A legfontosabb belső tartalma: a közösségek létrehozása.
Csak a közösség alkalmas a magyar kultúra elemeinek megtanulására a hagyományok megélésére, továbbadására, egészséges személyiségek kialakítására.
Ezek együttes hatása tette lehetővé generációk sokaságának, hogy a kisfiúból felnőtt férfi, családapa, majd nagyapó legyen. A kislányból pedig felnőtt nő, családanya, nagyanyó aki tudja a helyét, és a feladatát is képes ellátni.
Ezt a tudást, és bölcsességet, amely az évezredek során csiszolódott, és ma hagyománynak hívjuk, ezt kell fellelni, elsajátítani, továbbadni, a mai kor lehetőségei közé illesztve élővé tenni.
Mik ezek a hagyományok?
Ének, zene, tánc, viselet, mese, játék, gazdálkodás, gyógyítás, a harc.
A természethez való viszonyunk, a hitünk.
Az egymás mellett élés, és nem az egymásból élés.
Ez az embertípus, aki nem felélte, tönkretette a környezetét, hanem élhető világot hagyott az utódaira.
És ez a világ még ma is élhetőbb, mint a „fejlett nyugaton”, ahová nekünk fel kellene zárkóznunk egyesek szerint. Már egy évezrede.
A közeg melyben élünk. Egyfajta helyzetelemzés.
Már Géza idejében, mikor elkezdtek hozzánk érkezni németföldről, Itáliából, a magyarul mit sem tudó, a magyar lelkivilágot nem értő hittérítők.
Hozták a „magasabb rendűt, a követendőt”.
Ezen más népeknek, a másokból élő népeknek az ügynökei, idegenek mondták meg, hogy mi hogyan éljünk, mit gondoljunk.
Akkor, és ma is sokan mondják, hogy bezzeg a fejlett, a gazdag nyugat így, meg úgy!
Belegondolunk mi abba, hogy mitől lettek ezek az országok gazdagok?
Hogy a hit, és az erkölcs nevében kifosztották a világot, rabláncra fűztek, vagy kiirtottak népeket? Gyarmatosítottak országokat?
És ha ez a bolygó élhetetlenné válik, azt nekik köszönhetjük?
Tehát ezek az idegen „jóakarók” István hatalomra jutása után tűzzel- vassal pusztították mindazt, amit magyarnak, pogánynak tartottak.
Jöttek abból az Európából, ahol ezer évvel ezelőtt jóformán csak a kolostorokban tudtak írni, miközben nálunk a pásztorok is tudták róni és olvasni a jeleket.
Mi az iskolában sok mindent tanultunk, de hogy nekünk is van egy ősi, ( ha nem a legősibb ) jelkészletünk azt nem ismerhettük meg.
A magyar egy kifejező nyelv, a lényegre, az igazságra törekszik, mert a magyarnak az igazság a legfontosabb.
Ha azt eltakarják előle, vagy nem mondhatja ki, akkor összezavarodik.
És mi ebben az állapotban kínlódunk már ezer esztendeje.
Gondoljuk végig: a templomokban latinul , görögül miséztek, a hivatalos iratokat szerzetesek latinul írták. A királyi udvarban csehül, lengyelül, németül, taljánul, franciául beszéltek.
Bevezették a latin írást, ami 22 betűt használt a mi 38 hangunknak megfelelő rovásjellel szemben. Ezáltal nem volt jel 16 hangunkra.
A rovás használatát tiltották –írtották.
Azután itt volt a tatár, a török, és folyamatosan a habsburg, aki pusztított, vitt mindent, ami magyar.
Németeket, tótokat, szerbeket telepítettek a harcok miatt elnéptelenedett területekre, és mi ennek ellenére még mindig magyarul beszélünk!
Most meg ebben a globalizált világban az amerikai típusú életforma, és a média agresszió fenyegeti létünket.
Ez elsősorban az életmódra, és a mentális egészségre hat, ezért különösen a gyerekekre veszélyes.
Pl. Nézzük csak a zenét, ami mindenkihez eljut, mindenkire hat.
A zen - zene kapcsolatát
A zen Távol – Keleti filozófia, hitrendszer.
leegyszerűsítve
A zen filozófia, az a lélek harmóniája. A zene pedig a hangok harmóniája
A zene csak magyar nyelven zene.
A zene az egy láthatatlan energia. Hatással van ránk.
Tehát a zenével egy üzenetet küldünk a körülöttünk élőknek.
Ugyanúgy, mint öltözetünkkel, alkotásainkkal.
Ezért nem mindegy mit hallgatunk, mit nézünk.
Milyen felirat van a ruhánkon?!
Viseletünk meghatározza a viselkedésünket is!
Észrevétlenül azzá válunk, amit magunkba töltünk, azonosulunk azzal, amit viselünk.
Figyeljük meg milyen zenét sugároznak a magyar rádióadók már több évtizede. Hány magyar dalt, netán népdalt hallunk napközben?
Évtizedek óta csak operett, magyar nóta, cigánydalok.
200 000 népdal, aminek töredékével sem találkozva nőttek fel generációk.
Látszólag jelentéktelen apróságok ezek, de ez is a globális játék része.
A MESE. Ifjabb Csóri Sándor nyomán
Képzeljük el, hogy élt egy nép a nagy erdő sűrűjében távol a világ zajától.
Tisztelték az eget, a földet, a napot, a holdat, a tiszta vizű forrásokat , és az erdőt ami táplálta őket. Békében éltek a teremtett világgal. Énekelték saját ősi dalaikat, azt zenélték, táncolták, mesélték, amit még ükapáiktól tanultak.
Egy napon érkezett egy messziről jött idegen, aki csillogó- villogó üveggyöngyöket osztogatott, és azt mondta az ámuló, bámuló törzs tagjainak, hogy elavult a ti zenétek, táncotok, éneketek. Hallgassatok külföldről jött muzsikát, mert az hozza a szabadságot. Táncoljatok, énekeljetek dobozból jött muzsikára tangót, mambót, rock-and- rollt, mert ez fejlettebb, mint a ti szégyellni való zenétek!
A törzs tagjai csak ámultak, bámultak, és ártatlanul elhittek mindent a messziről jött embernek.
Az öregek érezték, hogy nem lesz ez így jó, de a fiatalok hamar rákaptak az új módira. Leszólták a népükért aggódó öregeket, mert a csillogó új világ elkápráztatta őket. Csakhamar bevezették a zenélő, beszélő dobozt, a rádiót, a tévét, ami idegen zenével, a törzstől idegen szellemmel árasztotta el őket,
mosta át az agyukat, nap, mint nap.
Az idegen kultúra lassan, de biztosan szétszedte az ősi hagyományokat.
A törzs tagjait már nem az isteneik, hanem az idegenek törvényei vezérelték, így elidegenedtek egymástól is. Idegeneké lettek.
A pénz, az önzés lett gondolataik ura.
A törzs fiatal, tapasztalatlan tagjai anyanyelvi szinten szívták magukba az idegen kultúrát, és már a sajátjuknak tekintették.
Elveszett a régi becsület, a tisztesség, amit a régi időktől kezdve fontosnak tartottak. Oda lett. Elárulták a régit. Árulókká lettek. Elárulták magukat, és a csillogó csecse-becsékért elárulták a földjüket, az élőhelyüket, a népüket.
Elárulták egymást lelkiismeretlenül, mert a régi istenes életüket, a kölcsönös tiszteletet, felváltotta az önzés, a kivagyiság, a hazugság. Már nem volt saját zenéjük, táncuk, teremtő gondolatuk, énekes életük. Ők már nem ők voltak. Kivetkőzve az isteni harmóniából másokká, a másoké lettek.
A másság magával hozta a magányosságot.
Az idegenségtől idegesek lettek. Márpedig az, aki ideges az izgul, aggódik, szorong, nyugtalankodik, mérgelődik, dühöng. tehát rosszat gondol. Rosszat gondolni, pedig rossz. Ennek a történetnek jó befejezést gondolni pedig jó, de hát ez rátok, reánk van bízva.
Látjuk egy ilyen egyszerű mesével mennyi mindent el lehet mondani!
Ez a mai globális verseny főleg a javak megszerzése körül mozog.
A nevelést, és a szeretetteljes együttlétet felváltotta az étellel, itallal, ruhával való ellátás, és ebben nagyon sok szülő, a feladatát kielégítve látja.
A családok alig vannak együtt, hiszen meg kell keresni a megélhetésre valót.
A gyerekre hivatkozva dolgozik megállás nélkül, és közben legkevesebb energiája, éppen a felnövekvő gyerekre jut.
Nincs együtt a nagycsalád, a nagyszülők, nagybácsik, nagynénik.
A gyerekeket idegenek nevelik.
Mi gyerekkorunkban a közelünkben lakó, vagy rokon gyerekekkel együtt birkóztunk, öklelődtünk, kardoztunk, nyilaztunk, dobálóztunk, fára másztunk, fogócskáztunk, bújócskáztunk, rejtekhelyet építettünk, énekeltünk, táncoltunk. Tudtunk mondókákat, kiszámolókat, kitalálósokat.
Ezt még így felsorolni is hosszú, nekünk meg természetes volt.
Ismertük egymás szüleit, testvéreit.
Ma nem ismerjük egymás családját, a gyerekek csak az óvodában, iskolában, foglalkozásokon találkoznak. És mára lecsökkent a személyes kapcsolat.
A telefon, a számítógép, a játékhelyettesítő játékok, a virtuális valóság, a televízió képi világa uralja a gyerekek életét, és nagyon sok felnőttét is.
Tv-t ne tegyünk a gyerek szobájába, a hálószobánkba se!
Ha naponta legalább egyszer leül enni együtt a család, kapcsoljuk ki a tv-t!
Ha vendég jön szintén!
Lássuk miért fontos számunkra a játék!
Zenetudományi intézetben 15 000 játék leírása található
Dvd Aranyalma
4 -bújj, bújj, zöld ág, túrót ettem
6-mit kapálsz báránykám, kinn a bárány
7–zörög a kocsi, hajlik a meggyfa
Látjuk idős asszonyok hogy belefeledkeznek a játékba.
Komolyan veszik, mert ezt csak úgy lehet.
Örömet okoz, boldogsághormonok szabadulnak fel
Szöveget kell megtanulni, elmondani
Kérdezni - felelni kell, esetleg rögtönözni közben mindenki ránk figyel
Ha nem sikerül, lehet újra próbálni.
A játék
A játék az egy nehezen meghatározható tevékenység. Nemegyszer összefonódnak rítusokkal, szertartásokkal, munkával, sporttal.
Játék az élet. Játszik a színész, a zenész, a sportoló.
Játszik a lottózó, a kártyázó és a többi szerencsejátékos is.
Vannak szerelmi, házastársi, társasági játékok.
De játszanak a tőzsdén / főleg a más pénzével, ahol a bróker akár veszít, akár nyer jutalékot kap/
Vannak gazdasági, politikai, és Hatalmi játszmák. Trianon!
És a háború is az. Ahol egyesek a mások életével játszanak.
Látjuk elég tág fogalom!
Játszani lehet egyedül, kis, vagy nagy csoportban.
Csak önmagunknak, vagy mások szórakoztatására is.
Többféleképpen csoportosíthatjuk:
- eszközös, vagy eszköztelen, fiús, lányos játékokra.
- életkor szerint: kis- nagy gyerekes, felnőttes játékokra.
- lakóhelyek szerint: falusi, város játékokra
A játék fogalma szinte a végtelenségig kitárulhat
A magyar népi játékok, zenék, énekek táncok, mesék gyökerei visszanyúlnak a táltosok idejéig, mikor az ember és a természet ma már ismeretlen minőségű kapcsolatban álltak egymással.
A kapcsolódás kölcsönhatást is jelentett, amely egy varázslatokkal teli, félelemmentes állapotot idézett elő.
Aki a természetben él, az ismeri, és amit ismerünk, attól nem félünk.
A gyermek kerek egész. A magyar őskultúra szintén.
Sűrűre és gömbölyűre csiszolódott az idő, és a generációk sokasága által.
A ritmika, az alapritmus a magzati nyugalmat idézi, mikor a világ ritmusát még az anya szívverése jelentette.
Amikor a dallamvilág azokból a hangokból áll, amely a kicsik szájára könnyen illeszkedik, egyszerű, mégis változatos.
Varázsigék, állat mondókák, kiszámolósok olyan szókincset adnak a kibontakozó gyermeki elmének, amely biztonságosan elhelyezi őt a világban.
Nézzük, mi az, ami fontos még az egészséges fejlődéshez, a test érintésén, az anya becéző szaván, a gyermeket körbevevő szereteten kívül!
A ringás, /bölcső, a függesztett ágy, vagy a csecsemő rákötve anyjára, miközben anyja dolgozik. Szükségből erény!
A gyerek a legnagyobb zajban is tud aludni!
Fontos a kúszás, mászás, hintázás, lengetés, térden lovagoltatás.
Vagy nézzük meg az állatkölyköket, amint egy mással játszanak!
Az énekes-táncos körjátékok mellett sokféle hagyományos sport- és ügyességi játékot ismertek a gyerekek.
A gyorsaságra, a hirtelen irányváltozásokra nagyon jók, a különféle fogócskák, testrész érintők:
Csalogató:
Fekete-fehér:
Kendő játék:
Szöveges, párbeszédes- énekes játékok
Hogy a kakas?:
Héja:
A figyelem fokozására, a készenléti állapot szinten tartására, a szerepcserélős, párválasztó játékok:
Kecske ment a kiskertbe
Hatan vannak a mi ludaink
Virtuskodó játékok:
A statikus erősítésre, egyensúly megtartásra, gyorsaságfejlesztésre a toló- húzó, viaskodó játékok. Itt rendkívüli fontosságú a résztvevők hozzászoktatása ahhoz, hogy test a testtel ütközik, hogy alkalomadtán neki kell támadni a másiknak vagy felkészülni arra, hogy nekünk ront valaki teljes erőből. Ezt testileg, lelkileg el kell tudni viselni.
Kakasviadal:
Lovacskázás:
Adj király katonát
A dobó készség fejlesztésére, a figyelemre, az elmozdulásra, kitérésre, az eszközök, főleg a bot, a labda kezelésére az ügyességi hajítós játékok:
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
