Felsütött a napsugára…idegenek

Felsütött a napsugára

Minden ember ablakjára.

Refr. Jaj istenem, mi az oka

         Az enyémre nem süt soha.

Idegen földön a hazám,

Minden ember édesapám.

Refr. Idegen földön a hazám,

         Minden ember édesapám.

Idegen földön a hazám,

Minden asszony édesanyám.

Refr. Idegen földön a hazám,

         Minden asszony édesanyám.

Idegenek, idegenek,

Ne egyetek meg engemet    (díszítés variációs sor)

Refr.1.  Idegenek, idegenek,

             Ne egyetek meg engemet

Refr.2.  Idegenek, idegenek,

             Hagyjátok, hogy én es éljek.

Mer’ én odavaló vagyok

Ahol az a csillag ragyog.

Refr.1.  Mer’ én odavaló vagyok

             Ahol az a csillag ragyog.

Refr.2.  Mer’ én odavaló vagyok

             Hol a fényes csillag ragyog.

Mikor megyek hazafelé,

Nyílik az ég háromfelé

Refr.1.  S azér’ nyílik háromfelé,

             Mer’ én megyek hazafelé.

Refr.2.  Ragyognak rám a csillagok,

             Mert tudják, hogy itthon vagyok.

                                   lészpedi, moldvai  népdal

*

este jő szürkül bé

este jő szürkül bé

tűzhelyeket seperj bé

mer nem tudod ki jő bé

mer nem tudod ki jő bé

ki az este béjött vót

kilenc almát hozott vót

mind a kilenc piros vót

s a legény es serény vót

tegnap ki béjött vót

kilenc almát hozott vót

mind a kilenc rothadt vót

s a legény es egy rossz vót

szerettelek szépecske

bukilai menyecske

szerettelek szépecske

bukilai menyecske

szerettelek szeretlek

soha el nem feledlek

szerettelek szeretlek

soha el nem feledlek

*

Télen nagyon hideg van,

 nyáron nagyon meleg van,

 soha sincs jó idö, mindig esik az esö.

Esik esö fúj a szél, hull a fáról a levél,

 káromkodik a juhász, hogy a nyája széjjelmász.

Erre kakas erre tyúk,

erre van a gyalog út,

erre te, arra te, anyád is olyan mint te.

Télen döcög a szekér,

nyáron zörög az egér,

 erre höss, ecetös, ez a kislány de bögyös.

Kerek az én kalapom

kerekebbre szabatom,

kicsiny az én galambom,

könnyen megcsókolhatom.

Zöld pántlikás a szoknyám,

szombat este veszem rám,

 csak azért veszem rám,

 hogy a babám nézzen rám.

Erre kakas erre tyúk,

erre van a gyalog út,

erre ki arra be arra kanyarodjunk be.

Kicsi nékem ez a ház,

 kinyomom az oldalát,

 erre te, arra te,

el ne keveredjél te.

Egyszer voltam nálatok,

leszakadt az ágyatok, erre te,

arra te, subám alá gyere te/be.

*

*

Cinege, cinege, aranyos pintyöke,

 Estébe’ hajnalba’, szépen szól a hangja.

Borom a szölöbe’, magam a pincébe’,

Pohár a kezembe’ hadd igyak belöle

Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani,

ha a rózsám jönne, az ekét tartani.

Az ekét tartani, hat ökröt hajtani,

 minden fotdulóban, egy pár csókot adni.

*

udvaromon aranyvályú aranykút

abból iszik aranykakas aranytyúk

aranykakas mind azt kukorékolja

a szeretőm kolozsváron katona

udvaromon hármat fordul a kocsi

édesanyám a kapuját nyissa ki

hozza ki a behívólevelemet

kolozsváron nem tudják a nevemet

dombon van a kolozsvári kaszárnya

akármerről fújja a szél találja

fújja a szél a kaszárnya tetejét

de sok kislány siratja a kedvesét

három kislány kimegy a temetőbe

mind a három letérdepel a földre

egy közülük felsóhajt a nagy égre

mért is lettem katona szeretője

borsa felől jön egy fekete felhő

siess kislány mert megver a nagy idő

nem sietek kapok én még szeretőt

arra kérem a jóságos teremtőt

tavaszi szél

(moldva)

tavasz szél vizet áraszt virágom virágom

minden madár társat választ

hát én immár kit válasszak

te ingemet s én tégedet

én es árva te es árva

hulljunk egymás árnyékába

jó szeretni de titkosan

nem mindétig világoson

aki világoson szeret

azt megszólják az emberek

*

Felsütött a holdsugára
az én rózsám ablakára,
ihajja, de csuhajja!
Én nem tudom, mi az oka,
az enyémre nem süt soha,
ihajja, de csuhajja!

Titkon tartottam egy ösvényt,
melyen rózsám hezzád járék,
ihajja, de csuhajja!
Irigyeim irigyelték,
az ösvényt elkerítették,
ihajja, de csuhajja!

Segesvaron van egy malom
banatot orolnek azon,
ihajja de csuhajja!
Nekem is van egy banatom
oda viszem s lejaratom,
ihajja de csuhajja!

*

Fölszántom a császár udvarát,
Belévetem hazám búbaját.
Hadd tudja meg császár fölsége,
Mi terem a magyar szivébe?

Bánat terem abba, búvetés
A magyar élete szenvedés
Áld meg Isten császár fölségét
Ne sanyargassa magyar népét.

*

Gólya, gólya, hosszúlábú gólya,
Nem megmondtam, ne menj le a tóra!
Oda járnak fürödni a lányok,
gólyamadár szégyent ne hozz rájok!

Oda jár a hosszú lábú gém is,
oda jártam a babámmal én is,
addig addig jártunk le a tóra,
míg házunk előtt megjelent a gólya.

Kis Mariska mossa a pelenkát,
bal lábával ringatja a pólyát:
aludj, aludj, szerelem virága,
tévedésböl jöttél a világra.

*

Ha meguntál édesanyám, édesanyám, tartani,
vigyél engem a vásárba eladni.
Adjál oda a legelső kérőmnek,
mér’ nem adtál az első szeretőmnek.

Azt gondolod régi babám, régi babám, megcsaltál,
pedig engem meg se szomorítottál.
Megcsaltad te régi babám magadat,
mert nem találsz nálamnál igazabbat.
(Kivel cserélted fel a galambodat.)

Azt hazudtad, hogy nem szeretsz, hogy nem szeretsz szívedből,
mért csaltad ki az álmot a szememből.
Hagytál volna békét a szerelemnek,
jobb lett volna az én árva fejemnek.

*

Hármat tojott a fekete kánya,
engem szeret a kend barna lánya.
Kikityenbe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba.
Nem ülök én a kend kocsijába,
nem kell nékem a kend barnalánya.
Kikityenbe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba.
Akármilyen szegény legény vagyok,
a kend lánya szeretője vagyok.
Kukutyin mellett, ha jártam,
a rózsámmal, vele háltam.

*

Hej halászok, halászok,
Merre mén az hajótok?"
"Törökkanizsa felé.
Viszi a víz lefelé."

"Hej halászok, halászok,
Mit fogott a hálótok?"
"Nem fogott az egyebet,
Vörös szárnyú keszeget."

"Hát a keszeg mit eszik,
Ha a bárkába teszik?"
"Nem eszik az egyebet,
Csak szerelem-gyökeret

*

Hej, Dunáról fúj a szél
Szegény embert mindíg ér
Dunáról fúj a szél

Ha Dunáról nem fújna
Olyan hideg nem volna
Dunáról fujj a szél

Hej JAncsika Jancsika
Miért nem nőttél nagyobbra
Dunáról Fúj a szél

Nőttél volna nagyobbra,
Lettél valna katona
Dunáról fúj a szél.

Kályha vállán a cica
Szeretsz-e még Katica
Dunáról fúj a szél

Ha nem szeretsz, Katica
Karmoljon meg a cica
Dunáró fúj a szél

*

Jaj Istenem be víg voltam az elött
Míg a babám járt el a kapum elött
/:De mióta nem láttam a babámat
Meg öl engem a keserű nagy bűnat:/

Sűrű köd ereszkedett az ég aljára
Nem látok bé a rózsám udvarába
/:Gyors szél gatyám lovam hátát teríti
Gyönge karom a rózsámat öleli:/

*

*

Megismerni a kanászt, ékes járásáról
elöl fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról,
Hejj, élet-élet kanász élet, ez aztán az élet,
ha megunom magamat, magam is úgy élek.

Megy a róka, fut a róka keresztül a gáton,
húzza-vonja a valagát keresztül a szádon.
Hejj, élet-élet kanász élet, ez aztán az élet,
ha megunom elölről, hátulról KEFÉLEK

*

Két út van elöttem, melyikre induljak?
Kettő a szeretőm, melyiktől búcsúzzak?
Ha a szőkétől búcsúzom, a barna haragszik,
Így hát az én szívem soha meg nem nyugszik.

Két út van elöttem, melyikre induljak?
Kettő a szeretőm, melyiktől búcsúzzak?
A szőkétől búcsúzom piros pünkösd napján,
A barnától, a csalfától halálom óráján.

*

Kis kút, kerekes kút van az udvaromba.
De szép barna leány van a szomszédomba.
Csalfa szemeimet rá se merem vetni,
Fiatal az édesanyja, azt is kell szeretni.
Csalfa szemeimet rá se merem vetni,
Fiatal az édesanyja, azt is kell szeretni.

Ennek a szép barna lánynak sarkon van a háza.
Sudár jegenyefa van az udvarába.
Sudár jegenyefa, földre hajlik az ága,
Ennek a szép barna lánynak én leszek a párja.
Sudár jegenyefa, földre hajlik az ága,
Ennek a szép barna lánynak én leszek a párja.

Ősszel a sok tea rózsa hullajtja levelét,
Köszönöm galambom hogy eddig szerettél.
Még engem szerettél másra rá sem néztél,
Verjen meg a csillagos ég ha el felejtettél.
Még engem szerettél másra rá sem néztél,
Verjen meg a csillagos ég ha el felejtettél

*

Komámasszony kakasa, kakasa
Felszállott a magasba, magasba, oszt
Mind azt kukorékolja, rékolja, hogy
Komámasszony nagy csalfa, nagy csalfa.

Komámasszony, tegyen úgy, tegyen úgy,
Én a kakas, kend a tyúk, kend a tyúk, oszt
Guggoljon le nekm úgy, nekem úgy, mint
A kenderdermagos kakasnak a tyúk.

Én azt ingyen nem adom, nem adom,
Pályinkáért a szögre fel akasztom.
Ha pályinkát ad az úr, ad az úr,
Hova akar, oda nyúl, oda szúr.
A pályinkát ne sajnálja, ne bánja,
Olyat kap, hogy tátva marad a szája

*

Lovamat kötöttem piros almafához,
Magamat kötöttem gyönge violához.
Lovamat eloldom, mikor a hold fölkel,
De tőled violám, csak a halál old el.

Nem szoktam, nem szoktam kalickában lakni,
Csak szoktam, csak szoktam zöld erdőben járni,
Zöld erdőben járni, fenyőmagot enni,
Fenyőmagot enni, gyöngyharmatot inni.

*

Madárka, madárka,
Csácsogó madárka,
Vidd el a levelem,
Vidd el a levelem,
Szép magyar hazámba.

Ha kérdik ki küldte,
Mondjad, hogy az küldte,
Kinek bánatába, szíve fájdalmába
Meghasad a szíve.

*

Máma még nem ittunk semmit,
nem mehet ez így tovább,
inni kell, ha meghalunk is,
igyunk hát, az angyalát.

Vár reánk sok füstöskocsma,
vár reánk sok jó barát,
inni kell, ha meghalunk is,
igyunk hát, az angyalát.

*

1.    Már megmondtam bús gerlice,
ne rakj fészket az út szélre,
mert az úton sokan járnak,
tojásidra rátalálnak.

2. Azt gondolod mindig így lesz,
hogy szeretőm soha nem lesz?
Dehogy nem lesz, hisz már van is,
náladnál szebb virágszál is.

3. Azt gondolod, hogy én bánom,
hogy te tőled el kell válnom?
Én előttem ez csak álom,
nem magad vagy a világon!

*

Márványkőből, márványkőből van a Tisza feneke
Gyenge vagy még gyenge vagy még babám a szerelemre
Gyengeséged nem annyira sajnálom
Csak hogy eddig csak hogy eddig szerettelek azt bánom

*

Megkötöm lovamat
szomorú fűzfához.
Lehajtom fejemet
Két első lábához.

Lehejtom fejemet
a babám ölébe.
Hullajtom könnyeim
rózsás kötényébe.

Megrakják a tüzet,
Mégis elaluszik.
Nincs az a szerelem,
Aki el nem múlik.

Rakd meg, babám, rakd meg
Lobogó tüzedet,
Hadd melegítsem meg
Gyönge kezeimet.

Szól a kakukkmadár,
Talán megvirrad már.
Isten veled, rózsám,
Magad maradsz immár.

*

Menyasszony, vőlegény,
De szép mind a kettő.
Olyan mind a kettő, mint az aranyvessző,
Sej, mint az aranyvessző.

Csipkefa, rózsafa,
Nem árt neki a tél,
Köszönöm édesem, hogy eddig szerettél,
Sej, hogy eddig szerettél.