Tájékoztatása szerint a versenyzők az íjat és a nyílvesszőt saját maguk készítik. A páros egyik tagja a lövő. A versenyen használt 82 font húzóerejű íj Mónus József munkája, s őt dicséri a rekordot megdöntő lövés is, az úgynevezett rövid nyílvesszőt pedig Grózer Csaba készítette.

A 784 éve felállított rekordot megdöntő távot egyébként 4,5-5 másodperc alatt tette meg a nyílvessző, rövidebb idő alatt, mint egy 60 kilométeres óránkénti sebességgel haladó gépkocsi.

A hagyományos íjászat egyik ágának számító, kizárólag az emberi erőt, ügyességet kihasználó távlövő versenyekre három éve készül együtt a páros. Tavaly ősszel már jó eredményt értek el, akkor 461,5 méterre sikerült Mónus Józsefnek lőnie.

Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ben állította fel a kelet-tadzsikisztáni Sartaulban Dzsingisz kán egyik győzelme alkalmából rendezett versenyen egy Esunkhei nevű íjász. 335 aldnyi - 502,5 méter - távolságra röpítette nyílvesszejét.

A teljesítményt emlékoszlopon örökítették meg, a Dzsingisz kán köve néven ismert emléket a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik.