Egy ismerősöm mesélte, hogy szeret dudálni és más régi magyar hangszereken játszani. Vannak olyanok, amelyiknél az élőlények elhúzódnak, de ha dudál akkor a pillangók köréje gyűlnek repkednek, de van amelyik rászáll a kezére is! Ilyenkor gyönyörű a rét. Süt a nap, a virágok illatoznak, szépek és közben gyönyörű pillangók repkednek!
Valaki, ha elutazik nagyon távoli helyekre akkor sem valószínű, hogy ilyen élményben lesz része!
Egyszer virágot vettem a feleségemnek. Az eladó lány leguggolt , hogy csomagoljon és az amúgy is csípő nadrágja alaposan lehúzódott.
Az jutott eszembe hogy régen egy leány szépségéhez mennyi mindent kellett megtanulni és ügyesen használni , hogy azt mondhassák rá, hogy igencsak takaros leányzó!
Tudnia kellett pl., hogy hogyan kell járni! A leányok is sok szoknyát hordtak és ennek amikor ment, szépen kellett ringania! Amikor a leány vasárnap legszebb ruhájában elindult a templomba, akkor otthon az édesanyja meglegyintette a sok szoknyát és neki, amíg a templomba nem ért, azt a ritmust tartani kellett!
Ma elég ha a fenekét mutogatja!
A ruhákat is sokat kellett varrni, hímezni, hogy az igazán szép legyen! A ruháról, a főkötőről, a kötény és más ruhadarabok mintájáról meg lehetett állapítani, hogy pl, az asszonynak két gyereke van és az egyik már konfirmált!
A nők nem arra törekedtek, hogy mindig 18 évesnek nézzenek ki! Ez amúgy is lehetetlen .A legtöbb nő agyon festi púderezi magát, de a fiatal kor üdeségét, természetes szépségét nem lehet pótolni, egy vödör púderrel sem!
Egy őszibarack, ha a fán érik meg az finom! Amelyiket féléretten leszednek és a ládában érik meg, az lehet szép, de keserű és nincs leve.
Az életkor előrehaladtával mindenki lehet szép, de a korának megfelelően. Az én nagymamámnak nem volt ráncos az arca, pedig krémet sem használt és örült, ha valaki azt mondta, hogy te vagy a legszebb Nagyi!
A régiek bölcsebbek voltak sok dologban! Tudták, hogy a folyókat nem lehet visszafordítani!
Folyton rohanunk. Nincs időnk érdek nélkül meghallgatni egymást, vagy bíztatni a másikat csak úgy!
Ahol engem dicsérnek, vagy türelmesen hallgatnak, ott azonnal óvatos leszek, mert már várom, hogy mit kell megvennem, vagy hova kell belépnem, hogy fizethessek a semmiért?
Mi megpróbálunk időt és bíztatást adni egymásnak!
Ez néha nem könnyű. Le kell győzni magamat, hogy ne én beszéljek, vagy villogjak állandóan!
Egy nő, ha szép és szépen énekel, akkor sokáig készül a fellépésre! Őt ha felengedjük a színpadra, de ott sötét van és üvegfallal elválasztjuk a hallgatóktól, akkor ő hiába szép, nem látja senki! Hiába énekel gyönyörűen, nem hallja más! A nézők is hiába jöttek el, szépen felöltözve! Az élmény elmarad! Ma , ha valaki énekel leintik, hogy neked nincs olyan hangod, mint pl, Budai Ilonának, vagy ha az utcán nótázik, azt mondják rá, hogy részeg!
A nagy énekesek se úgy énekeltek kezdő korukban , mint a pályájuk csúcsán! Addig sokat kellett tanulni és főleg gyakorolni! Ezt a munkát nem lehet megtakarítani! Vannak Istenáldotta tehetségek, de ők olyanok, mint a fehér holló!Neki szinte nem is kell tanulni ,
tudnak sok mindent azonnal! A többségnek,azonban meg kell szenvedni és szívósan kell dolgozni a sikerért!
Fontos még, hogy kapjon valahonnan bíztatást. A gyerek örül, ha megsimogatják a buksiját! Egy férfinak , aki erős, nagy, esetleg a modora is nyers, annak is jól esik, ha valaki elismeri, biztatja! Ezt sok férfi nem kapja meg a feleségétől, környezetétől, ezért
elbizonytalanodik, és magányos lesz. Pótszerekkel próbálja magát erősíteni, márkás ruhákkal, hatalmas motorral, stb. Aki igazán erős, annak nincs szüksége ilyen külső jelekre, mert ö a helyén van.
A Férfisátorban mi bíztatjuk, egymást. Elismerjük a másik
teljesítményét. Segítjük az ötlete megvalósításában, vagy legalább nem
akadályozzuk! Egy kis tapintatos szeretet, odafigyelés, reflektorfénybe állítás
csodát művelhet! Van egy barátunk, aki nehezen jár egy baleset miatt!
Ő szépen énekel, de nagyon vágyódott a tánc után. Nem mert tanulni, nehogy kinevessék!
Köztünk kezdett el tanulni és azóta már jár táncházba is! Társat is talált egy igen takaros és jól táncoló lányt, akivel már gyűrűt is váltottak!
Én úgy gondolom, hogy mi is felelősek vagyunk azért, hogy mi milyen tehetségeinket tudjuk kibontakoztatni és hogy a környezetünkben élőket segítjük-e a pillangóvá válásban!
Vannak e szép pillangók a közeledben? Van e akinek segítettél, hogy röpködhessen?
Hány embert tapostál bele a földbe? Tudod e jóvátenni a durvaságodat?
Talán még nem késő! Tarts egy kis csendet és imádkozz azokért, akiket megbántottál, félrelöktél, leszóltál!
Ezután cselekedj !
A duda egy különleges hangszer. Nehéz rajta szépen játszani! Sokáig kell tanulni gyakorolgatni, hogy igazán szép legyen a muzsikája és a pillangók rászálljanak a kezedre!
A lelkedet is sokat kell csiszolgatni, hogy a körülötted élőket segíteni tudd a pillangóvá válásban!
Isten segítségével azonban nem lehetetlen!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
