| FŐOLDAL : MIT MONDANAK NYELVÜNKRŐL A KÜLFÖLDIEK? |
MIT MONDANAK NYELVÜNKRŐL A KÜLFÖLDIEK?
2008.04.09. 11:51
"Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."
MIT MONDANAK NYELVÜNKRŐL A KÜLFÖLDIEK?
1480: MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek." 1609: POLANUS AMANDUS, a Baselben élo kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor "Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket."
1790:JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. "Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."
1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitunoen magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. O mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költok versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövo történetét és a költoi géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-tol a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.
1820: JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlodés törvényszeruségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.
1840: VILHELM SCHOTT kiváló német tudós:
A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velos rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengo rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengo hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.
1840: N. ERBESBERG világhíru bécsi tanár:
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."
1848: N. SIMPSON "Levelek a Duna mellol" cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvrol:
"A magyar nyelv költoi, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemu költoi célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
1927: JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költojének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot:
"Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erommel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa ero. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias." A MAGYAR NYELV EREDETÉROL
1825: BERZSENYI DÁNIEL "Régóra gyanús elottem az a régi eloítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sot örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekbol lehet származtatni.
1835: HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt - görög-latin, perzsa, arab nyelvet tanult orientalista - elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra vésett Darius emlékmu háromnyelvu szövegét.
1850: BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült, - Londonban székely rovásírás és magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévo sumír feliratok megfejtésében.
1852: EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy. Asiatic Soc. elott. Ebben kimondja, hogy:
"A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet foleg Ugornak neveznek s önmagában foglalja a magyart..."
1853: H.C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a sumír írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja a sumírok városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak.
1854: JULIUS OPPERT, hamburgi születésu francia tudós a Fresnel vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja:
"A most megtalált szótagírás szkíta."
1855: Mezopotámia ostelepes népét sumírnak nevezte el.
1856:Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike az elso képírásból fejlodött ki, amely egy szkíta jellegu nép találmánya.
1857: MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt Opperttal, írja:
"Én Oppertol nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar osi nyelvezet szavaihoz."
1860: JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv rokonságban van a magyarral. 1860: A német nyelvészek és tanárok kieli nagygyulésén kijelentette:
Mezopotámia turáni oslakóinak egyetlen helyes megnevezése sumir."
1870: ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az elso egynyelvu sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja. Szerteágazó nyelvészeti öszszehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. O is a magyart tartotta a leghasznosabb segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához.
1870: FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségu francia nyelvész kimutatta:
"A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv." Alapossága legjobban kitunik a magyar hangtörténet mélyreható tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a "Halotti beszéd"-et, a "Margit legendá"-t és a "Huszita Magyar Bibliá"-t is felhasználta. 1873: Rendszerezi és összeállítja az elso teljes sumír nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva rokonságukat.
1873: EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései megerosítik Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és 1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak.
1875: FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy
az "írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A káldeaiak osi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól kezdve a fonévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszeruségét megállapította a sumírban is.
1875: HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír fonév- és igeragozás alakjai olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké.
1875: OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: "Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád írást. Ezt az osnépet turánnak nevezik.
1876: DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c. muvében megállapította, hogy a "sumírokkal most, íme, a turániak között egy elsorangú kultúrnép tunt fel."
1879: TORMA ZSÓFIA kutató régész - Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló sumír jellegu leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 osi székely rovásjelet talált. Utalt a tordosi jelek és az asszír - babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetoségére. Arra a meggyozodésre jutott, hogy Babilon os népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép.
1881: ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az elso sumír várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre.
1883: dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök
"Legújabb osnyelv" címu dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitol az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának elso úttöroi a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó sumírok voltak.
1887: dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész.
A sumír-magyar rokonság bizonyítására - az embertani érvek mellett - alapos nyelvtani összehasonlítást végzett. 1. Kimutatta a sumír személyes névmások és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését. 2. Mindkét nyelv agglutinuálisan ragozó. 3. A viszonyragok és képzok a sumírban ugyanúgy mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott fonevek. 4. Rokon vonása a sumír és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszeru ragokkal ki tudja fejezni a névszó viszonyait. 5. Közös jellemzoje e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetok. 6. Világosan levezetheto több magyar és sumír birtokrag közeli rokonsága.
1896: dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek kongresszusán tartott eloadásában mondta: "A törvényszeruségek és azonosságok alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az ural-altájinak."
1900: dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár "A szumirok nemzetiségi és nyelvi hovatartozása" c. muvébol idézve: "A rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a turáni népek egy osi ágának tartsuk."
1913: GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettos igeragozás.
1916: dr. VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélo és író egyetemi tanár "Ötezer év távlatából" c. muve alapján.1920: -ban a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát.
1926: dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, "SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK" c. muvében megállapítja, hogy 1. "grammatikánk és háromezer toszavunk egyezik a hellén-göröggel" 2. "a székely-szittya és Ó hellén írás azonos" 3. A szavak egy részének leírása is meglepoen hasonló (jobbról-balra olvasandók) Egyedülálló nyelvi jelenség az egész világon, hogy szabályszeru hexameter formában verset a klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni. "Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták a "muszikosz" zenéje kíséretében."
1932: CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbento mágikus ereju, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendu, legfejlettebb - különösen a régi klasszikus nyelvek - foghatók hozzá.
1939: BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését.
1940: SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes "Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó megfejtésével.
1943: HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetunek mondott osi szavaink elemzésénél tehát a jövoben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket."
1948: RENÉ LABAT, a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt állított össze.
1953: P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a Sumerisches Lexicon szerzoje kijelenti dr. Bobula Idához írt levelében:
"A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság elfogadására."
1962: ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ - a dr. Aczél József által bevezetett valószínuségi számításra alapozott - a nyelvfejlodést figyelembe vevo kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki.
1963: dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. muvében a sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy:
"A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektol."
1966: HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetok.
1968: dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és muvelodéstörténeti kutató a nyelvfejlodési idomeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak.
1970: dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen beszélo kutató, a "Sumír rokonság" és "A Magyar Nemzet Eredete" - meggyozo ereju - könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV SUMÍR EREDETE c. muvében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetové válik a sumír szótár segítségével. Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy "a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlodött szittya nyelvet."
1976: MAGYAR ADORJÁN: "A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte."
1976: dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész
"Sumír Nyelv = Magyar Nyelv" c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyozo erovel bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentos része megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír jel azonosítható és értelmezheto a székely rovásírás betuivel.
1976: dr. OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre jutott, hogy
Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítoje csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság fajképébe.
1976: dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy
"A szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekbol alkotott szavak." A SUMÍR-MAGYAR egynyelvuséget 6000 éves ékirattábla ismertetésével bizonyította. Magyarázatot adott arra (...) hogy HUN-GAR nevünk - éppúgy, mint az ázsiai HUN név is - éppen 5000 éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte."
1977: CSOKE SÁNDOR kituno nyelvész végkövetkeztetése szerint:
A MAGYAR NYELV a) önmagából eredo osnyelv b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar c) szókincsének 95%-a magyar eredetu.
1977: dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással kiadott "Összehasonlító szumír nyelvtan" c. - tudományos alapossággal írt - muvében kimutatja, hogy 53 sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral. Pl. a) A jelzo egyes számban - a jelzett fonév többes számban van (jó emberek). b) A kérdo névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az én tíz-em), c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh). d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér). e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni). A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékbol - az Orbán Árpád új kormeghatározó módszerével vizsgált - 93 sumír szót.
1980: dr. OLÁH BÉLA magánkutató "Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete" c. könyvében megállapítja a következo azonosságokat:
1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a szumírral.
2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben.
3. A szavak nem kezdodnek két mássalhangzóval.
4. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz RAGOZÓ.
5. Nem különböztet meg nemeket. A magyar igeragozás a szumír tökéletesített formája.
1988: FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakérto a Kolozsvári Múzeumban lévo 11.000 db-ból álló gyujteményben a cseréptöredékeken - a Torma Zsófia által felismert 4 osi székely rovásjelen kívül még további 8 betut azonosított.
Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa) talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betüjele tisztán felismerhető, kettővel pedig szoros kapcsolatban van. A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betüírás rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelu rovásunkról a kettos mássalhangzók kifejezését nehezítő 24 betüs latin írásra való áttérés.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
