2. Önálló Gyakorlások

Az önálló gyakorlásoknak elsősorban az időkorlátok és az életmódbeli hiányosságok

miatt van szerepük. A közösségi gyakorlásokra mindig kevesebb az idő, mint amennyire

valójában szükségünk lenne. A Baranta legtöbb tartalma csoportos felkészülésről szól, de a

munkahely, az iskola, a magánélet egyéb irányú elfoglaltságai miatt sor kerülhet önálló

gyakorlásokra. A kezdeti stádiumban olyan feladatokat adjunk a barantázóknak, amelyek

sérülésveszélye alacsony. Az elrendelt önálló gyakorlásoknak legyen nyoma! A közösség

honlapján működtessük az edzésnapló rovatot /vagy kerüljön nyomtatott formában a kezébe/,

ahol az adott napokra a kirendelt edzésmennyiséget feltüntetjük. Gyakorlati tapasztalat, hogy

az önálló gyakorlások kultúrája szinte teljes egészében kiveszett. Számonkérésünk

fogalmazzon meg konkrét és visszaellenőrizhető teljesítményeket. Ha erre lehetőség van,

akkor az önálló gyakorlások is inkább egy társ jelenlétében zajlódjanak. Az önálló, vagy pár

gyakorlások előrevetíthetik egy új közösség helyszínét is. Egy- egy nyaralás, távollét során

mások is megismerkedhetnek a Barantával, új csoportok indulhatnak el. A Baranta mindenki

számára nyitott. Kisgyermekeknek és kezdőknek kisebb veszélyességű alapelemeket

tanítsunk. Mindenkinek mindent nem! Komolyabb tartalmak átadásához komolyabb vállalásra

van szükség..

Javasolt önálló gyakorlási formák:

-botforgatások

-íjászat /gyorstöltés/

-futó-állóképesség

-erősítő gyakorlatok

-nyújtó gyakorlatok

-hajító-,dobó gyakorlatok

-ostorgyakorlatok

A későbbiek során, iskolagyakorlatok, íjász párbaj és páros vívó gyakorlások is

bekerülhetnek ebbe a rendszerbe. A sérülésveszéllyel járó küzdelmi gyakorlások

mindenképpen edzéseken, ellenőrzött formában zajlódjanak.

3. Előadások

Az elméleti ismeretszerzés a Baranta esetében elkerülhetetlen. A csoportok tagjainak a

lehetőségek szerint ajánljunk, vagy rendezzünk előadásokat, ahol a történelem, a néprajz, a

szerves magyar kultúra értékeivel és filozófiájával megismerkedhetnek. A szellemileg

megrekedt ember előbb-utóbb testi képességeiben is megreked. Ismerkedjenek meg a

legfontosabb kérdésekkel, környezetük hasonlóan gondolkodó tagjaival. Ha lehetőség van rá,

akkor indítsunk előadássorozatot, ahol rajtunk kívül meghívott előadók a szerves magyar

kultúra értékeiről és működési sajátosságairól beszélnek.

4. Önálló ismeretszerzés

Ajánlott könyvekkel, filmekkel támogassuk érdeklődésüket. Készítsünk listát a

közelben lévő előadásokról, bemutatókról, kiállításokról. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a

magyar kultúrában élő emberek életében mindenkor jelentős szerepet játszott az önművelés,

az autodidakta ismeretszerzés. Legtöbb igazi nagyságunk iskola nélkül, a saját erejéből

- 32 -

sajátított el ismereteket. Az autodidakta rendszerint hatalmas önmotivációs és önképző

(akarat)erővel bír. A tudásszerzés hagyományos magyar viszonyaiban ennek a motivációs

bázisnak a megteremtése és fenntartása a legfontosabb feladat.

5. Edzőtáborok

Az edzőtábor a leghatékonyabb ismeretszerző tudásközlő rendszerek közé tartozik.

Egy hét komoly programmal rendelkező edzőtábor olykor 2 hónap munkáját is pótolhatja. A

másik fontos előny, hogy ellenőrizhető az edzéshatás, hiszen míg a heti 2-3 alkalommal

edzésre járó barantázók egy-egy vizsgaidőszak, családi program, munkahelyi elfoglaltság és

utazás következtében valójában rendszertelenül vesznek részt az edzéseken és így nem jöhet

szóba a képességek egymásra épülése és az alkalmazott módszer hatékonysága ellenére

nagyon lassú lesz a fejlődés. Egy edzőtábor ellenőrzött napirenddel, napi 5-9 óra

edzőmunkával, a 2-3 óra elméleti képzéssel, a 2-3 óra közös kikapcsolódásra fordított idővel,

a folyamatos terheléses együttléttel, a változatos programszerkezettel tökéletes edzéshatást és

közösségi összekovácsolódást jelenthet. Az edzőtáborok szervezése során törekedjünk arra,

hogy a tizedek, egyesületek tagjai közös szálláshelyen tartózkodjanak (jurta, nagyobb sátor,

közösségi helység), kerüljük a 2-3 fős sátrakban, szobákban való elhelyezést, az

elszeparálódás lehetőségét. Legalább naponta egy alkalommal biztosítsuk annak lehetőségét,

hogy minden résztvevő .közös asztalhoz. ülhessen le. A tábor résztvevőiből szervezzünk

szolgálatokat /őrség, kapu, ellátás, stb./. Ha a tábor rövidebb időtartalmú /pl. 1 hét/, akkor

merjünk keményebben terhelni a résztvevőket /teljes foglalkoztatás/. Két- három hét esetén a

napi edzésmennyiséget 2-3 órával csökkenteni kell /lehet/, a felszabaduló időt pedig helyben

szervezett, nem irányított programokra fordítani. Az edzőtáborokat olyan helyszíneken

rendezzük meg, ahol a természet közelsége, a nagy térfelhasználás és az .alacsony árfekvés.

biztosított.

6. Összevont szemináriumok

A jelenlegi szűkös anyagi lehetőségeink mellett az egyik leggyakrabban alkalmazott

távoktatási forma. Ma a legtöbb esetben az oktató megy az oktatandóhoz. Az 1-3 nap

időtartamban zajló szemináriumok célja többrétű lehet. Adhat iránymutatást és tájékozódást a

meghatározott Baranta képességekről, oktatási módszerekről és technikai elemekről illetve

egyes képességek, technikai elemek elmélyítését, vagy oktatási módszertani ismeretek

begyakorlását célozhatja meg. A szemináriumok során legfeljebb 3-4 témakör kerül

feldolgozásra. Törekedni kell arra, hogy ezen szemináriumok többsége elsősorban a teljes

begyakorlás élményét adja a hallgatóknak. A felkészüléssel eltöltött idő legnagyobb részét az

adott technikai elemek és módszerek tökéletes elsajátítására kell fordítani. Az oktatottak ne

csak emlékezzenek, hogy láttak már hasonlót, hanem nagy biztonsággal végre is tudják

hajtani és oktatni is a szemináriumokon elsajátított ismereteket. Az összevont foglalkozások

során minden esetben tartsunk elméleti Baranta továbbképzést is. Az egyes szemináriumok

anyagáról érdemes video- összegzést készíteni. Az ember felejt. Ez később nagy hasznunkra

válhat. Azt a felkészítést lehet hamar megunni, ahol nincs új tanulnivaló. A többnapos

összevonások során törekedni kell az éjszakai órák minél jobb kihasználására, a hagyományos

közösségi működés gyakorlására, a barátságok elmélyítésére. A rendszeresen .régebbi.,

tapasztaltabb edzővel, felkészítővel rendelkező csapatok tagjainak is előnyére válik az ilyen

foglalkozásokon való részvétel, akár segítőként, akár résztvevőként. Az ismeretek folyamatos

ismétlése, új összegzése, a változó módszerek, új technikai elemek megismerése nemcsak az

oktatói- és edzőmunka színvonalát emeli, de így biztosított az érdeklődés és az érdekeltség

folyamatos fenntartása is. Az összevont foglalkozásokon adjunk lehetőségek a kisebb

versengéseknek, hogy küzdelmi tapasztalatok is felhalmozódjanak a szemináriumok során.

- 33 -

7. Versenyek

A versenyek a megmérkőzés tapasztalatát adják. Folyamatosan visszaigazolják a

tanultak helyességét és eredményességét. A magyar ember természeténél fogva objektív.

Bizonyítást kíván a szavak mellé. Sőt! Elsődlegesen bizonyítást vár és inkább utána hallgatná

meg azokat a bizonyos szavakat. A Baranta versenyek folyamatosan változó, az anyagi

lehetőségek függvényében /védőeszközök/ egyre inkább harcszerűbbé váló rendezvények.

Objektív tudás felé vezetnek bennünket. A küzdelmek során nem a győzelem az elsődleges,

hanem a teljes odaadással küzdés megvalósítása során a velem küzdő fél és önmagam

magasabb szintre emelése. A továbblépéshez, a magasabb értékek eléréséhez egyedül

terméketlen vagyok. Szükségem van egy másik .felemre.: Egy küzdő .félre.. Ha a

felkészülésem tisztességes és kemény, ha a küzdelem során a legtöbb tudásomat nyújtom,

akkor a magyar gondolatiság értelmezése szerint nem lehetek vesztes. Mindenképpen több,

jobb, emberibb és magyarabb leszek a megmérettetés által. A versenyek valójában az élet

megkülönböztetett rítusai, szertartásai. Legfőbb céljuk a teljesítmények mérése és

visszaigazolása. A versenyek nem önmagukért vannak. Ma azt látjuk, hogy maga a versengés

diktál. A versengés csupán eszköz bizonyos célok elérése érdekében. A Barantában nem lehet

cél a valóság korlátozása csak azért, hogy könnyebben megrendezhetővé váljon egy

megmérettetés. Lehet, hogy ez nem közönségbarát magatartás, de a verseny ne a közönségről,

közvetítésről szóljon, hanem arról, ami miatt a Barantázók összegyűltek: a másik és

önmagunk emeléséről, az igazságról és a valóságba való belepillantásról. A szabályoknak

egyértelműeknek, egyre inkább a harcszerűség irányába mutatónak kell lenniük. A szabályok

halmozása a valóság eltakarására szolgál. A sportszerűséget a közösségi élet mindennapos

szabályai, a morál és az erkölcs, ne pedig azoktól elszakadt rendszerek határozzák meg. A

versenyek arra is alkalmasak, hogy a közösségek belelássanak az egyes személyek valódi

.mély . lelkületébe.. Aki a tisztes keménységen, az ésszel élő csibészségen kívül

erőszakoskodó, kegyetlenkedő, azt a közösség tagja itt láthatják meg igazán és dönthetnek

további sorsa felől. A Baranta megmérettetések alkalmasak arra, hogy egy-egy

.fegyvernemben., képességben kiemelkedőt ugyanúgy elismerjünk, mint a jó összetett

képességekkel rendelkező harcost. Itt sokkal több lehetőség van az önmegvalósításra, az

egyéni és a közösségi sikerre. A versenyek arra is rámutatnak, hogy hol, milyen színvonalú

munka folyik. Ez nemcsak a versenyeken elért eredményekre, hanem a közösségek tagjainak

viselkedésére, magyarságismeretük mélységére, csoportos szervezettségük, rendezettségük és

vezetésük milyenségére is vonatkozik. A magyar ember versengő jellem. Szereti a .sokat

próbált. embereket. Nevelési rendjét is úgy alakította ki, hogy az élet különböző időszakai

mellé odarendelte azokat a megmérettetéseket, amelyek biztosították az önmaga és a

környezete értékeivel tisztában lévő, magabiztos, elkötelezett, önállóan gondolkodó és

cselekvő személyiségek és az általuk létrehozott közösségek létrejöttét. A versengésekben

egyaránt lehetőséget kell adni az egyéni, a páros /ikres/, a csoportos-, csapat mérkőzéseknek.

Az edzések, összejövetelek során kisebb megmérettetésekkel készüljünk elő a nagyobbakra.

Küzdelmi versenyszámok esetén a lehető legtöbben gyakorolják be a vezetőbíró szerepét.

Miután a sérüléseknek itt a legnagyobb veszélye és a legtöbb problémának egy kemény,

egyöntetű és következetes vezetés tudja kivenni a .méregfogát., ezt a lehető legtöbb

embernek kell magas szinten művelni. Gyermekeknél rendezett versenyek során vegyük

figyelembe az adott korosztály életkorát. Minél korábban kezdi a versengést egy ember, annál

összerakottabb felnőtt lesz belőle. Egyetlen kérdésre kell figyelni csupán: a megmérettetésnek

a lehető legtöbb értéket kell közvetítenie. Ez a rendezők, felkészítők és elbírálók felelőssége.

- 34 -

8. Vizsgák

A fokozatvizsgák az összeszedettség és a céltudatosság próbái. Segítségükkel

versenyeken kívül lemérhetők az egyes fejlődési időszakokban elért eredmények. Tovább

segítik az önismeretet és visszaigazolják egyes felkészülési időszakok eredményességét. A

vizsgák a versenyeknél jóval összetettebb megmérettetési lehetőséget biztosít. Míg a

versenyeken a külső világgal való kapcsolattartás kerül előtérbe, a vizsgák a belső

összeszedettséget erősítik. A vizsga ünnep. A próbát tevő ember és az ezen alkalmat

megtisztelő és elismerő közösségek ünnepe.

9. Közösségi rendezvények, ünnepek

A japán harcművészettel foglalkozónak a teaszertartás tisztessége, a magyarnak a

magyar népszokások és ünnepek ismerete jutott. A barantázók regöljenek, balázsjárást,

tűzugrást .műveljenek.. Évköri hagyományos rendezvényeink, szokásaink, ünnepi

alkalmaink cselekvései szerves módon tartoznak a harci kultúrához is. Ott ahol ezen szokások

már kiveszőben vannak, ott a Baranta közösségek tanulják meg ezek tartalmait és újítsák fel

környezetükben ezen történéseket. A legtöbb népszokásunk évezredes háttérrel rendelkezik.

Legtávolabbi múltunk értékei elevenedhetnek meg a segítségünkkel.

10. Közös munkavégzések

A magyar szokásrend szerint az a legény aki a szerszám, vagy a farönk végét is meg

tudja fogni. Aki dolgozni nem tud, az harcolni, szeretni és élni sem. A közös munka

lehetőséget ad a jobb megismerésre és egymás jobb feltérképezésére, élmények átadására, a

közösségi forma megszilárdítására. A munka a világ szerves kultúráiban a teremtett világ előtt

való tisztelgés is egyben. A munka, a teremtő emberi magatartás tisztelete önmagunk és

gyermekeink lelki és szellemi egészségének is egyik alapköve. Aki csak a harcot látja a szeme

előtt ne felejtse, hogy ebben a kultúrában minden erősít minden tartalmat. A harci edzettség

több erőt ad munkához, szeretethez, tánchoz, a munkavégzés több kitartást. Az elvégzett

mozdulatoknak a harcban is nagy jelentősége lesz. A magyar ember teremtő, termelő

tevékenysége teljes analógiában van sorsával. A közös munka közösen elvégzett önvédelem

is.

11. Csoportos erőpróbák

Ha kell /és lehet/ másszunk hegyet együtt, fussunk, lovagoljunk .valami nagyot.. Az

élet változatos. A teremtett világ ennek megfelelően ugyanilyen. Ismerjük meg ezt a világot.

Kelljünk át egyik végétől a másikig. Nézzük meg azon határainkat, amelyek csak az otthonitól

jóval eltérő közegekben rajzolódnak ki igazán. Küzdjünk meg némely félelmünkkel. Legyen

ez közös élmény.

12. Hadijátékok, seregszemlék

Minden előttünk lévő testvérnép és őseink is megtartották éves seregszemléjüket. Itt

derül ki, hogy valójában hányan vagytok, itt ismerhetik meg egymást a különböző vidékek

barantázói. Itt találkozhatnak egymással a fiatalok. Itt választhatnak maguknak olyan párt, aki

nem egy .másik világban. akar élni. Itt mutatkozik meg, a mozdíthatóság a vezetettség és az

egyöntetűség, a közös akarat. Ilyenkor ölt testet egy közös cél. Ennek a .látványát.,

tapasztalását kihagyni nagy hiba. Ha nem teszünk így, akkor könnyebben elhitetik velünk nap,

mint nap, hogy csak .ennyit. érünk. A seregszemlék kiváló alkalmat jelentenek arra, hogy

- 35 -

több száz, ezer ember irányítását és vezetését el lehessen gyakorolni, az elsajátított csoportos

képességeket egy hadijáték keretében próbára tenni. Megtapasztalni a csatazaj és az együttes

cselekvés hangját.

13. Bemutatók

Sokan dicsőítik, sokan ostorozzák a bemutatókat. Van aki az egyik legfontosabb

dolognak tartja, van aki a .másik világ. által odatolt csapdának, amibe a Baranta bele fog

esni. Jómagam nem látom túlértékeltnek sem pedig veszélyforrásnak a bemutatókat. /Az értük

adott ellenszolgáltatást már igen./ A bemutatók hatására végre lássanak az emberek, érezzék a

szépségeit a magyar világnak, had kezdjen el mocorogni bennük a valódi énjük. A

bemutatókra való felkészülés, azok előkészítése végrehajtása szintén .embertpróbáló.

tapasztalás. A legfontosabb mégis az, hogy rájön az ember, hogy hogyan lehet a többi

emberre hatni. Hogyan lehet visszarángatni őket a füstös gyárudvarokból, az elsötétített

irodákból a magyar kultúra virágzó mezejére. A bemutatók során legyünk magunk. Ne

játszunk szerepeket. A magyar kultúrát akarjuk megmutatni. Teljességében, ahogy tőlünk

telik. Egy Baranta bemutató szóljon magyar testről, magyar szellemről és magyar lélekről.

Sokszor problémát is okoz, hogy egy Baranta közösség mit is vállaljon el. Ehhez adnék némi

útmutatást. A harcművészeti bemutatókkal, fesztiválokkal nincs gond. Ott .magunkért.

hívnak bennünket, ismerik és elismerik az általunk végzett munkát. Hagyományőrző

rendezvényeken lehet egyes történelmi korokat megjeleníteni egy történelmi élőkép

bemutatásával, de ne feledjük soha elmondani /a bemutatóba beleszőve, vagy a felvezetésben

jelezve, hogy maga a belső tartalom honnan származik és mi az elérendő cél/. A

legegyszerűbb, ha egy rendezvény teljesen Baranta közösségek irányítása alatt áll és a

családoknak szóló teljes magyarságismereti programot nyújt. A történelmi élőképek,

várostromok, lovas tornák mellett a népi gyermekjátékok, a hagyományos virtuskodás, a

néptánc, a népzene, a gyermekfoglalkoztatás, népi orvoslás, kiállítások, színdarabok,

népszokások felelevenítése, táncház, istentisztelet, a föld terményei egy keretbe és

értékrendbe foglalva tükrözze a Baranta céljait. A történelmi korok nem akadályok. A

Barantázó minden korban otthonra lel, mivel ő mindig ugyanazt az értéket kívánja

megjeleníteni: a magyar embert. Ha kell néptáncos, ha kell solymász, csikós, betyár,

játszóház-vezető, harcos, csontkovács, zenész, kuruc, végvári vitéz, hazatalálás kori harcos,

szkíta ős, egyszerű pásztor a barantás. Nem a megfelelő gúnyát a legfontosabb beszerezni,

hanem a mögötte lévő magyar értéket megtanulni és megfelelően bemutatni.