagyon, Fehér a rózsa kezében vagyon Mondom mondom fordulj ide mátkám asszony Szellő zúg távol alszik a tábor, Alszik a tábor csak a tűz lángol. Rakd meg rakd meg magyar testvér azt a tűzet Isten tudja mikor látunk megint ilyet. Szellőzúgásnak fárad a hangja, Kis falucskának szól a harangja Hallga hallga szól a harang bim-bam bim - bam Lelkünk mélyén kél rá vízhang bim-bam bim-bam. * Megyen már a hajnalcsillag lefelé, Az én kedves galambom most megyen hazafelé, Lábán van a csizmája, lakkos szárú kis csizma, Rásütött a hajnalcsillag sugára. Amerre mégy, édes rózsám, kívánom, Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon. A zöld fu is előtted édes almát teremjen, A te szíved holtig el ne felejtsen. * Nap Párduca, Urunk Égi jelt küldj nekünk Ezer év múltával Erősödjön hitünk   Táltos csillag-útja Turul-sólyom röpte Őseink tudását Jelenhez kötözze Héjájá héjá héjájáhó * Tisztíts meg minket Kinti ártóinktól Úti porainktól Benti gátjainktól   35. Jóisten kertjébe’ (150) Jóisten kertjébe’ Életfa közepébe’ Állok négy szegletébe’ Állok négy szegletébe’   Napkelti sarkában Vérrel áldott leány van Boldogasszony karjában Boldogasszony karjában   Napdeli sarkában Aranyhajú leány van Világ sárga hajában Világ sárga hajában   Napnyugvó sarkában Múlt-éneklő leány van Ősök hangja hangjában Ősök hangja hangjában   Éjszaki sarkában Csillagszemű leány van Tejút fényű ruhában Tejút fényű ruhában   Jóisten kertjébe’ Életfa közepébe’ Állok négy szegletébe’ Állok négy szegletébe’

Isten áldja meg a magyart, tartson neve míg a föld tart, Paradicsom hazájában, éljen örök boldogságban, Éljen örök boldogságban.   Töltse békével napjait, egyezve lássa fiait Tatár, török más ellenség, minket meg ne rendíthessék Minket meg ne rendíthessék. Isten áldja meg a magyart, tartson neve, míg a föld tart, Isten áldjon meg bennünket, minden igaz magyar embert, Minden igaz magyar embert. * Boldog Asszony  anyánk, Régi nagy patrónánk, Nagy ínségben lévén Így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Nyisd fel az egeket     Sok kiáltásunkra, Anyai palástod Fordítsd oltalmunkra! Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Kegyes szemeiddel Tekintsd meg népedet, Segéld meg áldásra Magyar nemzetedet! Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! * Erdõ mellett estvéledtem, subám fejem alá tettem, Összetettem két kezemet, Úgy kértem jó Istenemet. Én Istenem adjál szállást ,Már meguntam a járkálást, A járkálást, a bujdosást, Az idegen földön lakást. Adjon Isten jó éjszakát, küldje hozzám Szent Angyalát, bátorítsa szívünk álmát, Adjon Isten jó éjszakát, Adjon Isten jó éjszakát! * Erdő erdő erdő, Marosszéki kerek erdő Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő Cukrot adnék annak a madárnak Dalolja ki nevét a babámnak Csárdás kisangyalom, Érted fáj a szívem nagyon Búza, búza, búza, de szép tábla búza Annak közepébe' kinyílott a rózsa Tüskés annak minden ága, Nem állja a madár lába, Kedves kisangyalom, Katonahíredet kallom * tavasz szél vizet áraszt virágom virágom minden madár társat választ, virágom virágom hát én immár kit válasszak, virágom virágom te ingemet s én tégedet, virágom virágom zöld pántlika könnyű gúnya, virágom virágom mert azt a szél könnyen fújja, virágom virágom de a fátyol nehéz gúnya, virágom virágom mert azt a bú nyomdogálja, virágom virágom * Túl a vízen egy kosár, abban lakik egy madár, Túl a vízen egy kosár, abban lakik egy madár, Abban lakik egy madár, kiért szívem holtig fáj, Abban lakik egy madár, kiért szívem holtig fáj. : Várj madárkám, várj, várj, várj, este hozzád megyek már,: : Megvizsgálom szívedet s véle szeretetedet.: : Túl a vízen zörgõs malom, ott õröl az én galambom,: : Ott egyebet nem õrölnek, csak bút, bánatot eleget.: : Nékem is van egy bánatom, oda viszem lejáratom.: : Egy szem búza kettõ rozs felöntöttem járja most.: : Én Istenem, Teremtõm, de beteg a szeretõm,: : Én Istenem gyógyítsd meg, harmadnapra fullaszd meg.: * Még azt mondják nem illik a tánc a magyarnak, Nem, ha néki cipellõt, bõ nadrágot varnak, De sarkantyús csizmának, kócsagtollas fõnek, Illik gyöngyös pártának, magyar fõkötõnek. Az én ingem lengyel gyolcs, csakhogy rojtja nincsen, Az én csizmám karmazsin, csakhogy talpa nincsen, Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne, Ha rongyos is foltos is, illik a tánc benne. * Erdő, erdő de magos a teteje. Jaj, de régen lehullott a levele. Jaj, de régen lehullott a levele, Árva madár párját keresi benne. Búza közé szállt a dalos pacsirta, Mert odafenn a szemeit kisírta. Búzavirág, búzakalász árnyában Rágondol a régi, első párjára. * Elindultam szép hazámból, Híres kis Magyarországból. Visszanéztem félutamból, Szememből a könny kicsordult. Bú ebédem, bú vacsorám, Boldogtalan minden órám. Nézem a csillagos eget, Sírok alatta eleget. Én Istenem, rendelj szállást, Mert meguntam a bujdosást, Idegen földön a lakást, Éjjel-nappal a sok sírást. * Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra, Én sem fekszem mindenkor az paplanos ágyba, Szállj el, szállj el, szőke galambocska, Szánj meg, bánj meg, szőke galambocska. Az én vetett nyoszolyám csak egy marék szalma, Az én kedves vacsorám csak egy piros alma. Szállj el, szállj el, szőke galambocska, Szánj meg, bánj meg, szőke galambocska. * Indulj el egy úton, Én is egy másikon Hol egy mást találjunk Egymáshoz se szóljunk Aki minket meglát Mit fog az mondani Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk. Idegenek vagyunk Szeretetet tartunk Ahol össze gyűlünk  Ketten szeretkezünk Az bajom van véled Sír a szívem érted Sír a szívem érted Majd meghalok érted. * Mutasd az utat dobom Agancsos, patás hátas állatom Mutasd az utat, dobom Agancsos, patás hátas állatom Hívj, hívj, örvénylő mélybe le Oda, hol dobog Földanyám szive Hívj, hívj, a fényes ég felé Vigyél éltető Nap-apám elé * Halálban születek, születve meghalok, Egyszerre kigyúlnak, kihunynak csillagok. Héjájá héjáhó... Keletről jön a fény, nyugaton megpihen, Minden lét elmúlik, s nem múlik semmi sem. Héjájá héjáhó...   Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Keresnék egy nagy-nagy sziklát S tetejére leülnék Nyújtózkodnék egy nagyot Örülnék, hogy ott vagyok És kezemmel ölbe vennék Minden egyes csillagot Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Lábaimat jól megvetném S fenyõfává változnék Nõnék, nõnék magasra Szálasodnék szálasra Sok szép ágam mindenkinek Menedéket nyújtana Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Odavezetõ út szélén Nagy máglyákat gyújtanék Minél többen jöjjenek Egymás köré gyûljenek Igaz dallal, igaz tánccal Életnek örüljenek Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Nem törõdnék búval, bajjal Nevetnék, csak nevetnék Nem törõdnék búval, bajjal Nevetnék, csak nevetnék

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés