énekek
Ott ahol zúg az a négy folyó,
Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország
Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
Lesz, lesz, lesz!
A marosmenti fenyveserdő aljában
Most a rónák nyár tüzében ring a délibáb.
Tüzek gyúlnak, vakít a fény ragyog a világ.
Dombok ormain érik már a bor.
Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor.
Zöld arany a pázsit selyme, kék ezüst a tó.
Csendes éjjen halkan felsír a tárogató.
Ott ahol zúg az a négy folyó, ott ahol szenvedni jó,
Ott ahol kiömlött annyi drága vér, Ezredévről mond mesét a szél,
Búg a kürt az ősi várfokán, Honvéd áll a Hargitán.
S Erdély szent bércére zúgva száll,
Vissza száll a magyar turul madár!
Magyarföldről Székelyföldre szállnak fellegek.
Kigyúlnak a magyar tüzek, lobogó szemek.
Még az égen is, hadak útja jár, s a legendák hős vezére paripára száll.
Szebb lesz a nyár, szebb az ősz is szebben hull a hó.
Kolozsváron piros, fehér, zöld a lobogó.
Ott ahol zúg a négy folyó.
Ott ahol szenvedni jó.
Ott ahol kiomlott annyi drága vér.
Zeng a dal, Kolozsvár visszatér.
Búg a kürt az ősi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán.
S Kárpát szent bércére búgva száll, büszkén áll a magyar turul madár!
Köteles István : Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország
Hol szőke sellő, lenge szellő, játszik a Tiszán,
Ott él egy nép. Legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,
Ki csillagoknak égi útján vissza-, visszatér
Refrén
Szép vagy,gyönyörű vagy Magyarország, szebb vagy, mint a nagyvilág.
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon tovaszállunk, hazahív, fű, fa, lomb, virág
Úgy hí a hegedű, vár egy gyönyörű, szép ország
Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán
És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán
A rónaságon, hét határon száll, repül a szél
Huszárok kedve éri csak be, hogy ha szárnyra kél
Refrén
Pető Csaba : Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
Miért csillog a könny a gyémánt szemeden
Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
Miért zúg a szél ott fenn a hegyeken
Zugó a szél Kisvár felé
Az a szél is sírva fordul Magyar hazám felé
Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő
Miért sír a szél ott fenn a hegyeken
Kalász, kalász árva magyar kalász
Miért csillog a könny a búzaszemeken
Kalász, kalász árva magyar kalász
Miért sír a szél ott fenn a hegyeken
Gyergyó felől hírt hoz a szél
Hogy árva székely kalászokból panaszos a kenyér
Kalász, kalász árva magyar kalász
Ezért csillog a könny a búzaszemeken
Hunnia : Lesz, lesz, lesz!
Vers:
"Te bujdosó székely tekints fel az égre!
Nézd meg mi sötétlik tőled napkeletre
Vizsgáld meg a felhőt, miként keletkezik
Oláh ország felől lassan közeledik
Meg van Erdély verve, meg van ostromolva
Homlokán tündöklik a töviskorona
Meggyűlölte isten a magyarok hazáját
Pusztulásba vitte ősapáink sírját
Ősapáink sírja, hogyha megújulna
Koporsószegiből egy szó kihullana
Hol vagytok magyarok?
Erdélyt bíztam rátok!
Mit is szólanátok, mivé lett hazátok?"
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Hegyen-völgyön lakodalom ünnep lesz
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Miénk lesz még Kassa, Pozsony, Eperjes
Akárhogy is berzenkednek, acsarkodnak, hetvenkednek
Erről majd a magyar virtus tesz, tesz, tesz
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Ez az ország újra, csak a miénk lesz!
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Kolozsvár is újra magyar város lesz
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Szabadka is újra magyar címert vesz
A miénk volt ezer évig
Egy falut sem hagyunk nékik
Minden magyar hitvalássa ez, ez, ez,
Hogy:
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Magyarország újra nagy és boldog lesz
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Hegyen-völgyön lakodalom ünnep lesz
Lesz, lesz, lesz csak azért is lesz
Miénk lesz még Kassa, Pozsony, Eperjes
Mert a miénk volt ezer évig
Egy falut sem hagyunk nékik
Minden magyar hitvallása ez, ez, ez
Hogy:
Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz
Magyarország újra nagy és boldog lesz!
Marosmenti fenyveserdő aljába,
Oda van a kicsiny tanyám csinálva.
Jöjj el hozzám édes rózsám,
S nézzed meg a kicsiny tanyám.
Hol te?
Marosmenti fenyveserdő aljába.
Százados úr ha felül a lovára,
Előveszi harci sípját, s beléfúj.
S oly szépen szól harci sípja,
A századját összehívja.
Hova te?
Marosmenti fenyveserdő aljába
|