A Baranta jövője

A legfontosabb dolog, amit egy ember tehet, hogy valódi és szervesen működő

értékek mentén határozza meg önmagát. Az értékek vonzzák az embereket. A legtöbbször az

a baj, hogy egy értékrendszert senki sem jelenít meg, s így nem ad lehetőséget a világban

tájékozódó embereknek arra, hogy a hagyományok által meghatározott irányba is

elindulhassanak.

A barantázók egyik legfontosabb célja, hogy a

hagyományos magyar harci kultúra elemeinek

megismertetésével, a Baranta önálló harci rendszerének minél

eredményesebbé tételével megismertesse és világszerte

népszerűsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert

tisztelő magyar énképet valamint, hogy az általuk űzött stílust

az egyik legnépszerűbb harcművészeti irányzattá tegyék

hazánkban és később a világon is.

A terjeszkedés elsődleges irányát Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja és a

Közép.ázsiai területeken élő testvérnépek szállásterületei jelentik. Tíz év alatt a Baranta

megszázszorozta a létszámát. Az elkövetkező tíz év legfontosabb célja, hogy Magyarországon

mindenki számára elérhetővé váljon, hogy tagja legyen a hagyományos magyar harci

testkultúra nevelő és közösségformáló ereje. Több száz egyesület, csoport alakításával a

szervesen működő közösségek erejével, alkotókészségével, tetterejével kívánjuk a magyar

társadalmat megerősíteni.

Országszerte olyan nagyobb

földterülettel rendelkező kiképzési

központok felállítását kezdtük meg,

amelyek alkalmasak a barantázók, a

magyar harci testkultúra iránt

érdeklődők képzésére, oktatására.

Jelentős szerepet vállalunk a

közeljövőben kialakítandó /a

hagyományos értékrendre épülő/

magyar iskolahálózat kiépítésében,

a pedagógusok képzésében, a vidék

kulturális arculatának tevékeny

alakításában.

Kiemelt kötelességünk a Székelyföld, Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja ill. a

szórványmagyarság közösségi megerősítése és támogatása, a magyar nyelv, gondolkodásmód

és életközösségi forma terjesztése, elfogadtatása.

- 20 -

"A nyelvének pengése még

korántsem dobogása a

szívnek,

s a magyarul legékesebben

szóló is még korántsem

magyar."

Gróf Széchenyi István / 1842/

A Baranta teszi a dolgát.

.Egy nemzet sem követelhet

magának a népek sorában

több szabadságot, mint

amennyit ő ad külön-külön

minden fiának.. Illyés Gyula

A Baranta mozgásanyaga az alábbi kutatási területekről került

összegyűjtésre:

-A mai /a közelmúlt/ magyar hagyományokban fellelhető harci mozgások (ma is

űzött pusztakezes- és fegyveres (eszközös) pásztorhagyományok).

-A történeti források harci kiképzéssel foglalkozó leírásai.

-A történeti források harci közösségek jogaival, felépítésével, tevékenységével

foglalkozó leírásai.

-A hasonló életmódkultúrával, Magyarországon letelepedett néprészekkel

rendelkező nomád-, félnomád népek testkultúrájának ma is élő hagyományai

(kunok, jászok, besenyők, kálizok stb.).

-Régi szabályleírások.

-Fegyveres táncaink mozgásanyaga.

-Eszközös táncaink mozgásanyaga.

-A magyar táncok lépés és ritmusvizsgálata.

-Egyéb magyar táncok egyensúly- és végtaghelyzet vizsgálata.

-Régi vívókönyvek magyar vonatkozású elemzései.

-Régi magyar vívóiskolák képanyaga.

-A korai kutatások régi katonai szabályzatokba beépített elemei.

-A néphagyományok, a néprajz rejtett elemeinek kutatása (népi legendák, mesék,

szólások, elbeszélések, mondák, a paraszti eszközhasználat emlékei, népi

versengések).

-Ősi jellegű gyermekjátékaink kutatása.

-A gyakorlati régészet eredményei, következtetései.

-A korabeli-, rekonstruált fegyverek, harci segédeszközök, kiegészítők

alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai.

-A magyar katonai közelharc küzdelemközpontú megfogalmazásainak a korabeli

fegyverekre és védőeszközökre kivetített elvei.

-A képzőművészet harci mozgásokat megelevenítő alkotásainak elemzése (freskók,

ötvösmunkák, szőttesek, karcolatok).

- 21 -

-A jellegzetes nemzeti pszichikum, életmód és hagyományos nevelés kutatásának

eredményei.

-A magyar néprajz egyéb kapcsolható kutatási területei /eszközkészítés,

állatgondozás stb./

-A ló felkészítésének, kezelésének és harci alkalmazásainak rekonstruált elvei.

-A küzdelemközpontú versenyek tapasztalatai.

Problémák a családban a Baranta miatt

Fontos kérdés. Tisztelt édesapák, édesanyák, pedagógusok, edzők, felkészítők! Ha

csak a család egyik tagja .műveli. magát, akkor előbb utóbb óriási szakadék támadhat

emberek között. Ahhoz, hogy ez ne jöhessen létre, a család minden tagjának együtt kell

elmélyülni ebben a kultúrában és műveltségben. A közösségekben van hely mindenhez; a

gyerekek játékához, párok táncához, bármihez. Vigyük és emeljük családtagjainkat is.

A Baranta tartalmainak gyűjtése

A Baranta gyűjtése nem állt le. Még ma is találkozhatunk, pásztoroknál, táncosoknál,

idős embereknél olyan tartalmakkal, amit érdemes rögzíteni, beilleszteni a már meglévő

rendszerbe.

- 22 -

Hagyományos életfilozófia és nevelés

A Baranta a hagyományos magyar

életfelfogást fogadja el harci filozófiájának. Az ún.

.szeres. gondolkodásmód a mellérendelt jellegű

társadalmi kapcsolatok fontosságára és

elsődlegességére épít. A hagyományos életelvek

szerint élő ember először önmaga megismerésére és

meghatározására törekszik, s ezt rendeli a fennálló

világ rendje mellé. (Ma egy jelképesen működő Világ

rendje alá rendelve építik fel az ember személyiségét,

így sosem válhat önmagává, ezáltal nem rendelkezik

egyedi személyiséggel. E nélkül felnőtt embernek és

harcosnak is alkalmatlan.) A barantázókat nem fegyveres specialistáknak, hanem komplex

képességekkel rendelkező harcosoknak nevelik. Ez azt jelenti, hogy a távolra és közelre ható

fegyverek, a pusztakezes elemek, a lovas harci alkalmazások mellett a magyar kultúra egyéb

évezredes eredményeivel is fel kívánja ruházni a hagyományok útjára lépő jelöltet. A

különböző jellegű és formájú tartalmak egymást emelik és erősítik, gyorsabb, ember-közelibb

és tartalmasabb tanulási folyamatot biztosít. A magyar fegyveres-, eszközös táncok, a

népzene, a népi orvoslás, a népi költészet munkái /dalok, mondák, regék/, az eszköz- és

fegyverkészítés rejtelmei, a gyakorlati régészet, a történettudomány eredményei mellett a

hagyományos magyar életvezetést is elsajátítják.

Az egyéni kezdeményezőkészséget tisztelő, a kreativitást fejlesztő és elősegítő

rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra,

mind a személyiség fejlesztésének lehetőségeire.

A felkészítés folyamatáról

A felkészítés és a versenyek során olyan hagyományos

kiképzési elemeket használnak, amelyek a lehető legjobban

megközelítik a valós harci helyzeteket. A kiképzési

alapelemeket /iskolagyakorlatok, formagyakorlatok, védekező

gyakorlatok, szabad küzdelem/ úgy állítják össze, hogy abban

mindig szerepeljen az ellenfél, valamint olyan biztonsági

elemek, amelyek a minimálisra csökkentik a sérülés veszélyét.

A Baranta gyalogos (thug- a régi nemzetségfők gyalogos

feladatokat is ellátó testőrzőinek lófarkas zászlaja) és lovas

(ráró lovas harci alapalakulat) szakágak képességeiből áll.

Alapvető jellemzője a valódi harcot játékos jelleggel

modellező felkészítési és versenyzési rendszer. Versenyeztetési formája bizonyos keretek

között mozogva egy állandóan változó, fejlődő követelményrendszerre épül. A pusztakezes

alkalmazások során arra törekszik, hogy a barantázó rövid időn belül kerüljön az ellenfél

közvetlen közelébe, ahol erőteljes fájdalmakat okozó vagy fojtó, gerincfeszítő fogásokkal

megfékezze (harcképtelenné tegye) ellenfelét.

A fegyveres vívó mozgásokban halasztó jelleggel, a követő-, kiegészítő mozgások

széles skáláját alkalmazva (nem csupán a fegyverre összpontosítva) törekszik az ellenfél

- 23 -

leküzdésére. A Baranta fegyveres alkalmazásai nem 2 .vívó., hanem .harc.-szemléletűek.

Különös hangsúlyt helyeznek a helyzetek taktikai, logikai elemzésére.

A felkészítés során hagyományos ügyesség- és koordinációs képesség fejlesztő

elemeket alkalmaznak. A felkészítés folyamatára jó példa a kard oktatásának folyamata.

Az adott fegyverek oktatását (pl. kard) mozgáskoordinációt, eszközös ügyességet,

memóriát, egyensúlyi képességet és állóképességet fejlesztő gyakorlatok előznek meg. Az

iskolagyakorlatok során 1-25 elem a fegyver forgatási készségéről és lépéstechnika

megtanulásáról szól. Ezek nagy része ún. táncvívási elem. Azokat a gyakorlatokat

alkalmazzák, amelyekkel évszázadokon keresztül előkészítették a legénykéket, hogy

felkészüljenek a kardvívás elsajátítására. A sok biztonsági elem megakadályozza a korai

időszakokban a súlyos sérüléseket és előkészíti a következő mozgásos fázist. A 26-50 elemek

során a test és a fegyver kombinációs alkalmazását készítik elő. A 51-75 során a harcban

bármikor alkalmazható elemeket tanulják, a 76-100 iskolagyakorlatok során pedig a Baranta

speciális vívási taktikai elemeit (belső körös vívás) sajátítják el. Az iskolagyakorlatokkal

párhuzamosan folyik a Barantában oly fontos stabil védekezési struktúra kialakítása, amelyet

a védekező gyakorlatok fejlesztenek készség szintre. A támadási technikák valós harcban való

alkalmazása pedig a szabad vívó gyakorlatok /súlyra hozott imitációs fegyverrel/ során kerül

számonkérésre. Itt törekednek, hogy mindenki a lehető legtöbb ellenfél ellen gyakorolhasson,

valamint, hogy más vívási stílusok képviselői ellen is a lehető legtöbb tapasztalatot szerezzék

meg. Némely fegyver esetében /Pl. fokos, szablya/ csak az .előzmény fegyverek. elsajátítása

után tanítható meg /kard, bot/ eredményesen.

A Barantában az íj mindig a dinamikai fegyver szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy

statikus körülmények között nem használják. Az oktatás kezdeti pillanatait kivéve a harcszerű

alkalmazáson van a hangsúly.

A párbajszerű, mozgásos gyakorlatok elősegítik a gyors töltést, az ösztönös célzási

képesség kialakulását és a helyes taktikai értékelés képességét. A Baranta esetében ez azt

jelenti, hogy többet ér egy 20 cmes

szórással mozgásból lövő

harcos, aki ezt a legtöbb

körülmény esetében tudja

produkálni, mint a 3cm-es

szórásképpel rendelkező társa, aki

csupán kimért pályákon,

belövések után képes statikus

helyzetből statikus célokra lőni.

A lovasíjászat során is

hasonló az elképzelés. Az, hogy

valaki egy vonalon mozogva

megtanul előre oldalra és hátra

lőni nyeregből, az csupán az első

fázis. Ezt követően különböző távolságban és magasságban elhelyezett célokra gyakorolnak.

Később a ló .másik oldalán. elhelyezett célokra is lőni kell. A következő fázisban

ezek a célok mozognak /dobott korong, mozgó pajzsos segítők/. Az ötödik fázisban a mozgó

célok lovas harcos elleni harci feladatokat imitálva haladnak. A hatodik fázis pedig arról szól,

hogy az adott célterületre kiérkezve, a lovat testsúllyal és hangokkal úgy kell a célokra

vezetni, hogy a célokat veszélyességük szerint osztályozva, taktikai elemek alkalmazásával

küzdjük le /pl.az ellenünk tevékenykedőket olyan szögekből közelítjük meg, hogy egymást

- 24 -

akadályozzák fegyverhasználatukban/. Az utolsó fázisban a lovasok egységbe kovácsolását és

közös tevékenységét feladatok gyakorlására kerül sor.

Valaki tökéletesen hajthat végre íjász lőfeladatokat lóról, de ha a ló irányításában és

taktikai elgondolásokban nem fejlődik, akkor egy nála rosszabb lőkészségű lovas a harc során

fölébe kerekedhet. Ezeket szintén párhuzamosan kell

fejleszteni. A Baranta ebben az esetben is jó példa arra,

hogy a harc sokkal összetettebb, mint a sport. Külön

hangsúlyt kapnak a csoportos alkalmazások.

A versenyek és az edzések során az íj, az ostor,

szablya, a kard, a fokos, a kopja, a lándzsa, a

csatakereszt, a különböző hosszúságú botok, a kés, a

pányva, a pajzs és a bárd használatáról adnak számot a

stílus képviselői. Különösen kiemelt szerep jut a lónak,

amelynek ismerete még a gyalogos szakág képviselői számára is kötelező.

Erről talán az mond a legtöbbet, hogy a barantázók nem .idomítják. a lovat, hanem

megtanulnak vele együtt élni és dolgozni. A ló megismerése közelebb visz a természet valódi

természetének megértéséhez. A Barantában nincsenek valóságos súly- és korcsoportok, mint

ahogy erre a valódi harc sem ad lehetőséget.

A versenyek során a 17 év alatti fiúk (Kesék-szakálltalanok), a 17 év feletti férfiak

(Öskük-javakorabeliek), és a 13 évnél idősebb lányok és hölgyek (Menyétek) küzdenek meg

bontott csoportokban. Az ősi időkben a lányoknál a kb.13 éves korban bekövetkező biológiai

érés, a fiúknál 17 éves korban lezajló avatási ünnep (iniciáció) jelképezik a korcsoportok

határait. A Barantában fontos szerepet játszanak az edzések, versenyek és vizsgák mellett a

bemutatók. Az egyesületek, szakosztályok évente 50-300 hagyományőrző bemutatót is

tartanak belföldön és külföldön. Ezek egy része hagyományőrző bemutató, egy része

harcművészeti program. Jelenleg kb. 100-120 fő versenyképes és ebből 22-24 fő kiemelkedő

színvonalon képes a Barantát képviselni akár más harcművészeti irányzatok kiemelkedő

képviselőivel szemben is. Külön öröm, hogy az utóbbi években már sikerült olyan tehetséges

fiatalokat felkészíteni, akik a gyalogos és a lovas szakágakban is kiemelkedő szerepet

foglalnak el. Egy lovas harcosnak meg kell tapasztalnia, hogy egy gyalogos milyen

képességeket fejleszthet ki, hogy eredményesen és körültekintően tudjon ellene harcolni és ez

fordítottan is igaz.

Új oktatási központok alakultak ki Székesfehérváron, Felcsúton, Cegléden, Miskolcon,

Karcagon, Hódmezővásárhelyen, Dunaszerdahelyen, a Csíki-medencében, amelyek a

terjeszkedés alappilléreiként működnek.

Az 1929-41, 1967-78, 1992-2006 közötti újraalkotási folyamat egyik legnagyobb

próbatétele az edzőképzés megvalósítása. 2002-ben a Baranta bekerült a Nemzeti

Alaptantervbe (katolikus középiskolák), 2004-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen

választható tantárgy volt. A Baranta részét képezi a magyar kultúrára épülő új, ún.

.Életiskola. pedagógiai programnak, amely 2008-ban Aba községben indítja első

középiskoláját. A képzés két központi egyesülete a Szentendrén működő Lovasíjász

Hagyományőrző Sport Egyesület és a Zrínyi Baranta HHSE Budapesten /. Dinamikusan

fejlődő új központok alakultak a határokon belül és kívül./ Egyre gyakoribbak a 30-120 fő

körüli létszámmal rendelkező csapatok. Jelenleg versenyeinkre Szlovákiából (Felvidék),

Ukrajnából (Kárpátalja), Romániából (Erdély és Moldva) és Mongóliából érkeznek

résztvevők.

- 25 -

A felkészítés sajátosságai

-a személyiség a közösség együttes hatásán keresztül formálja önmagát

-a megtanítani tanulni elv

-a kreatív gondolkodás és megoldásszemlélet kikényszerítése

-a rálátás- és átlátás elve, a komplex módon gondolkodó harcos kialakítása

-a folyamatos fejlesztés, edzéshatás jelentősége

-a természet és az ember összhangjának keresése

-tévedhetetlenség kizárása /emberek esetében/

-folyamatos törekvés a harcszerűség felé

-a megmérettetés értékének magas szintre emelése és elismertsége

-nincs mesterszemlélet / a nép a mester/

-a felkészítés az egész életpályát felöleli /a csecsemőkori öljátéktól az öregkori

egészségmegőrzésig/

-a generációk /nemzedékek/ együttélésére alapoz /ha nem a családban, akkor edzésen/

-mozgássérültek számára is programot biztosít

-a felkészítés rendszerében a nemi sajátosságok kialakításra kerülnek

-nagyobb térigénnyel lép fel- a felhasznált tér a teljes környezetet magába foglalja

- 26 -