A kapuba a szekér,
Itt a legény, leányt kér,
De a leány azt mondja,
Nem megyek férjhez soha.

Párnahaja szövetlen,
Derékalja tőtetlen,
A tolluja a tóba,
A vadréce hordozza.

Örömanya jöjjön ki,
A kapuját nyissa ki,
Eressze be a vejét,
A lánya szeretőjét.

Nyisd ki rózsám az ajtót,
Nem vagyunk végrehajtók,
Nem jöttünk mi adót szedni,
Csak téged akarunk vinni.

Nyisd ki rózsám az ajtót,
Magyar kopogtat, nem tót,
Se nem cigány, se nem tót,
Itt van a te galambod.

Jaj, de későn nyitod ki,
Mintha nem tudnád, hogy ki,
Mintha nem tudnád, hogy ki,
Ki várakozik itt ki.

Hej, Felszegről jövünk mi,
Szép mennyasszonyt hozunk mi,
Szép a híre, szép a neve,
Szép a magaviselete.

Örömanya jöjjön ki,
Hogy a kaput nyissa ki,
Hoztunk kendnek segítséget,
A fiának feleséget.

Lesz, ki házát kiseperje,
Lesz, ki haját megtépdesse,
Lesz, ki haját megtépdesse,
Lesz, ki kendet meglökdösse.

Azt halottam én a héten,
Leányvásár lesz a réten,
Én is oda fogok menni,
Szőkét, barnát választani.

Szőkét ne végy, mert beteges,
Pirosat se, mert részeges,
Barnát vegyél az lesz a jó,
Az lesz az ölelni való.

*

Ablakomba besütött a holdvilág,
Az én babám abba fésüli magát,
Göndör haját százfelé fújja a szél,
Köszönöm babám, hogy eddig szerettél.

Nem is voltam én az oka semminek,
Édesanyám volt az oka mindennek,
Mert nem adott engem oda olyannak,
Kit a szívem kiválasztott magának.

De szeretnék az égen csillag lenni,
Ott is csak a hajnalcsillaggal járni,
Éjféltájban megkerülném az eget,
Hogy tudjam meg, hogy a babám ki szeret,

De szeretnék az erdőbe fa lenni,
Ott is csak a tölgyfa nevet viselni,
Mer' a tölgyfa kék lánggal ég füst nélkül,
Az én szívem soha sincs bánat né

Szép a csikó, ha szépen felnyergelik,
Szép a babám, ha szépen felöltözik,
Mikor megyen a templomba előttem,
Az én szívem majd kirepül belőlem.

*

Akkor szép az erdö,mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ.
Olyan a vadgalamb,mint a lány,
Sirva sétál a párja után.

Erre gyere,  erre nincsen sár,
Az ajtómon nincsen semmi zár.
Az ajtómon van egy fakilincs,
Jaj,Istenem,még szeretöm sincs.

Téged látlak mindig álmomban,
Álmom után minden dolgomban.
Ha sóhajtok érted,a panasz,
Ha örülök érted,vagyon az.

Ezt a kerek erdöt járom én,
Ezt a barna kislányt várom én,
Ez a barna kislány viola,
Én vagyok a vigasztalója.

Jaj,de sokat jártam fáradtan,
Mikor házasodni akartam.
Nem találtam kedvemre valót,
Csak az a szeretöm,aki volt.

Elvágtam az ujjam, jaj de fáj
Füge fa levelet tettem rá
Füge fa levele gyógyítsd meg
Gyere kisangyalom, csókolj meg

*

1.El kéne indulni,
Meg kéne házasodni,
De még az a kérdés,
Kit kéne elvenni?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Kit kéne elvenni?

2.Ha kisasszonyt veszek,
Nem tud szőni, fonni.
Jaj de szégyen nekem
Pénzzé gatyát venni.
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Pénzzé gatyát venni.

3.Ha öreget kérek,
Az mindig szomorú,
Annak minden szava
Egy égi háború.
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Egy égi háború.

4.Ha gazdagot kérek,
Mindig csak azt hányja,
Hogy: " az enyimből élsz
Ebadta hitvánnya. "
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Ebadta hitvánnya. "

5.Ha szegényt megkérek,
Avval mit csináljak,
Egy kódúsból kettőt
Ugyan miért csináljak?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Ugyan miért csináljak?

6.Istenem, Istenem,
Ugyan mit csináljak,
Legénykedjem-e még,
Vagy megházasodjak?
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Vagy megházasodjak?

7.Az az egy reménység
Táplál ezután is,
Jó lesz a legénység
Nekem továbbra is.
Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,
Nekem továbbra is.

*

Jaj, de csöndes, jaj, de csöndes eső esik
Halálomat, halálomat sokan lesik
Azért lesik halálomat, vegyék el a galambomat
Aj-lala-la...

Jaj, de szépen szól a nóta a kocsmában
Ott mulatnak a legények tizenhárman
Mind a tizenháromnak van behívólevele
Siratja a kedvese, aj-lala-la-la

Gólyamadár magasan száll fenn az égen
Barna kisány sírva sétál lenn a réten
Vezetgeti a fiát, siratja az út porát
Az elhagyott babáját, aj-lala-la-la

Azt gondolod, azt gondolod, hogy én bánom,
Hogy te tőled, hogy te tőled el kell válnom.
Elválásunk csak egy álom,
Bús szívem néked ajánlom, aj-lala-la-la

Szól a kakas, szól a kakas, ha megvirrad
Minden ember, rendes ember hazaballag
szól a kakas, ha megvirrad, minden ember hazaballag
Aj-lala-la-la

*

Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Tyúkot vettem a vásárban félpénzzel.
Tyúkom mondja: kit-rá-kotty,
Kárikittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Csirkét vettem a vásárban félpénzzel.
Csirkém mondja: csip, csip, csip.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Récét vettem a vásárban félpénzzel.
Récém mondja: rip hajnal.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Ludat vettem a vásárban félpénzzel.
Ludam mondja: gi-gá-gá.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Juhot vettem a vásárban félpénzzel.
Juhom mondja: be-he-he.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Kakast vettem a vásárban félpénzzel.
Kakas mondja: bokréta.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Pulykát vettem a vásárban félpénzzel.
Pulykám mondja: dandaru.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Disznót vettem a vásárban félpénzzel.
Disznóm mondja: röf-röf-röf.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Kecskét vettem a vásárban félpénzzel.
Kecském mondja: mek, mek, mek.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Csikót vettem a vásárban félpénzzel.
Csikóm mondja: nyihaha.
Kárikittyom, édes tyúkom,
Elfogyott a félpénzem.

*

*

Erdő, erdő, kerek erdő,
Madár lakja, madár kettő,
Kék a lába, zöld a szárnya,
Piros a rózsám orcája.

Olyan piros, mint a vér,
Tőlem folyton csókot kér,
De én bizony nem adok,
Inkább jól megátkozom.

Kilenc fia néma legyen,
A tizedik leány legyen,
Az is olyan csalfa legyen,
Ország - világ híre legyen.

Szeress, szeress, de nézd meg kit,
Mer' a szerelem megvakít,
Engemet is megvakított,
Örökre megszomorított.

Kinek nem jó itt lenn lakni,
Menjen mennyországba lakni,
Építsen az égre házat,
Ott nem éri semmi bánat.

Építsen az ég szélére,
ott nem éri semmiféle,
Építsen az égre házat,
Ott nem éri semmi bánat.

Kinek nincsen szeretője,
Menjen ki a zöld erdőbe,
Írja fel egy falevélre,
Néki nincsen szeretője.

Verd meg Isten azt a helyet
Ahol az én rózsám termett.
Ne teremhessen több rózsát,
Bús szívem szomorítóját.

Nézd meg rózsám, mit mutatok,
Milyen szép lányt táncoltatok.
Egyenesebb a nádszálnál,
Szebb a csokros ibolyánál.

*

*

Utca, utca bánat utca
Utca, utca bánat utca
Bánat kővel van kirakva

Azt is az én rózsám rakta
Azt is az én rózsám rakta
Hogy én járjak sírva rajta

Ne járj sírva, járj kedvedre
Ne járj sírva, járj kedvedre
Tőlem mehetsz akár-merre

Akkor jussak az eszedbe
Akkor jussak az eszedbe
Mikor kenyér a kezedbe

Akkor se jussok kenyérről
Akkor se jussok kenyérről
Csak az igaz szerelemről

Feljött a nap szépen ragyog
Feljött a nap szépen ragyog
Most is a korcsomán vagyok

*

Vágják az erdei utat,
Viszik a magyar fiúkat.
Kit lefelé, kit felfelé,
Egyet sem hazája felé.

Galícia közepébe'
Két kaszárnya van egyvégbe'
Oda viszik szegényeket,
Szegény magyar legényeket.

Kihajolnak az ablakon,
Rózsa nyílik csákójukon.
Rózsa nyílik, szegfű hajlik,
Édesanyám szava hallik.

Mit érek, ha szavát hallom,
Ha anyámat nem láthatom,
Mit érek én a szavával,
Nem beszélhetek magával.

Édes rózsám, ha még szeretsz,
Engem soha el ne feledj!
Én felejteni nem tudlak,
Még éjjel is megálmodlak.

*

Zöld erdőben de magos, zöld erdőben de magos a juharfa,
kicsi madár seje-haj, kicsi madár a fészkét odarakja.
ll: Az erdei madárnak is van párja,
csak én magam egyedül, csak én magam egyedül vagyok árva. :ll

Rózsa, rózsa seje-haj, rózsa, rózsa, tearózsa levele,
nem beszéltem seje-haj, nem beszéltem a babámmal az este.
ll: A zsebkendőm is nála van a zsebébe,
visszahozza seje-haj, visszahozza, ha akarja az este. :ll

Este kezdtem seje-haj, este kezdtem, sej a lovam nyergelni,
reggel tudtam seje-haj, reggel tudtam, sej a hámot rátenni.
ll: Csillag ragyog a kispej lovam fején, nem kantár,
nem is legény seje-haj, nem is legény ki a lányokhoz nem jár. :ll

*