Viszokó tudjunk erről is
2008.01.04. 17:20
Rovásjelek az erdélyi Tatárlakától a bosnyák piramisokig
Rovásjelek az erdélyi Tatárlakától a bosnyák piramisokig
2007. október 5-én, a Civilek a Nemzetért Mozgalom meghívására a siófoki "Residence" Hotelben Rovásjelek az erdélyi Tatárlakától a bosnyák piramisokig címmel tartottunk előadást feleségemmel, Friedrich Klára rovásírásoktató/kutatóval. Az előadást filmvetítéssel vezettük be, amelyen egy-egy tatárlakai és viszokói út dokumentumait mutattuk be az érdeklődőknek.
A cím két szempontból is figyelemfelkeltő: egyfelől olyan balkáni piramisokról tesz említést a Sarajevotól északra fekvő Visoko település határában, amelyek létezése 2005 őszéig elképzelhetetlen volt Európában, másfelől a nemzetközi kutatócsoport által a helyszínen talált rovásjelek jelentős része megegyezett a kárpát-medencei, azaz Tordos-Vinca műveltség 8.000 éves írásjeleivel. Ezt azonban a helybeliek nem tudták, ezért egyes jelek latin betűkkel összevethető alakja miatt a latin műveltség boszniai megjelenését vélték felfedezni.
Még a feltárást vezető piramiskutató, Boszniából az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt Semir Osmanagic is csupán szimbólumoknak és nem betűknek nevezte a karcolt jeleket, amikor idén júniusban erről beszélgettünk. Ez a tájékozatlanság azonban nem az ő hibája. A magyar tudományos életnek kellett volna már rég az élére állni annak a mozgalomnak, amely az idegen érdekek szolgálatában álló és az ősi magyar, pontosabban szkíta, pártus, hun, avar, székely-magyar rovásírást még az emberek tudatából is kitörölni szándékozó erők ellenében hangsúlyozta volna annak eredetiségét, ősiségét, és történetét különböző nyelvekre lefordítva eljutatnia a világ más államainak tudós köreihez. Ebben az esetben nem fordulhatott volna elő, hogy a Kárpát-medencétől alig 600 kilométerre tudós emberek még csak hírből se ismerjék a rovásírást.
Márpedig ezeknek a jeleknek meghatározó üzenetük van még akkor is, ha jelenlegi ismereteink szerint belőlük értelmes szó nem olvasható ki. Ennek magyarázata roppant egyszerű. A több ezer éves feliratok olyan korból származnak, amelynek szókincsét egyáltalán nem ismerjük, ugyanakkor a betűk ősi alakjukat mindmáig megőrizték. Friedrich Klára majd tucatnyit be is azonosított közülük a napjainkban használt Magyar Adorján és Forrai Sándor féle rovás ábécé segítségével. Leggyakrabban a sátor alakú rovás S, a nyíl alakú C, a latin M alakú rovás V, valamint a latin E alakú rovás P fordul elő az eddig feltárt köveken.
A legizgalmasabb leletnek mégsem a felismerhető rovásbetűk bizonyultak, hanem a Nap piramis (eredeti nevén Visocica) gyomrába vezető alagútban, jó 150 méterre a bejárattól, csak térdelve megközelíthető tonnányi súlyú kő egyikén található jel. Ez pedig nem más, mint az erdélyi Tatárlakán (Tartaria) 1961-ben előkerült 8.200 éves agyagkorong egyik vésete, egy megfeszített íj, rajta nyílvesszővel. Ez a lelet azért jelentős, mert ha még el is fogadnánk a feltevést, hogy a piramis oldalát kötésben egymáshoz illesztett 30-35 tonnás kőlapok, akárcsak a vésetek a természet véletlenszerű "ajándékai", erre az azonosságra már nincs magyarázata a kétkedőknek.
Nekünk van. A Kárpát-medencéből, az írásműveltség bölcsőjéből kiáradó írástudó népek vitték ezeket a jeleket a mai Boszniai területére is, hiszen ma már csak egyetlen nép létezik Európában, amelyik ezeket a jeleket, mint betűket értelmezni és használni is tudja: a magyar.
Az elterjesztés bizonyítéka, hogy az említett E alakú rovás P megtalálható ebben a formában Trójában, Egyiptomban, továbbá az iráni Tepe Yahyaban (az egykori Pártus birodalom területe), csak mindenhol a Kárpát-medenceinél évezredekkel fiatalabb történelmik háttérrel.
Hogy hány évesek a jelek és a piramisok?
Nadja Nukic, bosnyák geológusnő szerint a piramisokat az utolsó jégkorszak után, tehát úgy 12 000 évvel ezelőtt építették. Ezt látszik igazolni az a megállapítás, hogy a piramisokat mintegy 50 centiméteres humuszréteg fedi. Márpedig megállapították, hogy ezeken a hegyeken 1 centiméteres humuszréteg kialakulásához 250 év szükséges, ha a kettőt összeszorozzuk, akkor 12 500 év jön ki.
A rovásjelek bekarcolásának időpontja nem feltétlenül esik egybe ezzel az időponttal, de talán nem is ez az érdekes. Sokkal lényegesebb, hogy tanuljuk és tanítsuk évezredek óta elpusztíthatatlan rovásírásunkat, hogy a fiatalabb korosztály a mienkénél lényegesen hosszabb tanulmányai alatt olyan összefüggésekre, nyelvi azonosságokra jöjjön rá, amelynek segítségével megfejtheti a boszniai piramisok rovásírás jeleinek titkát.
Szakács Gábor
http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu/
|