Sokan nem tudják, hogy a bio, öko technológiával, vagy otthon szeretettel nevelt növények tápértéke jóval magasabb, mint a nagyüzemi tömegtermeléssel, műtrágyázással előállított élelmiszereké, valamint kevésbé kell attól félni, hogy az egészségre káros szermaradványokat tartalmaznak. Így végső soron a drágább lesz olcsóbb. A természetgyógyászattal, népi gyógyászattal ismerkedők azzal a gondolattal is találkoztak már, hogy az ember szervezete a helyben termelt élelmiszert jobb hatásfokkal hasznosítja, mint a messziről szállított, esetleg más égöv alatt termettet.

Ha otthon vagy a közelben előállított élelmiszert fogyasztunk a több száz km-ről szállított helyett, azzal a környezet terhelését is csökkentjük. A természetvédelem sokak számára egyet jelent a szelektív hulladékgyűjtéssel. Véleményem szerint a természetet csak akkor tudjuk hatékonyan megvédeni, ha a szemetet lehetőség szerint meg sem termeljük.

Mivel ma már falun is egyre kisebbek a telkek, sokan pedig városban élnek, gyakran felmerül a probléma, hol termeszthetnének zöldséget, gyümölcsöt? Míg mindenki a helyhiányra panaszkodik, az udvarok nagy részében vetett, öntözött, gondosan ápolt gyepek, drágán vásárolt, sok gondoskodást igénylő, de szépségükön kívül teljesen haszontalan növények terpeszkednek. Ezek gondozása gyakran több időt, fáradtságot és pénzt igényel, mint amennyi örömet adnak.

Kevesen gondolnak arra, hogy egy kisebb udvarban is kombinálható az esztétikus pihenő- díszkert a veteményessel, gyümölcsössel. Arra azonban ügyeljünk, hogy csak ott tudunk egészséges élelmiszert előállítani, ahol ehhez a lehetőségek (tiszta talaj, tiszta levegő, tiszta víz) adottak. Forgalmas utak mellett, szennyezett levegőjű belvárosokban, szennyező anyagokat kibocsájtó üzemek mellett továbbra se próbálkozzunk zöldség vagy gyümölcstermesztéssel!

Gyümölcsök a pihenőkertben

Azt javaslom, hogy amikor megtervezzük a kertünket, udvarunkat, árnyékolásként válasszunk olyan fákat, amelyek szépségük mellett termést is hoznak. Az udvar azon részére, amit rendszeresen használunk: járunk rajta, gyerekek játszanak, stb. elsősorban olyan fát válasszunk, amelynek nem hullik a gyümölcse. Így megkíméljük magunkat a széttaposott gyümölcs eltávolításával járó kellemetlenségektől, a gyerekeket sem kell attól félteni, hogy darázsba lépnek.

A mandula, mogyoró nem csak szép, de termése értékes vitamin és ásványianyag-forrás is. Tárolása sem okoz különösebb problémát. Mivel a mogyorócserje és a mandulafa, a dióval egyetemben nagy energiát hordoz, és ad le környezetének, mindenképpen érdemes belőle a pihenőkertbe ültetni, mert elősegíti a feltöltődést. A mogyoró, dió erősen árnyékol, és a frissen hullott levél gyomirtó hatású, ezért lehetőleg ne a díszgyep közepébe ültessük. Ha magasabbra metsszük, hogy beengedje a napfényt, és a lehullott leveleket gyakran összegereblyézzük, akkor nem lesz kopasz alatta a talaj. A mogyoró a kerítések mellett, vagy a telken beül térelválasztó sövényként is megfelelő.

Az alma termése kemény, és ha megelőzzük a kukacosodást, éréskor pedig időben szedjük, kevés hullik le belőle, tehát ez is kerülhet a díszkertbe.
A birs, és a naspolya olyan későn érik, amikor már kevés friss gyümölcsöt lehet találni. A naspolyabokrok virágzáskor a kert díszei, de a terméssel megrakott bokor is igen mutatós.

A déli megyékben megél a füge is, amely az alakító metszésen kívül szintén semmilyen kezelést nem igényel. Egzotikus dísze a kertnek, a korai fajták jó körülmények között évente kétszer is teremnek.

A húsos som szintén szép fácskává fejlődik, termése pedig értékes vitaminforrás. A belőle készült lekvár felséges a vadhúsokhoz.

A szőlőt felfuttathatjuk lugasnak, amely a pihenő árnyékolására, valamint optikai térelválasztóként is szolgálhat.

Kevésbé forgalmas helyre ültethetünk egyéb gyümölcsfát: kajszibarackot, őszibarackot, szilvát, cseresznyét, meggyet, körtét. Érdemes a kevésbé igényes régi fajtákat választani, mert azok kevesebb gondozást igényelnek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Ne csapjon be bennünket, hogy a termése általában apróbb, mint az üzletek polcain sorakozóké. Azokban gyakran csak vízből van több, aroma és ásványi anyagokból nem.

A ribizli, az egres bokrai önállóan, vagy sorba ültetve díszítenek is, termést is adnak. Árnyékosabb, nedves helyen, megfelelő támrendszerre futtatva a tüske nélküli szeder és társai is bőven teremnek. A szeder, a málna azokon az árnyékos, félárnyékos, nedves helyeken érzi jól magát, ahol a legtöbb dísznövény csak sínylődik. A ribizlinek, szedernek, málnának nem csak a termését használhatjuk fel, a levelét gyógynövényként hasznosíthatjuk.

A járófelületek melletti virágágyásban megél a földieper is.
Ritkán gondolunk a kert kialakításakor a teaként felhasználható gyümölcsfélékre: galagonya, kökény, csipkebogyó, pedig ezek többsége alkalmas sövény kialakítására. Felválthatják a drága, de szépségüktől eltekintve haszontalan és drága sövénynek való cserjéket. Aki látott már virágzó, vagy ősszel a sok piros bogyótól izzani látszó galagonyabokrot, amely még a költőket is megigézi, annak nem kell ezt bizonygatnom. Ezek a növények a madárbarát kertnek is elengedhetetlen tartozékai: fészkelő, búvó és táplálkozó-helyek.

Zöldség, fűszer- és gyógynövény a pihenőkertben

A pihenőkertek többségében a gyep mellett akad virágágyás is. A virágágyás díszítő hatását kombinálhatjuk a zöldségágyás hasznával. A zöldségek, fűszer- és gyógynövények az esetek többségében kedvelik a társaságot, kifejezetten jó hatással vannak egymásra. Ezen alapul a növénytársítások öngyógyító hatása. A körömvirág, a menta, a citromfű nemcsak mutatós, de kedvelt teanövény is. A citromfű és a menta évelő, erőteljesen szaporodik, igen igénytelen. A balkonon, teraszon fűszer- és gyógynövényekből alakíthatunk ki dézsakertet.

Bár a pihenőkert virágágyásaiban burgonyát nyilván nem fogunk termelni, de a kis helyigényű, drága, ún. primőr zöldségeket jó helykihasználással magunk is megtermelhetjük itt. A bársonyvirág bármilyen talajban egész évben pompázik, és a zöldségfélék számára kitűnő társnövény. Tavasszal kerülhet mellé egy sor paraj, hónapos retek, fejes saláta, zöldhagyma. Amikor ezek elfogynak, a helyükre paprikát, káposztaféléket ültethetünk. A tépősaláta maga is igen dekoratív. Ha a virágágyás fal mellett van, akkor leghátulra vethetünk futóbabot, ültethetünk, kígyóuborkát, lugasparadicsomot. Ezeket karóra vagy megfelelő támrendszerre futtatjuk, így lezárja a virágágyást, kis termőterületen nagy termést ad. A lugasparadicsom akár másfél- két méter magasra is megnő, de kacsolni, és kötözni kell. Sok vizet igényel, de meghálálja, mert 3-4 tő kielégíti egy normál család friss-paradicsom szükségletét. Célszerű a lakóépület közelébe ültetni, így a zöldségmosásra használt vizet mindjárt ki lehet locsolni rá. Szintén a hátsó sorokba kerülhet a bimbóskel, ami késő őszig friss főzelék-alapanyagot biztosít. A kert sarkába kerülhet csicsóka, amelyet ha egyszer elvetettünk, többé semmi más dolgunk nincs vele, mint minden ősszel felszedni a termését. A földben maradó gumódarabkák megfelelő mennyiségű szaporítóanyagot biztosítanak a következő évi terméshez. A növény erőteljes növekedése miatt még a tarackot is elnyomja. Készíthetünk ún. magas-ágyásokat és dombágyásokat is, ezzel növelve a termőterületet.

A gyep, mint házipatika

Az udvarunk füvesítésekor parkfűmagot használtunk. A fű kikelése után nem gyomláltuk a gyepet, és többnyire magasra állított késsel nyírtuk. Így hamar megjelentek a fű közt a környékünkön jellemző gyógynövények: cickafark, útifű, gyermekláncfű, stb. Fűnyírás előtt csak végig kell járni a területet, és nagy mennyiségű gyógynövényt lehet begyűjteni. Figyelem! A gyógynövények begyűjtése és használata csak azoknak ajánlható, akiknek ehhez megvan a megfelelő ismeretük és jártasságuk!

Az ötletek száma végtelen. Írásommal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy sokkal több lehetőségünk van arra, hogy egészséges saját termesztésű élelmiszereket fogyasszunk, mint azt gondolnánk.

Takács-Nagy Zoltánné

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés