Minden együtt volt a jó versenyzéshez, a jó hangulathoz.
A megnyitó után meglepetésként hatott, a közös táncos bemelegítő összeállítás, amit fogadalom, eskütétel zárt.
A küzdelmek látványosak, izgalmasak voltak. A versenyzők nem egyszer szép megoldásokkal gyönyörködtettek minket.
A fiatalok /kesék/, a hölgyek /menyétek/, a felnőttek /öskük/, és most először az idősebbek /kendék/ mérték össze tudásukat birkózásban, késpárbajban, akadálypályán, magyarságismereti kérdésekben.
A jóízűen elfogyasztott ebéd /birkapörkölt csigatésztával, káposztasálátával, a kemencénkben sütött friss házi kenyérrel/ a segítőket dícsérte.
Páros bemutatók zárták a versenyt. Utána önfeledten lehetett játszani, táncolni, amíg az eredmény megszületett, és átvehették a győztesek, megérdemelt díjaikat.
Eltelt az idő, sokaknak menniük kellett, de akik maradtak, azok részt vettek a nap-éj egyenlőség tiszteletére gyújtott szertüzünkön.
Énekeinkkel megynitottuk lelkünket az égiek felé.
Ez segített minket a parázson való átkelésen, ami különleges élményt, belső megnyugvást ad.
Külön csoda volt, ahogy a gyerekek a példánkat követve, egymás után vették le lábbelijeiket, és bátran sorakoztak a parázsszőnyeg előtt.
Fárasztó, de csodálatos nap volt. Legyen még részünk sok ilyenben!
https://picasaweb.google.com/107252078771059991132/2012TavasznyitoVersenyParazsonJaras#5721295844287129874