FŐOLDAL : A Karácsonynak az ősvallásba visszanyúló gyökereiből. |
A Karácsonynak az ősvallásba visszanyúló gyökereiből.
2010.12.24. 15:58
Ne higgyétek el egyetlen szavamat se!
Tessék utánajárni elgondolkodni!
2009 December 18.-24.- e között ebben a HÉT napban volt leghosszabb az éjszaka. Ez minden évben egy kicsit máshogy esik!
/7 a mágikus szám./
december
|
A nap kél
|
A nap nyugszik
|
A nappal hossza
|
|
18
|
07.25
|
15.55
|
8.30
|
|
19
|
07.26
|
15.55
|
8.29
|
7
|
20
|
07.27
|
15.56
|
8.29
|
21
|
07.27
|
15.56
|
8.29
|
22
|
07.28
|
15.57
|
8.29
|
23
|
07.28
|
15.57
|
8.29
|
24
|
07.29
|
15.58
|
8.29 növő hold
|
25
|
07.29
|
15.58
|
8.29
|
26
|
0729
|
15.59
|
8.30
|
|
|
|
|
|
|
A fény újjászületése olyan nagy jelentőségű volt, hogy Jézus születése napját is erre a napra tették. Tehát az ünnepségek eredetileg ehhez és nem Jézus születéséhez kötődtek.
Nézzük a hetet, mint bűvös számot.
Hét vezér
Heten, mint a gonoszok / ellenségeink szemében
Hetediziglen /öröklődés, átok
Hétfejű sárkány / a mesében
Hetedhét határ
Hetvenhét magyar népmese
Hétszínvirág
Hétmérföldes léptekkel
Hétöles vastag valami
Hétköznapi /egyszerú, szokásos
Hétpecsétes titok
Hét szűk esztendő
Hétágra süt a nap / a világfa hét ága
Hétfelé vágták
Hétnyelven beszél
Hétrét görnyed / nagy a teher
Hétszilvafás
Hetet- havat összehord
Hetvenkedik / nagyot mond
Hetyke
Hétalvó /lusta
Hétszentségit
Hétszázát
A fény és sötétség küzdelmének számos jelképisége van ősidők óta az istenségek vonatkozásában is. Mezopotámiában például Dumuzi, vagy a babiloniaknál Marduk istenségnek újra, és újra meg kellett halni, hogy újra, és újra feltámadhassanak, mint ahogy a természet is újra, és újra meghal, hogy újra feltámadhasson. / harmadnapra feltámada/ Az is figyelemreméltó, hogy ezen meghaló/feltámadó istenségeket rendszerint az örökzöld fenyőfával jelképezték, mint az örök élet megtestesítőit, mert ők a győzedelmes fény. A zöld ágakkal való díszítés, számos műveltségben legalább 4000 éve megtalálható.
Sőt, az örökzöld fenyőfa, mint az örök élet jelképe.
LUC FENYŐ
A Luca= Lúka< lóka, vagyis Lú, luvacska, a Fehérlovat< Lút, a magyarok istenasszonyát jelentette, aki Napistennőként, a fénynek az anyja. (Fény /lat/= lux és /sp/= luz stb.) Lucia, a neve egyébként a fényt, és a tisztaságot jelenti
MAGYARázhatjuk ezt, akár így is:
E két szó: fenyő, és fény. Eszmei kapcsolata nyilvánvalóvá válik, ha a fa nevét felbontjuk: FÉNY Ő!
Mindenkor a fény győzelmét jelképezte a sötétség felett.
- LUCA FÉNY Ő
Maga a karácsony szavunk is ősi műveltségünkből származik
A fiatal sólymok első nagy próbatételére a fény növekedésének, a fény újjászületésének napján került sor, ünnepségek közepette. A táltos áldását adta az ünneplőkre, miután a fiatal kerecsensólymokat a magasba röppentették
A sólyom nem a legnagyobb, de a leggyorsabb reptű ragadozó madár, ezért a betanított sólymok kiválóan alkalmasak vadászatra. Még a sast is képes elűzni!
MAGYARázzunk megint!
Az év is úgy forog körbe, mint ahogy a sólyom fent az égen. Körbe-körbe újra visszatérve. Tehát az év itt ér körbe. Ekkor győzi le a sötétet a fényesség, és kezdenek a napok újra hosszabbak lenni. Vagyis a téli napforduló ünnepe.
Minthogy a ragadozó madarak egyik sajátsága a körös, keringő szállongás, innen már adódik kör, körös, körölő, körönd, kerengő,
vagy ezzel rokon kar- karol,
ker-kerül, kereng, keres, kerecs, n toldalékkal kerecsen, mint élő, eleve, eleven,
A KERECSEN = KARÁCSONY szónk kapcsolata kézenfekvőnek mutatkozik. Mondabeli istenjelképünk, a Turulmadár is a kerecsensólyommal hozható kapcsolatba.
De MAGYARázzuk tovább!
Karácsony tehát eredetileg az ősmagyar hit Óév búcsúztató, és Újév üdvözlő Nap-ünnepe volt. A napév elmúlóban van, de a nap-istennő az új-évvel már áldott állapotban van. Tekintettel arra, hogy a nap egyik ősneve a Köristen< Körösten, a napistennő neve pedig Körasszony volt. Az év utolsó napja (akkor dec. 24-e) a Páros- napistennő anyaságának a nagy ünnepe lett. Ezt valaha úgy is hívták, hogy a Körasszony- /K-R-S-N/ napja
Karácsony napjának estéjén, a –nap-éj-egyenlőség” bekövetkezésekor -átvitt értelemben- haldoklik, majd meghal az –Ó-esztendő”. (Az Eszten-dő= Estén-dő+l) Ámde a már vajúdó –Kör-Asszony” másnapra megszüli az –Új- Eszten-dőt; az Új- Ester- (i+) dőt,< az Új Őstér időt”.
Ez persze azt is jelenti, hogy Karácsonykor nem –a katolikus-keresztény Krisztus” születik meg, hanem az ÚJ- ÉV< az új Esztendő. (A Krisztus< a Cristen= Kör-isten. Aki őt követi az kör-östeni, mai szóval: kör-östený, azaz= keresztény.)
A kör az élet, a természet körforgása, benne a két szár /a rovás sz = I /egymásra rakva a kereszt. A négy évszak, ami elválaszt, de egyben össze is köt.
A körkereszt a világ egyik legősibb jelképe. A magyar nyelvünk ezt csodálatosan magyarázza: kereszt = kör oszt.
Ez a koszorú alapSZERkezete.
Kizárólag csak a kör, és a kereszt metszéspontjába tehetünk gyertyát. Amikor egy új gyertyát meggyújtunk, egy energetikai rendszert generálunk, de ez nem fizika, hanem, még amit a tudomány nem tudott leírni, a szeretet. A kereszt közepén valósul meg a teremtés, az ige.
A keresztöltést nem véletlenül nevezi a magyar nép igének.
Nem is voltak depressziósok, egyéb városi nyavalyák áldozatai ősanyáink, akik szeretettel varrtak, kezükkel tésztát gyúrtak, és gyógyítottak a saját készítésű gyógynövényekkel, fűszerekkel. Teremtettek.
Az ötödik gyertyát is ide tehetjük. Miért öt? A négy metszéspontban levő gyertyák jelenthetik a négy őselemet, a földet, a szelet, a tüzet és a vizet, a teremtés központjában található az ötödik elem, a szerelem.
A SzeR nem érzelmi, hanem kozmikus kategória, a teremtés nyersanyaga.
Ezért a SzeR-elem sem egyéb, mint maga a szer-kereszt, a SZeR eleme, alkotórésze.
Ez a SZER eteti a lelkünket. Ez a szeretet.
Mert SZERET +Ő. Gondoljunk a népdalokban megénekelt első szeretőre.
És hogy ezt el ne felejtsük ezért kell SZERT tartani
A Szer-telen ember nem tud koncentrálni.
Nincs miből, és nincs mit teremtenie.
És végül, de nem utolsó sorban A KARÁCSONY
Amikor kötelezően szeretnünk kellene egymást, ezért hát többnyire végigveszekedjük a napot.
Miért is?!
Mert nem tudjuk, hogy valójában mi a szeretet. A szeretet nem arról szól, hogy öleljük keblünkre a világ minden gyilkosát, és gazemberét, hanem arról szól, hogy legyünk már végre tisztában a teremtő képességünkkel,
hiszen a SZeR, az az erő, amit a gondolatainkkal, szavainkkal, cselekedeteinkkel anyaggá formálunk.
A karácsony ezért nem csak érzelmekről szól, hanem az új téridő-ciklusról, amelyik december 24.-én éjfélkor indul útjára, mégpedig BENNÜNK és nem rajtunk kívül.
Práczki István írásai nyomán
Áldás kísérje utunkat!
|