Ne higgyétek el egyetlen szavamat se! Tessék utánajárni!

A Karácsonynak az ősvallásba visszanyúló gyökerei.

December 18.-24.- e között ebben a HÉT napban leghosszabb az éjszaka.

 A téli napforduló 21.-e. A nappalok HÁROM napra rá 25.-én kezdenek hosszabbodni. / 7, 3 a két mágikus szám./

Az ünnepségek eredetileg ehhez és nem Jézus születéséhez kötődtek.

A fény és sötétség küzdelmének számos jelképisége van ősidők óta az istenségek vonatkozásában is. Mezopotámiában például Dumuzi, vagy a babiloniaknál Marduk istenségnek újra, és újra meg kellett halni, hogy újra, és újra feltámadhassanak, mint ahogy a természet is újra, és újra meghal, hogy újra feltámadhasson. / harmadnapra feltámada/ Az is figyelemreméltó, hogy ezen meghaló/feltámadó istenségeket rendszerint az örökzöld fenyőfával jelképezték, mint az örök élet megtestesítőit, mert ők a győzedelmes fény. A zöld ágakkal való díszítés, számos műveltségben legalább 4000 éve megtalálható.

Sőt, az örökzöld fenyőfa, mint az örök élet jelképe.

MAGYARázhatjuk ezt, akár így is:

E két szó: fenyő, és fény. Eszmei kapcsolata nyilvánvalóvá válik, ha a fa nevét felbontjuk: FÉNY Ő!

Mindenkor a fény győzelmét jelképezte a sötétség felett.

 A Luca= Lúka< lóka, vagyis Lú, luvacska, a Fehérlovat< Lút, a magyarok istenasszonyát jelentette, aki Napistennőként, a fénynek az anyja. (Fény /lat/= lux és /sp/= luz stb.) Luciát, bár a neve egyébként a fényt, és a tisztaságot jelenti megfosztották eredeti jelentésétől. /Névnapja is december 13. baljós nap/

Ki is találtak hozzá egy mítoszt (á+mitosz= ámítóst) :

Azt tanítják róla, hogy az IU. 303-ban vértanúságot szenvedett. Ő ugyanis nem volt hajlandó feladni szűzességét, és bár felvette a keresztény hitet, a pogány vőlegénye feljelentette, és kivégezték. A Luca< Lúcia nevű szűzleányról, a kegyes és szentéletű lányból tehát –Szent Lucia” lett, aki ma a prostituáltak védőszentje /!/.

 LUC FENYŐ- LUCA FÉNY Ő

Maga a karácsony szavunk is ősi műveltségünkből származik

A fiatal sólymok első nagy próbatételére a fény növekedésének, a fény újjászületésének napján került sor, ünnepségek közepette. A táltos áldását adta az ünneplőkre, miután a fiatal kerecsensólymokat a magasba röppentették

A sólyom nem a legnagyobb, de a leggyorsabb reptü ragadozó madár, ezért a betanított sólymok kiválóan alkalmasak vadászatra. Még a sast is képes elűzni!

MAGYARázzunk megint!

Az év is úgy forog körbe, mint ahogy a sólyom fent az égen. Körbe-körbe újra visszatérve. Tehát az év itt ér körbe. Ekkor győzi le a sötétet a fényesség, és kezdenek a napok újra hosszabbak lenni. Vagyis a téli napforduló ünnepe.

 Minthogy a ragadozó madarak egyik sajátsága a körös, keringő szállongás, innen már adódik kör, körös, körölő, körönd, kerengő,

vagy ezzel rokon kar- karol,

 ker-kerül, kereng, keres, kerecs,  n toldalékkal kerecsen, mint élő, eleve, eleven,
A KERECSEN = KARÁCSONY szónk kapcsolata kézenfekvőnek mutatkozik. Mondabeli istenjelképünk, a Turulmadár is a kerecsensólyommal hozható kapcsolatba.

De MAGYARázzuk tovább!

Karácsony tehát eredetileg az ősmagyar hit Óév búcsúztató, és Újév üdvözlő Nap-ünnepe volt. A napév elmúlóban van, de a nap-istennő az új-évvel már áldott állapotban van. Tekintettel arra, hogy a nap egyik ősneve a Köristen< Körösten, a napistennő neve pedig Körasszony volt. Az év utolsó napja (akkor dec. 24-e) a Páros- napistennő anyaságának a nagy ünnepe lett. Ezt valaha úgy is hívták, hogy a Körasszony- /K-R-S-N/ napja. Ennek természetesen több jelentése van, mert a /K-R-S-N/< a Körösnő és a Kerecsen /turul/ szókat is jelentette. Az első és legfontosabb: a –Kör-Asszony”= kövér-asszony, egész pontosan áldott állapotú asszony, aki rövidesen szülni fog. (A Boldogasszonyt Tiszántúlon Vastag-asszonynak is hívták.)
Karácsony napjának estéjén, a –nap-éj-egyenlőség” bekövetkezésekor -átvitt értelemben- haldoklik, majd meghal az –Ó-esztendő”. (Az Eszten-dő= Estén-dő+l) Ámde a már vajúdó –Kör-Asszony” másnapra megszüli az –Új- Eszten-dőt; az Új- Ester- (i+) dőt,< az Új Őstér időt”.
Ez persze azt is jelenti, hogy Karácsonykor nem –a katolikus-keresztény Krisztus” születik meg, hanem az ÚJ- ÉV< az új Esztendő. (A Krisztus< a Cristen= Kör-isten. Aki őt követi az kör-östeni, mai szóval: kör-östený, azaz= keresztény.)

Közbevetve:

(A rovás R= N-el, amit a latin írásra áttérve már elfeledtünk. Ha tehát jól olvasunk, akkor kiderül, hogy a Duna –latin” neve: az Ister, nem más, mint Isten.)

A magyarok a mag, a magok népe és egyáltalán nem véletlen, hogy a decemberi ünnepeken a magyaros édességek mákkal, mogyoróval és dióval készülnek. A magyarok a magnak< a makknak a népe. Ezért címerfánk a TÖLGYFA, melynek szintén magja< makkja van. (Érdekes –véletlen”, hogy a –magyar kártyában” a TELET a makkok díszítik és egy tűz-ember látható közöttük

Az év utolsó hónapja: December neve pedig a Disz-embert< a mai –Mikulást” idézi elénk. (Az olasz Dicembre= dics-embre, ami a francia ejtéssel már Diszembr= tehát a disz-ember .) Az ősi magyar tűz szónknak ugyanis az egyik szinonimája volt a dísz. (T= D gyakori jelenség. Pld: Toppan< dobban, tomp< domb, túr< dúr, Stb.) A dísz tehát mindig pirosat, a tűz színét jelentette. Nem véletlen tehát, hogy a piros ruhás Mikulás egy magyar disz-ember.

Dísz= Tűz-ember

Ha a szűzen fogantatás Dec. 8- án történt, akkor a születés a 9-ik hónap végén várható. Ez pedig a következő év augusztus 11 és 15 között következhet be. Aug. 11-e érdekes módon /?/ Zsuzsanna (Susanna, franciásan becézve: Szüzan) napja, ami bizony ősi szókkal a Szűzanya, vagy Űs-anya= Ősanya napja. Aug. 15-e viszont az ősi Nagy-Boldogasszony nap, ami ma a katolikusoknál a –Szűzmária- mennybemenetelének” az ünnepe.

A kör az élet, a természet körforgása, benne a két szár /a rovás sz = I /egymásra rakva a kereszt. A négy évszak, ami elválaszt, de egyben össze is köt.

A körkereszt a világ egyik legősibb jelképe. A magyar nyelvünk ezt csodálatosan magyarázza: kereszt = kör oszt. Ez a koszorú alapszerkezete.

Kizárólag csak a kör, és a kereszt metszéspontjába tehetünk gyertyát. Amikor egy új gyertyát meggyújtunk, egy energetikai rendszert generálunk, de ez nem fizika, hanem, még amit a tudomány nem tudott leírni, a szeretet. A kereszt közepén valósul meg a teremtés, az ige.

A keresztöltést nem véletlenül nevezi a magyar nép igének.

Nem is voltak depressziósok, egyéb városi nyavalyák áldozatai ősanyáink, akik szeretettel varrtak, kezükkel tésztát gyúrtak, és gyógyítottak a saját készítésű gyógynövényekkel, fűszerekkel. Teremtettek.

Az ötödik gyertyát is ide tehetjük. Miért öt? A négy metszéspontban levő gyertyák jelenthetik a négy őselemet, a földet, a szelet, a tüzet és a vizet, a teremtés központjában található az ötödik elem, a szerelem.
A SzeR nem érzelmi, hanem kozmikus kategória, a teremtés nyersanyaga.

Ezért a SzeR-elem sem egyéb, mint maga a szer-kereszt, a SZeR eleme, alkotórésze.

Ez a SZER eteti a lelkünket. Ez a szeretet.

Mert SZERET +Ő. Gondoljunk a népdalokban megénekelt első szeretőre.

És hogy ezt el ne felejtsük ezért kell SZERT tartani

A Szer-telen ember nem tud koncentrálni. Nincs miből, és nincs mit teremtenie.

És végül, de nem utolsó sorban A KARÁCSONY:

Amikor kötelezően szeretnünk kellene egymást, ezért hát többnyire végigveszekedjük a napot. Miért is?!

 Mert nem tudjuk, hogy valójában mi a szeretet. A szeretet nem arról szól, hogy öleljük keblünkre a világ minden gyilkosát, és gazemberét, hanem arról szól, hogy legyünk már végre tisztában a teremtő képességünkkel, hiszen a SZeR, az az erő, amit a gondolatainkkal, szavainkkal anyaggá formálunk.
A karácsony ezért nem csak érzelmekről szól, hanem az új téridő-ciklusról, amelyik december 24.-én éjfélkor indul útjára, mégpedig BENNÜNK és nem rajtunk kívül.

Minél nagyobb a sötétség, a fény, a világ világossága annál messzebbről látszik.

Ezért hát gyújtsunk világosságot előbb magunkban, még ha fáklyaként el is égünk, és mutassunk utat, teremtsünk magunk körül egy emberi világot!

Áldás kísérje utunkat!

Az internetről összegereblyézte 2008 álom hava 21. napján

Koska György

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés