| | FŐOLDAL : A Karácsonynak az ősvallásba visszanyúló gyökerei. | 
 
 A Karácsonynak az ősvallásba visszanyúló gyökerei.  2009.12.20. 19:54 
 Elgondolkoztató összefüggések, lehetőségekNe higgyétek el egyetlen szavamat se! Tessék utánajárni!
  
 December 18.-24.- e között ebben a HÉT napban leghosszabb az éjszaka.    /7 a mágikus szám./   
 
    
        
            | december | A nap kél | A nap nyugszik | A nappal hossza |   |  
            | 18 | 07.25 | 15.55 | 8.30 |   |  
            | 19 | 07.26 | 15.55 | 8.29 |             7    |  
            | 20 | 07.27 | 15.56 | 8.29 |  
            | 21 | 07.27 | 15.56 | 8.29 |  
            | 22 | 07.28 | 15.57 | 8.29 |  
            | 23 | 07.28 | 15.57 | 8.29 |  
            | 24 | 07.29 | 15.58 | 8.29   növő hold |  
            | 25 | 07.29 | 15.58 | 8.29 |  
            | 26 | 0729 | 15.59 | 8.30   |   |  
            |   |   |   |   |   |    A fény újjászületése olyan nagy jelentőségű volt, hogy Jézus születése napját is erre a napra tették.  Tehát az ünnepségek eredetileg ehhez és nem Jézus születéséhez kötődtek.  Nézzük a hetet, mint bűvös számot.   Hét vezér Heten, mint a gonoszok   / ellenségeink szemében Hetediziglen      /öröklődés, átok Hétfejű sárkány  / a mesében Hetedhét határ Hetvenhét magyar népmese Hétszínvirág Hétmérföldes léptekkel Hétöles vastag valami Hétköznapi /egyszerú, szokásos Hétpecsétes titok Hét szűk esztendő Hétágra süt a nap / a világfa hét ága Hétfelé vágták Hétnyelven beszél Hétrét görnyed / nagy a teher Hétszilvafás Hetet- havat összehord Hetvenkedik / nagyot mond Hetyke Hétalvó /lusta Hétszentségit Hétszázát     A fény és sötétség küzdelmének számos jelképisége van ősidők óta az istenségek vonatkozásában is. Mezopotámiában például Dumuzi, vagy a babiloniaknál Marduk istenségnek újra, és újra meg kellett halni, hogy újra, és újra feltámadhassanak, mint ahogy a természet is újra, és újra meghal, hogy újra feltámadhasson. / harmadnapra feltámada/ Az is figyelemreméltó, hogy ezen meghaló/feltámadó istenségeket rendszerint az örökzöld fenyőfával jelképezték, mint az örök élet megtestesítőit, mert ők a győzedelmes fény. A zöld ágakkal való díszítés, számos műveltségben legalább 4000 éve megtalálható.  Sőt, az örökzöld fenyőfa, mint az örök élet jelképe.   LUC FENYŐ     A Luca= Lúka< lóka, vagyis Lú, luvacska, a Fehérlovat< Lút, a magyarok istenasszonyát jelentette, aki Napistennőként, a fénynek az anyja. (Fény /lat/= lux és /sp/= luz stb.) Lucia, a neve egyébként a fényt, és a tisztaságot jelenti    MAGYARázhatjuk ezt, akár így is: E két szó: fenyő, és fény. Eszmei kapcsolata nyilvánvalóvá válik, ha a fa nevét felbontjuk: FÉNY Ő!  Mindenkor a fény győzelmét jelképezte a sötétség felett. - LUCA FÉNY Ő
 
 Maga a karácsony szavunk is ősi műveltségünkből származik A fiatal sólymok első nagy próbatételére a fény növekedésének, a fény újjászületésének napján került sor, ünnepségek közepette. A táltos áldását adta az ünneplőkre, miután a fiatal kerecsensólymokat a magasba röppentették  A sólyom nem a legnagyobb, de a leggyorsabb reptű ragadozó madár, ezért a betanított sólymok kiválóan alkalmasak vadászatra. Még a sast is képes elűzni!   MAGYARázzunk megint! Az év is úgy forog körbe, mint ahogy a sólyom fent az égen. Körbe-körbe újra visszatérve. Tehát az év itt ér körbe. Ekkor győzi le a sötétet a fényesség, és kezdenek a napok újra hosszabbak lenni. Vagyis a téli napforduló ünnepe.   Minthogy a ragadozó madarak egyik sajátsága a körös, keringő szállongás, innen már adódik kör, körös, körölő, körönd, kerengő, vagy ezzel rokon kar- karol,  ker-kerül, kereng, keres, kerecs,  n toldalékkal kerecsen, mint élő, eleve, eleven, A KERECSEN = KARÁCSONY szónk kapcsolata kézenfekvőnek mutatkozik. Mondabeli istenjelképünk, a Turulmadár is a kerecsensólyommal hozható kapcsolatba.
   De MAGYARázzuk tovább! Karácsony tehát eredetileg az ősmagyar hit Óév búcsúztató, és Újév üdvözlő Nap-ünnepe volt. A napév elmúlóban van, de a nap-istennő az új-évvel már áldott állapotban van. Tekintettel arra, hogy a nap egyik ősneve a Köristen< Körösten, a napistennő neve pedig Körasszony volt. Az év utolsó napja (akkor dec. 24-e) a Páros- napistennő anyaságának a nagy ünnepe lett. Ezt valaha úgy is hívták, hogy a Körasszony- /K-R-S-N/ napja Karácsony napjának estéjén, a –nap-éj-egyenlőség” bekövetkezésekor -átvitt értelemben- haldoklik, majd meghal az –Ó-esztendő”. (Az Eszten-dő= Estén-dő+l) Ámde a már vajúdó –Kör-Asszony” másnapra megszüli az –Új- Eszten-dőt; az Új- Ester- (i+) dőt,< az Új Őstér időt”. Ez persze azt is jelenti, hogy Karácsonykor nem –a katolikus-keresztény Krisztus” születik meg, hanem az ÚJ- ÉV< az új Esztendő. (A Krisztus< a Cristen= Kör-isten. Aki őt követi az kör-östeni, mai szóval: kör-östený, azaz= keresztény.)
         A kör az élet, a természet körforgása, benne a két szár /a rovás sz = I /egymásra rakva a kereszt. A négy évszak, ami elválaszt, de egyben össze is köt. A körkereszt a világ egyik legősibb jelképe. A magyar nyelvünk ezt csodálatosan magyarázza: kereszt = kör oszt. Ez a koszorú alapSZERkezete. Kizárólag csak a kör, és a kereszt metszéspontjába tehetünk gyertyát. Amikor egy új gyertyát meggyújtunk, egy energetikai rendszert generálunk, de ez nem fizika, hanem, még amit a tudomány nem tudott leírni, a szeretet. A kereszt közepén valósul meg a teremtés, az ige.  A keresztöltést nem véletlenül nevezi a magyar nép igének. Nem is voltak depressziósok, egyéb városi nyavalyák áldozatai ősanyáink, akik szeretettel varrtak, kezükkel tésztát gyúrtak, és gyógyítottak a saját készítésű gyógynövényekkel, fűszerekkel. Teremtettek.   Az ötödik gyertyát is ide tehetjük. Miért öt? A négy metszéspontban levő gyertyák jelenthetik a négy őselemet, a földet, a szelet, a tüzet és a vizet, a teremtés központjában található az ötödik elem, a szerelem.A SzeR nem érzelmi, hanem kozmikus kategória, a teremtés nyersanyaga.
 Ezért a SzeR-elem sem egyéb, mint maga a szer-kereszt, a SZeR eleme, alkotórésze. Ez a SZER eteti a lelkünket. Ez a szeretet. Mert SZERET +Ő. Gondoljunk a népdalokban megénekelt első szeretőre. És hogy ezt el ne felejtsük ezért kell SZERT tartani  A Szer-telen ember nem tud koncentrálni. Nincs miből, és nincs mit teremtenie.   És végül, de nem utolsó sorban A KARÁCSONY  Amikor kötelezően szeretnünk kellene egymást, ezért hát többnyire végigveszekedjük a napot.
 Miért is?!
  Mert nem tudjuk, hogy valójában mi a szeretet. A szeretet nem arról szól, hogy öleljük keblünkre a világ minden gyilkosát, és gazemberét, hanem arról szól, hogy legyünk már végre tisztában a teremtő képességünkkel, hiszen a SZeR, az az erő, amit a gondolatainkkal, szavainkkal, cselekedeteinkkel anyaggá formálunk.
 A karácsony ezért nem csak érzelmekről szól, hanem az új téridő-ciklusról, amelyik december 24.-én éjfélkor indul útjára, mégpedig BENNÜNK és nem rajtunk kívül.
   Áldás kísérje utunkat! M 
 M M M |