Az Árpád-sávos zászló

            Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején az egyik idegenszívű bölcs „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilye, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták.

            Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, és a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárbadöngölt magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni?

            Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?

            Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága.  A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.

Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza.

A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.

A Magyar Posta pedig 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert jövőjét csak a tudás biztosíthatja.

Radics Géza

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés