|
a szertet meséje 3
2007.09.28. 15:46
száll az ének száll a rege
|
Száll az ének, száll a rege. Új ének száll, ősi rege.
Teremtő Úr Ígérete. |
|
Álmot kellett alapozni, Államot alapítani. |
|
Feladat várt még a nemzettre:
kalandozva körbe járni a nyugati véget, s szerzeteknek váraiból visszahozni Teremtő nemzette, Sólyomtói fogant népünk elragadott jel -képeit:
az Úr Kardját, s Isten adta Koronáját.
S midőn a jelekre szert tettek, Urat választottak.
Kardos, Koronás Főt, Isten jelével jelölt vezetőt a népnek.
Szent Koronánk égi jel, földi hatalom nem áll felette. S bár a képek közül hármat meg másítottak más erők,
de az eredeti képek,
az eredet tudása Élő Tudás. |
|
Az Álom alapításának véres volt az ára.
A kereszt jelét kellett védelemül venniük a Tudásra, megóvni zúgó ártól a keresztét, a rajta feszülő Igaz, Igés Emberrel.
Kereszt került a Szent Koronára, az égi jel helyére,
de ferdén áll az óta is az a kereszt, - nyilas csillag képét idézve.
Aki jelen van, érti a jelet. |
|
Nap Nyugattói, ki rekesztő indulattól a kereszt jele védte a rejtező Tudást.
Védték táltos királyok, s védték királyok, kik hallgattak táltosok szavára.
Védték táltosok, kik remete Pál rendjébe Szerveződtek a kereszt védelmében, s védték a Tudást táltosok, kik a Teremtő Egy szerű gyermekeként élték életük.
Áldoztak, oldoztak. Szerettek, Szert tettek., gyógyítottak.
Művelték Anya Földjét, Ember Lelkét. |
|
Álom alapozó, Álom alapító Urunk a vérben fogant Álmot, Magyar Úrságot
Ég Boldogságos Asszonyának: Isten Szülő Anyánknak oltalmába tette.
Istentől való asszonyi bölcsesség védje a Tudást, vigyázza Tudás őrizőit, s szállásuk: Magyar Hont, Tündérföldet. |
|
Átkos erők tépték, húzták ezer felé ezer esztendőn át Teremtő nemzette Nemzettünk.
I |
Száll az ének, száll a rege. új világnak Ígérete.
Ideje vagyon, hogy végére ért az átok.
Ideje vagyon, hogy a Magyarrá lett nemzett Igaz, Igés Emberei, Asszonyai,
Látói, Tudói, Javasai hittel tegyenek hitet Tudásukról.
Élő Istenről, Teremtő Ősünkről, Igaz Igéről.
Szer elemről, Szer tartásról.
Látók látják, Tudók tudják: kicsiny falvak rejtekében, Egy Szerű Emberek szívében Él a Tudás,
tart a Szer.
Folyton folyvást fordúl az idő, fordúl a Nap, s minden Egyes fordúlattal Világgá lesz, Világé lesz Világosság, szívek mélyén őrzött Tudás.
Teremtőtől Magyarrá lett nemzettünk Tudása.
Isten minden Igaz, Igés Gyermekének Tudása, Szerte a Világon.
Tart a Szer, tartja Teremtő nemzette Magyar nép.
Dobbannak napkorong dobok szív hangját idézve, Lelkeket Igézve.
Szállásukon Szer tartáskor száll a Dal, száll a Lélek.
Fel az Égbe.
Tart a Szer: tartja Szerte Honunkban Világ sokaságának Egy-gyé, Magyarrá, Igaz, Igés Emberré Szerződött nép számolatlan gyermeke.
Táltosok,
Kikben szabadon szárnyal a Teremtő Lélek.
Szabadok, mert nincsenek vágyaik, érdekeik: nem köti őket világ köteléke.
Szer etet van szívűkben, mert őrzik a Fényt.
Minden Embert s Asszonyt Isten Gyermekének látnak.
-
Tudók, hisz őrei Ok Teremtő reánk hagyományozott Tudásának.
Kevés szóval sokat mondó Emberek 1- táltosok.
Teszik dolguk: tartják a Szert.
Tanítanak, gyógyítanak, nem ítélnek.
Nem tisztük ez.
Tisztük a tisztelet: Teremtő és Teremtett tisztelete.
Tisztelik az Egy, Élő Istent, s értik szavát.
Tisztelettel, tűztétellel köszöntik az áldást adó, oldást hozó Nap Apát, Életet Világra hozó Boldogságos Isten Asszonyt.
Életet nővelő Föld Anyát, Életet telítő Holdat.
Tisztelettel köszöntik
A tisztító Vizet, az éltető Tüzet, a teremtő Eget.
Köszöntik tisztelettel, tűztétellel az új termést:
Anyaföldben, Anyaölben.
Köszöntik tisztelettel, tűztétellel az életet:
Isten lelkét, Asszony testét.
Csendes szóval adják tovább Teremtőtől, Égtől kapott, őrzött Tudást.
A Fény, a Szer etet, a Dal, a Szer elem, és a varázs, a Szer tartás Hármas Tudását.
A regének nincs még vége.
Aki nem hiszi, járjon utána.
Aki hiszi, tegyen érte.
Álmodjatok szépeket, gyönyörű látásokat, Igaz, Igés jövőt, tiszta szívű Emberek:
Isten Gyermekei. Hogy álmaitok váljanak gyönyörű valósággá
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
